Mértéktartó fejlesztést támogatna Újpalota, 65 méteres lakótornyokat kaphat helyette

Nem épülhetne meg a hatályos kerületi szabályzat szerint a Szilas liget lakópark Újpalotán, de az Otthon Start programra hivatkozva nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilváníthatják.

• Ezzel akár ki is hagyhatják a helyi önkormányzatot az egyébként már elindult egyeztetésekből.

Előzmények: Cserdiné Németh Angéla polgármester augusztus 1-jén tájékoztatta a lakosokat a lakóparkkal kapcsolatban.

• Tájékoztatójában azt írta: „a terület tulajdonos-fejlesztőivel folytatott egyeztetések során jeleztük, hogy a hatályos kerületi építési szabályzatunk a területen lakófejlesztést nem enged meg, és a szabályzat 8-9 szint magasságú épületek létesítését engedi meg”.
• Azt is jelezték ugyanakkor, hogy egy „mértéktartó” lakófejlesztést támogatnának, és ennek érdekében módosíthatnák a szabályokat.
• A beruházó azonban ezek után nem nyújtott be módosítási kérelmet.
• Hétfő este viszont társadalmi egyeztetésre bocsátott a kormány egy rendelettervezetet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítja két budapesti lakópark építését, köztük az újpalotait is.
• A két projektben összesen 4200 lakást építenének, a másik fejlesztés Kőbányán, az Örs vezér tér szomszédságában lenne.
• A 444 derítette ki, hogy mindkét fejlesztés Balázs Attilához köthető, aki a NER-hez közel álló, ennek köszönhetően kiemelkedően nyereséges Bayer cégcsoport tulajdonosa.

Felülnézet: a kiemelt fejlesztésekre nem az általános építési és engedélyezési szabályok vonatkoznak, így például Újpalotán 65 méter magas házak is épülhetnek.

• Ez akkora, mint például az Árpád híd pesti hídfőjénél álló Erste-torony, amely 15 emeletes, vagyis majdnem kétszer magasabb, mint amire a jelenlegi helyi szabályok lehetőséget adnak.

Alulnézet: az újpalotai terület sosem volt az önkormányzaté, magántulajdonban van, és már a nyolcvanas évek óta építési övezet, kivéve egy részét, amely véderdői besorolást kapott.

• Régebben ide tervezték a 4-es metró vagy egy gyorsvillamos végállomását is, ezért közlekedési besorolású része is van.
• A beruházáshoz kapcsolódó közlekedési tanulmányterv szakmai előkészítése és egyeztetése folyik, ebben az önkormányzatnak semmilyen jogköre nincs, a polgármester szerint már az is nagy eredmény, hogy részt vehetnek az egyeztetéseken.
• Az önkormányzat szeretne útszélesítést, közlekedési csomópont kapacitásnövelését, és azt is elérné, hogy a beruházó közcélú fejlesztéseket is vállaljon, ehhez azonban jogilag már szinte semmi sincs a kezében.
• Az önkormányzatok építési hatósági jogkörét 2020 márciusában szüntették meg, és adták a kormányhivataloknak, azóta a budapesti kerületek sem adhatnak ki építési engedélyeket. A helyi közösségeknek így eleve nincs sok beleszólásuk a fejlesztésekbe.

Tágabb kontextus: az Újpalotai lakótelepen, amely a gyakorlatban egy komplett városrész, és amelynek szélén (a Pólus Center és az AsiaCenter bevásárlóközpontok között) az új lakópark épülne, mintegy 15 ezer lakás van, és a hetvenes években épült fel.

• A terület fő tömegközlekedési kapcsolata a metró nélkül a busz maradt, ezek végállomása a fejlesztési terület közelében van.