Kisebb kommunikációs zavar alakult ki az elmúlt napokban a jövő évi minimálbér-emelés mértékével kapcsolatban.
- Az eredeti megállapodásban szereplő 13 helyett csak két számjegyű, tehát legalább 10 százalékos minimálbér-emelés reális 2026-ban, erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az RTL Híradónak pénteken.
- „Egy két számjegyű minimálbér-emelkedés nagyon nagy emelkedést jelent egy olyan környezetben, ahol a növekedésünk 1 százalék körül van, és nem csak a miénk, de a szlovák, az osztrák és a német is” – mondta erről.
- Ehhez képest kedden a budapesti AI Summiton már azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a cél továbbra is a 13 százalékos emelés, de a döntés elsősorban a munkáltatók és a munkavállalók kezében van.
- „Minél nagyobb a minimálbér-emelés, annál többet kell tennünk érte. Ez most nem automatikus, küzdeni kell érte” – mondta, hozzátéve, hogy a kormány a szociális hozzájárulási adó csökkentésére is nyitott lenne.
Előzmények: a versenyszféra (munkaadók és szakszervezetek) és a kormány állandó konzultációs fórumán (vkf) tavaly elfogadott megegyezés alapján a minimálbér 2025-ben 9 százalékkal, 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben 14 százalékkal emelkedik.
- Egy makrogazdasági előrejelzés is tartozik a megegyezéshez, és a vkf tagjai abban az esetben tárgyalják automatikusan újra a számokat, ha az előrejelzésben szereplő egyes mutatók eltéréseinek számtani összege pozitív vagy negatív irányban meghaladja az egy százalékpontot.
- Az előrejelzéshez képest gyengébb gazdasági növekedés és magasabb infláció miatt már tavasszal úgy nézett ki, hogy kicsi az esély arra, hogy ne kelljen újratárgyalni a 2026-os emelés mértékét.
- Jogi értelemben nem, közgazdasági értelemben viszont szükség lehet a bérmegállapodás újratárgyalására az év végén – mondta Nagy Márton július végén egy sajtó-háttérbeszélgetésen a Portfolio cikke szerint.
- A szociális hozzájárulási adó 1 százalékpontos csökkentését a munkaadók javasolták augusztusban. Ez nem egyszerű menet, tárgyalni fogunk róla – mondta akkor a miniszter.
Számokban: ugyan az év első három negyedévének számai alapján döntik el, hogy szükséges-e újratárgyalni a számokat, a nemzetgazdasági miniszter által emlegetett közgazdasági tényezők miatt is érdekes, hogy hogyan tér el a minisztérium és a jegybank idei évre vonatkozó előrejelzése a megállapodás makrogazdasági előrejelzésének adataitól.
- A megállapodásban szereplő 3,4 százalékos növekedés helyett a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium csak 0,8 és 1 százalékot vár idénre, a 3,2 százalékos infláció helyett pedig 4,7 százalékra számítanak.
- A bruttó átlagbérek növekedésére vonatkozó előrejelzések között van a legkisebb eltérés. A legfrissebb tényadat a január és június közti időszakra vonatkozik, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 9,2 százalék volt ebben az időszakban a bérnövekedés, ami megegyezik az MNB éves előrejelzésével.
Miért fontos ez? A kormány egyéb intézkedései alapján is látszik, hogy nagyon szeretné javítani a hangulatot a 2026-os választások előtt, amiből az is következhet, hogy valóban 13 százalék lesz a jövő évi emelés.
- A jövedékiadó-emelést fél évvel elhalasztaná a kormány – jelentette be például Nagy Márton a múlt héten. Ez azt jelentené, hogy nem drágulna a választások előtti hónapokban a tankolás.
- A nemzetgazdasági miniszter a múlt héten azt mondta, naiv dolog lenne azt várni, hogy egy kormány ne költsön többet a választások előtt. Azt mondta, lehet, hogy a költségvetési hiány egy kicsit magasabb lesz idén (a korábban várt 4,1 helyett 4-4,5 százalék közötti).
