Megvett egy régi Ganz céget, és a tanulópénz után már nemzetközi terjeszkedésre készül

Miért nem veszed meg a Ganzairt? – kérdezte egy üzletember Gidai Olivértől 2016 februárjában, egy sunday brunch, azaz reggeli és ebéd közötti üzleti beszélgetésen. Mert nincs rá pénzem – hangzott az egyszerű válasz, de a beszélgetés ezzel nem ért véget.

Nem jól közelíted meg a dolgot, mondta az üzletember, mert ha tudod, hogy a tulajdonosok nem zárkóznak el az eladástól, ismered valamennyire a cég működését, látsz benne fantáziát, és tudsz készíteni egy koncepciót, ráadásul van már egy működő céged, akkor a bankok simán meg fogják finanszírozni a tranzakciót.

Márpedig ennek a puzzle-nak minden eleme megvolt. Gidai Olivérnek akkoriban volt egy működő cége, amely reklámeszközöket gyártott, de a fő terméke, az autógumikat tartó fémállvány piaca szűkülni kezdett, és a kereslet rohamosan esett vissza.

A kiskunhalasi Ganzair Kft.-t azóta ismerte jobban, hogy tárgyaló partnerként közbenjárt az érdekükben egy tender kapcsán, végső soron elérte, hogy egy közel félmilliárd forintos megrendeléstől ne essen el a cég. A kompresszortechnikával 1967 óta foglalkozó – az egykori Ganz-csoporthoz tartozó – céget 1990-ben privatizálták, és 2016-ban a 85 százaléka három egykori munkatárs tulajdonában volt, akik a társaságot hajlandók voltak eladni.

„Láttam, hogy a Ganzairnek körülbelül milyen a piaci helyzete, összeraktam egy koncepciót, aztán nagyon meglepődtem, mert a bankok gyakorlatilag elkezdtek versenyezni, hogy beszálljanak finanszírozóként, végül tényleg minimális kamatra tudtam felvenni az önerőhöz azt a tőkét, amivel a céget megvettem” – meséli.

60 tonnás gépek

A Ganzair tevékenységére az angol packager szó illik a legjobban, magyarra talán összeépítőként lehetne fordítani, és a legjobb közérthető hasonlata a buszgyártás. A buszoknál a megrendelő egyedi igényeire szabva, de főként nem saját gyártású fő alkatrészekből és elemekből építenek fel egy-egy járműmodellt, saját mérnöki tervezéssel és kivitelezéssel, és az összeépítés után joggal lehet rátenni a buszra a saját márkát is. Ehhez hasonlóan a kompresszortechnológiára épülő ipari alkalmazásoknál is a fő elemek (például kompresszor, hűtő, alapkeret, edények, villanymotor) többnyire nem saját gyártásúak, ezeket építik egybe a saját mérnöki munka és tervezés után, és így jön létre az a végső berendezés, amelyre már rá lehet ragasztani a Ganzair logót.

A késztermék gépek pár száz kilótól 60 tonnáig terjednek, és gyakran több ezer alkatrészt kell adott esetben ezred milliméter pontossággal összeépíteni úgy, hogy ha például egy orosz megrendelő a tajga közepén telepítéskor az oldalára ejti, akkor is működjön, miután visszafordítja. Utóbbi egyébként egy valós, megtörtént példa.

„Sokszor kérdezik tőlem, hogy a mai fiataloknak milyen vállalkozási lehetőségeik vannak, és bár az utóbbi pár évben nem megy jól a gazdaság, szerintem ritka jó alkalmak nyílnak. Nagyon sok milliárdos forgalmú magyar cég van, ahol az idősödő tulajdonosok már szívesen hátralépnének, de a gyerekeik nem akarják átvenni. Őket ugyanúgy meg lehet környékezni egy jó ajánlattal, mint annak idején én tettem, és ha van már vállalkozói tapasztalat, akkor a finanszírozás sem lehet probléma” – mondja Gidai Olivér.

Csak arra intené a milliárdos cégekbe belevágó vállalkozókat, hogy azokat a csapdákat kerüljék el, amibe ő a Ganzairnél belesétált.

Más megközelítést igényel

Az első pár évben Gidai Olivér új tulajdonosként az előző évekhez képest jóval több megrendelést hajtott fel a cégének. Egyrészt azonban nehéz ebben az iparágban gyorsan skálázni a kapacitást, de ennél is fontosabb tapasztalat, hogy a szervezet minőségi fejlesztését is el kell végezni.

„Ha kétszer annyi megrendelést hozok, az nem jelenti feltétlenül azt, hogy kétszer annyi emberrel el is tudom végezni a munkát, ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Az én korábbi vállalkozásom évi félmilliárd forint árbevételt termelt, onnan ugrottam fel a 2 milliárdos méretre, de rá kellett jönnöm, hogy ez már egészen más megközelítést igényel” – mondja.

Elvállaltak például egy bonyolultabb berendezést, amelynek a megvalósítása a gépegység és a kivitelezés komplexitása miatt egyszerűen nem úgy működött, mint azt a tervezőasztalnál várták.

Az egyedi gépgyártásban akár egy mulasztás vagy nem tisztázott részlet százmilliós többletköltséget okozhat, ami a projekt nyereségessége szempontjából nagyon nem mindegy. A geopolitikai helyzet, a szállítási határidők, a súlykorlát, a zajszint betartása, a használat körülményei, a nemzetközi és a helyi szabályozásnak való megfelelés csak néhány az erőforrást befolyásoló tényezők közül – meséli a tulajdonos.

A nagyobb megrendelésállomány, a több munka így nem több profitot hozott, hanem túlfeszítette a céget, és kihívást jelentett a termelésnek.

Külső segítség

A tapasztalatok alapján Gidai Olivér úgy határozott, hogy 2020-tól teljesen új lapot nyit. A gyorsan 5 milliárd forint közelébe feltornázott bevételt tudatosan csökkentették azzal, hogy kevesebb megbízást vállaltak el. Külső tanácsadót vontak be, és teljesen átalakították a társaság szervezeti felépítését, illetve rendberakták a munkafolyamatokat.

„Külső segítség nélkül ezt szerintem nem lehet megcsinálni, ha valaki ehhez hasonló szintet lép cégméretben” – mondja.

Az átszervezés gyakorlatilag a legfontosabb feladat lett 2020-21-ben, és csak utána, 2022-től kezdtek el újra organikusan növekedni, miután a cég alapfolyamatait rendezték, és minden vezetői beosztásra megtalálták a megfelelő embert.

Az átszervezés óta az alapfolyamatokat kiszolgáló dolgozói létszámon nem is kellett már változtatni, mert létrehoztak egy olyan magot, amely képes menedzselni a folyamatokat akkor is, ha a munka mennyisége nő. Innen, vagyis a körülbelül 80 fős létszámról már úgy nőttek 100 fölé, hogy bővülés csak a gyártásban volt.

A tulajdonos elmondása szerint a társaság éves költségeinek 80 százalékát olyan részlegek (áramfejlesztők és ipari levegő kompresszorok kereskedelme, járműkompresszorok gyártása és szervizelése) bevételeivel fedik le, amelyek nem az említett nagy, egyedi gépeket építik. Azokra ugyanis évente legfeljebb tíz olyan tendert írnak ki, amelyen a Ganzair reálisan indulni tud, ezekből általában 6-7-et meg is nyer, de a piac nagyon hektikus, előfordul, hogy hosszabb ideig nem is írnak alá egyetlen szerződést sem.

Sikerült bizonyítani

Az átalakítás olyan stabilitást hozott, amely aztán lassan elkezdett az üzleti reputáció emelkedésében is megjelenni. Ma már az iparág legkomolyabb cégeitől is érkeznek hozzájuk magasan képzett szakemberek, de csak önként, mert Gidai Olivér ragaszkodik ahhoz az alapvetéséhez, hogy soha nem környékezi meg állásajánlatokkal a versenytársak munkatársait. „Ha én ezt csinálnám, akkor ők is ezt csinálnák velem, amit nem szeretnék”.

Talán ennél is fontosabb azonban, hogy sikerült a céges hálózatépítésben is szintet lépniük. Packagerként érdekes helyzetben vannak, hiszen többnyire nagy multinacionális cégektől szerzik be a projektek fő építőelemeit, de általában az összeépített, Ganzair logóval ellátott komplex berendezéseket is nagy cégeknek értékesítik.

„Amikor pár éve bejelentkeztem egy-egy multihoz, a beszerzők a konferenciahívás közben szinte asztalra feltett lábakkal, egykedvűen hallgatták végig a bemutatkozást. Rá kellett jönnöm, hogy először valahogy bizonyítani kell a piacon, és csak aztán lehet üzleti kapcsolatokat fejleszteni” – mondja a tulajdonos.

Ma már más a helyzet. Újabban ugyanezek a multik elkezdték bevonni a céget egyéb külföldi üzletekbe is, ma már ők kérik, hogy szálljon be a cégével a közös projektekbe.

Nemzetközi tervek

„A 22 éves fiam már nálunk dolgozik, és úgy tervezzük, hogy ő viszi tovább a céget, a többségi tulajdonrész tehát a családban marad, de nem zárkózunk el szükséges mértékű tőkebevonástól a nemzetközi növekedés érdekében, akár a sorozatgyártással kiegészülve” – mondja.

Ez a forgatókönyv egyébként azért sem légből kapott, mert a Ganzair megrendeléseinek közel felét ma már az ilyen partnerek hozzák, és a külföldi munkák a bevételben is körülbelül 50 százalékot képviselnek. Mivel a magyar piac mérete véges, a további növekedés elsősorban külföldről jöhet. Gidai Olivér felvásárlásokban is gondolkodik, cégcsoportot szeretne építeni.

„Amikor csendes az üzlet, mint mostanában, akkor kell felvásárolni, ilyenkor egyébként még a bankok is rugalmasabbak” – mondja az ügyvezető tulajdonos.

Az idén „nemzetközileg is megállt a piac”, de a tulajdonos arra számít, hogy ha megint beindul, akkor a cég nagyot fog ugrani, akár meg is duplázhatja a bevételét, „egyre szorosabb a kapcsolatunk a nagy szereplőkkel, és nemzetközileg is egyre komolyabban vesznek bennünket” – mondja.