Több magyar nyugdíjas dolgozik az uniós átlagnál, ami gazdaságilag is nagyon fontos

A nyugdíjrendszerek fenntartása növekvő teher Európában a társadalmak elöregedése és a várható élettartam kitolódása miatt, figyelmeztet az Euobserver. Számos uniós tagállamban a dolgozó nyugdíjasok több mint fele pénzügyi okok miatt folytatja a munkát. A nyugdíjas szegénység Magyarországon is probléma, de a munkaerőhiány miatt is fontossá vált az idősek munkavállalása.

Miért fontos ez? A nyugdíjellátások GDP-arányos költsége már 2022-ben meghaladta a 12 százalékot az Európai Unióban, amiből a lakosság 27 százaléka részesült valamilyen formában. A nyugdíj korhatárának emelése több országban is napirenden van, Belgiumban az év elején tüntetés is volt az elképzelés ellen, és egyúttal biztosabb munkaerőpiaci körülményeket is követeltek a résztvevők.

Alulnézet: tavaly 158 ezer öregségi nyugdíjas dolgozott Magyarországon, vagyis az időskori ellátásban részesülők 8 százaléka maradt aktív a munkaerőpiacon. A nyugdíjas munkavállalók aránya az oktatók és a pedagógusok, illetve az egészségügyi dolgozók körében volt a legmagasabb – ezeken a területeken különösen sok a betöltetlen álláshely, igaz, a fizetések is sokáig rendkívül alacsonyak voltak.

• Anyagilag mindenképp megéri a munkavégzés nyugdíj mellett, hiszen így két csatornán is jövedelemhez jut az ember, miközben a nettója még emelkedik is, hiszen nem kell járulékot fizetnie, csak szja-t.

Számokban: míg az előbbi adat a KSH-től származik, az Eurostatnál jóval nagyobb a nyugdíj mellett dolgozó magyarok aránya, vélhetően például a Nők40 keretében – vagyis korkedvezménnyel – nyugdíjba vonultak eltérő besorolása miatt.

• A közel 20 százalékos magyar adat jelentősen meghaladja a 13 százalékos uniós átlagot, de a többszörösére is van példa, elsősorban Észak-Európában. Romániában viszont alig dolgozik valaki nyugdíj mellett.

Igen, de: közelmúltban a vállalatok is egyre gyakrabban enyhítették a toborzási nehézségeket nyugdíjasok visszafoglalkoztatásával. A nyugdíjasok munkavállalása a kormány számára fontos foglalkoztatási statisztikák javításához is hozzájárul, ám némileg ellentmondásos módon épp a közszférában akadályokat gördített az idősek munkavállalása elé, igaz, ezeken a közelmúltban már kénytelen volt enyhíteni.

Tágabb kontextus: a nyugdíjasok munkavégzésével ugyanakkor nehezebb lesz a generációváltás a munkahelyeken, ami a fiatal munkavállalókra nézve hátrányos, és a meghosszabbított munkavégzés életminőségére gyakorolt hatása is kérdéses. A jelenségre mindenesetre változatos módon reagálnak az országok az Euobserver összesítése szerint.

• A cseh kormány járulékkedvezménnyel ösztönzi a nyugdíjasokat a munkavégzésre, miközben Görögországban a nyugdíjasoknak többet kell adózniuk a jövedelmük után az ellátásban nem részesülő munkavállalókhoz képest, így az ottani idősek gyakran bejelentés nélkül dolgoznak, amivel egyévi nyugdíjuknak megfelelő bírságot kockáztatnak.
• A munkaerőpiac legfeszesebb időszakában, 2017-ben lehetőség nyílt a nyugdíjas szövetkezeti dolgozók foglalkoztatására Magyarországon, ami komoly spórolási lehetőséget teremtett a cégeknek, és a kormány milliós nagyságrendű nyugdíjas mozgósítását várta a rendszertől. Az adóelőny aztán megszűnt, és a járvánnyal a gazdasági helyzet is megváltozott, így a modell nem lett sikeres.