A munkaerőpiac problémái miatt is javulnak a foglalkoztatási adatok

Csökkent a munkanélküliségi ráta, és nőtt a foglalkoztatottak száma május és július között az áprilistól júniusig tartó időszakhoz képest, derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közléséből, a Nemzetgazdasági Minisztérium továbbá rekordszintű, 75,8 százalékos júliusi foglalkoztatási rátáról számolt be. Mindehhez a népesség fogyása és az idénymunka-szezon társul, amelyek befolyásolhatják a munkaerőpiaci adatokat.

Miért fontos ez? A kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt egyre égetőbb kérdés, hogy a vállalatok meddig tartalékolják a dolgozókat. Az elbocsátásokkal kapcsolatos óvatosság Európa-szerte jellemző az elmúlt években megtapasztalt toborzási nehézségek miatt, a kereslet esetleges élénkülése esetén félő, hogy nem tudják visszaépíteni időben a termelésüket a cégek, amennyiben leépítik az állományukat.

Számokban: a foglalkoztatottak száma 2023 szeptemberében volt a legmagasabb, 4,731 millió fő, azonban a népességcsökkenés miatt (csak idén január és július között 32 006 fő volt a természetes fogyás) már kisebb számok is elegendők a munkavállalók számát a népességhez viszonyító foglalkoztatási ráta csúcsdöntéséhez. A júliusi, 4,712 millió fős foglalkoztatási adat ettől függetlenül viszonylag magas.

Igen, de: elsősorban szezonális munkák miatt léptek be az inaktívak a munkaerőpiacra, a munkanélküliek száma minimálisan csökkent csupán, írta Virovácz Péter a lapunkhoz eljuttatott kommentárjában. Kérdés tehát az ING elemzője szerint, hogy a szezonális munkák kifutásával visszatér-e a korábban látott lassú csökkenés a foglalkoztatotti létszámban, vagy bekövetkezik a platózás.

• A legalacsonyabb keresetű munkavállalók körében már elbocsátások kezdődhettek a szakember szerint, amire az átlagkeresetek növekedése alapján is lehet következtetni. A magas bérelvárások (amit az előirányzott 13 százalékos jövő évi minimálbér-emelés is erősít) mindenesetre a foglalkoztatotti létszám csökkentésére vagy a fogyasztói árak emelésére késztethetik majd a cégeket.
• A képzettebb munkavállalók előnyösebb helyzetére utal, hogy az érettségivel és szakmai végzettséggel rendelkezők körében és a még magasabban iskolázott csoportokban a 2023 őszén (amikor tetőzött az összes foglalkoztatott száma) mérthez képest is nőtt a foglalkoztatottak száma idén, míg a kevésbé képzettek esetében csökkent.

Tágabb kontextus: a német iparban már elkezdődtek leépítések, ráadásul épp a járműipar a legnagyobb vesztes, ahol idén júniusban hét százalékkal kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A nyugat-európai megszorítások azonban akár jól is jöhetnek a magyar gazdaság szempontjából, mert az itteni munkaerő még mindig viszonylag olcsó, így a magyarországi termelés költségmegtakarítást hozhat.

• A tíz százalékot közelítette a munkanélküliségi ráta Finnországban és Svédországban júliusban – a finn vállalatok sokszor már meg sem hirdetik az állásokat, mert óriási terhet jelent a rendkívüli számú pályázat befogadása. A legkedvezőtlenebb helyzetben a legfiatalabb munkavállalók vannak, akik kilátásait hosszan lerontja, ha válságos időszakban lépnének a munkaerőpiacra.