Trump akciója miatt el is vesztheti a vezető pozícióját mRNS-kutatásokban az USA

Kiszáll a tervek szerint 22 mRNS-alapú oltás fejlesztési projekt finanszírozásából az amerikai állam 500 millió dollár értékben – jelentette be kedden Robert F Kennedy Jr egészségügyi miniszter.

Miért fontos ez? A koronavírus-járvány tapasztalatai világszerte óriási lendületet adtak az mRNS-alapú vakcinafejlesztéseknek, és ezek messze legfontosabb képviselője az Egyesült Államok. Ezt mennyiségi és minőségi tudományos mutatók is alátámasztják.

Számokban: egy 2023 végi adatgyűjtés szerint 2003 óta, azaz húsz év alatt összesen 4406 tudományos publikáció (3598 tanulmány és 808 összefoglaló) foglalkozott mRNS-oltásokkal.

• Az eloszlás rendkívül egyenetlen, a koronavírus-járvány előtt (a terület kutatásáért Nobel-díjjal elismert Karikó Katalin és társai kivételével) alig foglalkoztak a témával, a járvány 2019 végi kitörése után 2020-ban 77, 2021-ben 902, 2023-ban pedig már 2118 munkát tettek közzé a kutatók.
• A publikációk 120 országból származnak, az Egyesült Államok szerepe azonban döntő: 1368 érkezett Amerikából.
• Ha a nemzetközi együttműködésben készült közös publikációkat úgy számoljuk, hogy minden résztvevő országnak mindig adunk egy-egy pontot (tehát egy három ország kutatói által közzétett tanulmánynál mind a három országnak egyet-egyet), akkor is magasan vezet az USA: 10,4 ezer tanulmány köthető hozzá, míg a második helyen álló Kína 3864 tanulmányt mutat fel.
• Ha azt nézzük, hogy az Amerikában készült tanulmányokat hányszor hivatkozzák más munkákban, akkor is döntő az amerikai fölény, 41,7 ezer a hivatkozó munkák száma, míg a második helyen álló britek 18,5 ezres számot értek el.
• Összesen mintegy 400 tudományos műhely közölt mRNS-vakcinákkal foglalkozó tanulmányokat 20 év alatt, de a legtöbbet a Harvard Egyetem (160), a tíz kampuszt tömörítő University of California (121) és a Harvard Medical School (115).
• A tíz legtöbb tanulmányt publikáló intézmény közül hat amerikai, kettő izraeli, egy-egy pedig angol és francia.

Felülnézet: nehéz megítélni, hogy az intézkedés mennyire veti vissza általában az amerikai mRNS-kutatásokat, hiszen nem csak a 22 program, illetve az 500 millió dollár számít, hanem a szövetségi finanszírozás megszüntetésének tovagyűrűző lélektani hatása is.

• Az amerikai szakembereknek ezentúl úgy kell a kutatási programjaikat tervezni, hogy tudják, az Egyesült Államokban ez az irány jelenleg nem kap állami támogatást, de még prioritást sem.

Alulnézet: a kutatók egyéni döntése lesz, hogy ha az mRNS-alapú projektek tényleg ellehetetlenülnek, akkor más területek felé orientálódnak, vagy más országban keresnek munkát.

• Mindkét esetben alapvető probléma, hogy a gyorsan meggyengülő amerikai kutatási kapacitást a jövőben csak nagyon lassan lehet visszaépíteni, a más területekre vagy országokba elvándorolt kutatókat vissza kell csábítani vagy pótolni kell őket.

Tágabb kontextus: a koronavírus-járvány tapasztalatai óta a közvélemény is azt várja a kutatási szférától, hogy az influenzától kezdve a HIV-víruson keresztül egészen a rákgyógyításig hozza ki az mRNS-ben lévő potenciált.

• Ezen dolgozik világszerte rengeteg műhely, a fejlesztések szintjére pedig talán az az angol példa a legkézenfekvőbb, amelyben a német BioNTech-kel, Karikó Katalin egykori munkaadójával együtt bizonyos indikációjú rákbetegeket már be is vonnak a klinikai kísérletekbe, azaz személyre szabott mRNS-vakcinákkal kezelik őket.