Újra itt a mémrészvénymánia, hatalmas nyerőkkel és bukókkal

Attila, egy harmincéves közgazdász tavaly nyáron a Revolut befektetési funkciójával elkezdett amerikai részvényeket venni. Az első siker gyorsan jött, egy apró, alig ismert techcég részvényei egy TikTok-videó hatására egy nap alatt 300 százalékot ugrottak.

Az ötezer forintnyi befektetésből így lett húszezer. A sikeren felbátorodva Attila a következő hónapban már 300 ezer forint értékben vásárolt, de nem járt sikerrel. A részvény árfolyama hirtelen visszaesett, ő pedig elkésett az eladással. Nem azért, mert nem figyelt – naponta többször is ránézett az applikációra –, hanem mert nem tudta kiszámítani a piac mozgását.

A TikTok-videó, ami egyszer felhajtotta a részvény árát, pár nap alatt a feledés homályába merült, és a részvény árfolyama visszatért a korábbi szint alá. Attila ekkor azt remélte, hogy talán még visszakapaszkodik, ezért nem adta el időben, így végül egy nap múlva, amikor kiszállt, a 300 ezer forintból 90 ezer lett. Így bukta el nagyrészt a kocsija árát, amit egy újabb autóba akart fektetni. Drága tanulópénz volt.

Az első felvonás

Ezt a tanulópénzt sokan megfizetik ezekben a hetekben idehaza, de még sokkal többen a tengerentúlon. Váratlanul ugyanis újra kitört a mémrészvénymánia, azaz kisbefektetők szinte teljesen ismeretlen vállalatok értékpapírjainak árfolyamát hajtják fel, remélve, hogy a be- és kiszállási időpontot jól megválasztva jókora profitot tehetnek zsebre.

Az első felvonás négy évvel ezelőtt játszódott le, amikor a roham legismertebb célpontja a játékszoftver-kereskedő Gamestop és a mozihálózat-üzemeltető AMC volt. Akkor ezt leginkább azzal hozták összefüggésbe, hogy az amerikai kormány rengeteg pénzt kiosztott az embereknek, hogy megtámassza a Covid miatt rogyadozó gazdaságot, elkölteni viszont a lezárások és áruhiány miatt nehéz volt. Így aztán sokan tőzsdei kereskedéssel szórakoztatták magukat, amit könnyűvé és olcsóvá tettek az olyan újgenerációs mobil brókerplatformok, mint például a Robinhood.

A részvények kiválasztásának semmi köze nem volt a vállalatok pénzügyi teljesítményéhez vagy az intézményi befektetők értékítéletéhez. Pontosabban az utóbbihoz annyiban mégis, hogy az online, főleg Redditen szerveződő kisbefektetők előszeretettel választottak olyan részvényt, amelyben magas volt az úgynevezett shortállomány. Ez azt jelenti, hogy a jellemzően intézményi befektetők (például hedge fundok) nagy pozíciókat építettek ki arra játszva, hogy a vállalat rossz teljesítménye miatt esik a részvény árfolyama, és ők ezzel pénzt keresnek.

Igen ám, de ha kisbefektetők szervezett módon rárepülnek egy ilyen, jellemzően nem túl nagy részvényállománnyal (piaci kapitalizációval) rendelkező cégre a tőzsdén, összehangolt vásárlásaikkal fel tudják hajtani az árát. Ekkor a shortos befektetők a veszteségeik limitálása érdekében kénytelenek lezárni pozícióikat, ami az adott részvény megvásárlását jelenti. (A short ugyanis lényegében egy olyan részvényeladás, ami visszavásárlási kötelezettséggel jár egy jövőbeli árfolyamon. Ha ez a kiindulópontnál alacsonyabb, akkor nyer a shortos befektető, ha magasabb, akkor veszít.) Ez pedig tovább hajtja felfelé az árfolyamot, egyre több shortpozíciót likvidálva.

Ez volt a shortosok megkergetése, amit sokan még akkor is élveztek („móresre tanítottuk a Wall Street nagykutyáit”), ha esetleg egy kevés pénzt még buktak is rajta. Hosszú távon ugyanis mindig a vállalatok pénzügyi teljesítménye határozza meg az árfolyamot. A Gamestop a csúcson 80 dollár felett volt, jelenleg 22-23 körül áll. Az AMC a mánia 2021. júniusi csúcsán 260 dollár felett állt egy rövid ideig, most már 3 dollárt sem ér egy részvénye, ami közel 99 százalékos visszaesés. Ezen pedig természetesen sokan buktak rengeteget.

Újra itt van

Most sok szempontból hasonló történet játszódik le, csak mások a főszereplők, például a Krispy Kreme pékséghálózat, az Opendoor ingatlanos oldal, a jelzáloghitel-közvetítő Rocket Companies vagy a klasszikus kiskereskedő Kohl's. Az Opendoor árfolyama júliusban több mint ötszörösére emelkedett, de ennek egy része azóta el is olvadt.

A négy évvel ezelőtti helyzethez képest most nem játszanak szerepet az állami segélyek, a bezártság vagy a nulla közeli kamatok. Hasonló viszont a pénzügyi influenszerek, a mémek és a könnyű, szórakoztató, (szinte) ingyenes kereskedést lehetővé tévő szolgáltatók jelentősége.

Köztük az egyik legismertebb a Robinhood, amely a hozzá hasonló appokkal együtt az elmúlt években teljesen felforgatta a lakossági befektetések világát. A platformokra jellemző ingyenes kereskedés, letisztult dizájn, az azonnali visszacsatolás és a számítógépes játékokra emlékeztető funkciók arra csábítják a fiatalokat, hogy kipróbálják magukat a tőzsdén.

Érdemi belépési küszöb nincs, nem kell hozzá bróker, nagy tőke, de még háttértudás sem. Elég egy alkalmazást letölteni, és már indulhat is a kereskedés a részvényekkel. Ez persze ebben a formában nem a hosszú távú megtakarításról szól, inkább a szerencsejátékokhoz lehet hasonlítani. Ezzel nincs baj addig, amíg valaki szórakozásra használja, és számol a veszteség jelentős kockázatával. Az autóra vagy lakásra szánt pénzt viszont nem jó ötlet megpörgetni egy mémrészvényben.

Nem arról van szó persze, hogy mindenki bukik, ismerek olyan huszonéves egyetemistát, aki több sikeres vásárlás és eladás után végül egy 5 milliós autóba fektette a nyereségét. Mémrészvényből pénzt csinálni azonban még annál is nehezebb, mint négy éve, mert a profi kereskedők már kialakították az azonnal bevethető forgatókönyvet arra az esetre, ha egy kis forgalmú részvényt megrohannak a kisbefektetők, és gyorsan minimalizálják az esetleges veszteségeiket. Így egy-egy vállalat körül gyorsabban kifúj a felhajtás, könnyű benne ragadni egy drágának bizonyuló részvénybe.

Pörög az üzlet, de kinek jó ez?

A játékszerűvé tett (gamifikált) kereskedés úttörői közé tartozik például a Robinhood, az eToro vagy a Trading212. Közös bennük, hogy úgy tették vonzóvá a részvénykereskedést, mintha a felhasználó egy videojátékban próbálna szerencsét. Ráadásul az applikációk mutatják, hogy mennyit keres a többi felhasználó, sőt az eToro-ban még arra is van lehetőség, hogy lemásoljuk az ügyesebb kereskedők stratégiáját.

A felhasználóbarát felülettel, a folyamatos értesítésekkel és nonstop elérhetőséggel olyan befektetői környezet jött létre, ahol könnyebben veszik át az érzelmi döntések a racionális kalkuláció helyét, mint a klasszikus, „unalmas” platformokon.

Az appok tudatosan arra építenek, hogy az első siker után az ember elhiggye: megértette a piacot, érzi a hullámokat, és ha most nem száll be, lemarad. Az alkalmazások színes grafikákkal, csilingeléssel, értesítésekkel és folyamatos helyzetjelentéssel kötnek le – pont úgy, mint egy (szerencse)játék.

A portfólió mozgása a képernyőn élőben követhető, egy kis animáció gratulál, ha veszünk egy részvényt, és virtuális jelvényeket is kapunk bizonyos teljesítményekért, például ha először kereskedünk egy új eszközzel, vagy egy hétig minden nap belépünk az appba.

Kicsit olyan ez, mint a LinkedIn vagy a Facebook. Ahogy valaki reggel megnézi, hány lájkot kapott a posztja, ugyanúgy rápillant a Robinhood portfóliójára is, hátha épp most ugrott tíz százalékot valamelyik részvény.

A fenti megoldások mögött természetesen jól átgondolt üzleti számítások vannak. A felhasználó akkor lesz jó ügyfél, ha minél gyakrabban kereskedik, és nem akkor, ha kivár, stabil portfóliót tart, hónapokig nem nyúl a befektetéseihez. A gamifikáció a gyakoriságot ösztönzi:

minél többször kattint valaki, annál inkább érzi, hogy részt vesz a játékban, de a gyakorlatban impulzusvásárlást folytat részvényekkel.

A gamifikált appok azt az illúziót keltik, hogy a tőzsdei kereskedés könnyen és gyorsan tanulható, azonnali sikerrel kecsegtető játék, egyben instant passzív jövedelem, holott a tőzsde eredményei rövid távon kiszámíthatatlanok. A sikeres kereskedéshez időzítés, kockázatkezelés, fegyelmezettség és stratégia kell, ezek viszont nem tanulhatók meg néhány applikációs értesítésből vagy influenszerek tippjeiből.

Arról nem is beszélve, hogy hosszú távon a vállalatok eredményei, nyereségkilátásai határozzák meg a részvények teljesítményét, ezek elemzése pedig komoly matematikai-pénzügyi tudást feltételez. Épp ezért hosszabb távon kevesen képesek érdemi pozitív eredmény szállítani azokon a profi alapkezelőkön kívül, akikre a vagyonosabb emberek hagyományosan rábízzák a megtakarításaikat.

Ennek ellenére az applikációk felhasználóinak száma folyamatosan nő. A Robinhood aktív ügyfélszáma meghaladta a 26 milliót, az eToro-nál ez a szám 3,6 millió, míg a Trading212-nél több mint 4,5 millió. A Robinhood szerdán tette közzé negyedéves eredményeit, amelyekkel minden soron sikerült felülmúlnia az elemzői várakozásokat, a vállalat – éveken át csapnivalóan teljesítő – részvényárfolyama pedig idén több mint 160 százalékkal emelkedett.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy ezeken a felületeken ne lehetne hagyományos kereskedési stratégiát folytatni. A mémrészvények mellett pedig vannak hasonlóan rizikós vagy még kockázatos befektetések, például egzotikus kriptovaluták, de ilyen a devizapiaci kereskedés is. Ráadásul ez utóbbi – amelyet egy időben idehaza is erőteljesen reklámoztak – zéró összegű játék, ahol a kisbefektetőnek sokszor egy pénzügyi profit vagy manapság inkább már algoritmust kellene megvernie. Ennél már csak az kockázatosabb, ha valaki ezt jelentős tőkeáttétel, azaz kölcsönzött pénzzel próbálja meg, mert így akár az egész vagyona is rámehet a kalandra.