A finnek továbbmennek azzal, ami nálunk sokáig tabu volt, a tb fizeti a magánorvost

Elindult Finnországban hétfőn egy 2027 végéig tartó nagyszabású teszt az állami és magánorvosi ellátás finanszírozásának jobb összehangolására.

Számokban: a 65 év felettiek idén kétszer, 2026-ban és 2027-ben pedig évente háromszor úgy mehetnek el általános magánorvosi (lényegében háziorvosi vagy bizonyos szakorvosi) rendelésekre, hogy ugyanannyit fizetnek érte, mintha az állami rendszert használnák.

• Az állami ellátás önrésze alapesetekben 28 euró, esetleg valamivel több szokott lenni, de hogy a páciens ténylegesen mennyit fizet, az egyénileg eltérhet, mert jelentősen befolyásolja az esetleges magánbiztosítás is.
• Az ellátás önrészen felüli részét mindenesetre mindig az állami biztosító, a Kela fizeti ki a rendelőnek, amely jellemzően önkormányzati fenntartásban van.
• A teszt során a 65 év felettieknek évente háromszor egyenlővé teszik az önrészt a magán- és az állami szektor között.
• A magánrendelő az államihoz hasonlóan csak az önrészt (28 eurót) kapja meg a pácienstől (vagy a magánbiztosítótól), a számla többi részét pedig a Kela állja, ha a magánorvos vállalja, hogy vizsgálatonként 100 eurónál sosem számláz többet.
• Hasonló konstrukcióban a Kela 50 százalékot térít, ha az ellátáshoz például laborvizsgálatot kell végeztetni.

Előzmények: Finnországban az állami biztosító eddig is hozzájárult a magánorvosi ellátások költségéhez, de jóval kisebb mértékben, ez a rendszer a teszttől függetlenül megmarad.

• A hozzájárulás 2024 előtt mindössze 8 euró volt, azóta 30-ra emelték, de egy-egy szakorvosi vizit összköltsége 80-100 euró körül van.

Tágabb kontextus: a hozzájárulás célja, hogy a kapacitáshiánnyal küzdő állami egészségügy helyett a magánszektorba irányítsa a pácienseket.

• A 30 euróra emelés azonban nem jött be, mert nem növelte meg a magánorvosi ellátások számát, csak az állami költségeket.
• Kiderült, hogy a tipikusan 100 eurós ellátásokra lényegében ugyanazok a módosabb páciensek mennek el, akár 8, akár 30 euró a támogatás, a szegényebbeknek nem elég 92 euróról 70-re csökkenteni az önrészt.
• Felmerült, hogy a 30 eurót 50-re emelik, de ezt egyelőre elvetették.

Igen, de: nehéz megmondani, hogy a valóságban az időseknek milyen széles köre élhet majd a lehetőséggel, mert a magánrendelőknek és laboroknak nem kötelező megállapodni a szolgáltatásra a Kelával.

• A magánorvosi hálózat az ország sűrűbben lakott és jellemzően jobb anyagi helyzetű részein sokkal kiterjedtebb, így a lehetőség várhatóan pont azoknak az északabbra lakó, kevésbé módos rétegeknek lesz sokkal kevésbé elérhető, akik igazán rászorulnának.
• A magánellátások harmadát egyébként szemész szakorvosok végezték, ez a leggyakoribb magánellátás, amit a nőgyógyászat követ, ezek ugyanis az állami rendszerben nehezen hozzáférhetők, de a pácienseknek annyira szüksége van rá, hogy hajlandóak fizetni érte.

Felülnézet: az egészségügyi minisztérium várakozása szerint 620 ezer 65 év feletti előtt nyílik meg a lehetőség, és évente egymillió vizsgálatot kell majd támogatni.

• A kísérlet ennek megfelelően idén 27,6 millió euróba (11 milliárd forintba), a következő két évben pedig 83-83 millió euróba (33-33 milliárd forintba) kerül majd.

Mi következik? Finnországban az ehhez hasonló szakpolitikai irányváltásokat hosszas előkészítés után általában erős politikai viták közepette kezdik hosszasan tesztelni, és ezúttal sincs kőbe vésve, hogy 2027 után a rendszert ténylegesen bevezetik.

• A következő parlamenti választás 2027 tavaszán lesz (ha addig nem bukik a jelenlegi jobbközép vezetésű koalíció), vagyis a kísérletet mindenképpen egy következő kabinet értékeli majd ki, előreláthatólag 2028-ban.

Miért fontos ez? Időről időre idehaza is felmerül, hogy az egyes ellátásoknál hosszú várólistát maga előtt görgető állami egészségügyet azzal lehetne tehermentesíteni, hogy bizonyos beavatkozásokat a magánegészségügyben is el lehessen végeztetni, állami finanszírozással.

• A kormány azonban a másik irányba indult el, meghirdetve az állami- és magánegészségügy szigorú szétválasztását.
• Tavaly aztán Takács Péter egészségügyi államtitkár arról beszélt, hogy el fogják kezdeni a két szektor együttélését szabályozni, és kormányzati döntés szükséges ahhoz, hogy mely magántulajdonú szolgáltatókat engedik be hosszú távon a közfinanszírozott ellátásba. Ennek lehetőségére utal egy tavaly ősszel kiszivárgott jogszabálytervezet is.
• A magyar állami és magánegészségügy helyzetéről, együttműködési lehetőségeiről és finanszírozási összehangolásáról a G7-en korábban kilencrészes cikksorozatban foglalkoztunk szakértők bevonásával.