Trump vámjai elől kitérve hódítaná meg Békést és a világot a titokzatos szingapúri cég
Egy szinte teljesen ismeretlen, de nagyon ambiciózus vállalat nagyberuházását jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég. A Vulcan Shield Global (VSG) 280 milliárd forintos békéscsabai beruházását a kormány 49 milliárd forinttal támogatja, a tervek szerint 140 ezer négyzetméternyi gyártóterület jön majd létre, és a gyárakban évente tízezer tonna szigetelőanyag készül majd el, amelynek túlnyomó többségét exportálják. Szijjártó azt mondta, hogy a vállalat első európai gyárában előállított termékeket Európa legsikeresebb vállalatai fogják megvásárolni, amelyek több iparágban is felhasználják ezeket.
A beruházás keretében összesen három üzem jönne létre, ebből kettő 2029 végéig, ezek közül az egyik hőálló kerámiaszálas textíliákat, a másik pedig alumínium-oxid szálakat fog gyártani. A harmadik gyárban „új generációs autóipari anyag” készül majd, a terv szerint 2033-tól. Szijjártó arról is beszélt, hogy szeretnék, hogy minél több helyi beszállítója legyen a cégnek, és hogy később a gyártás mellett esetleg kutatás-fejlesztést is hozzanak Magyarországra, illetve hogy a cég a helyi szakképző iskolákkal is szorosan tervez együttműködni. A beruházás jelentőségét jól érzékelteti, hogy ha VSG három tervezett gyára már állna, és a terveknek megfelelően 2500-an dolgoznának bennük, a szingapúri cég lenne Békés vármegye legnagyobb foglalkoztatója.
Fiatal cég, ambiciózus tervekkel
Ahhoz képest ugyanakkor, hogy Szijjártó arról beszélt, hogy a cég a csúcstechnológiás szigetelőanyagok globális piacának vezető vállalata, a vállalatról viszonylag kevés nyilvános információ elérhető. A vállalat a saját weboldalán az első sajtóközleményét 2024 júniusában tette közzé, de a közösségi médiafelületein (Facebook, LinkedIn) is csak 2024-ban jelentek meg az első posztok. Ezek többsége különféle globális szakmai kiállításokon való részvételről szól, ami megszokottnak tekinthető egy alapvetően más vállalkozásoknak gyártó – tehát B2B üzleti modellben működő – cég esetében.
A jelentősebb nyugati gazdasági lapokban nem találtunk hivatkozást a cégre, és a netes keresések találatainak túlnyomó többségét a magyar sajtóban a beruházás kapcsán megjelent cikkek teszik ki. Egy szingapúri cégadatbázis szerint a vállalatot Szingapúrban 2022 májusában jegyezték be, és a vállalat menedzsmentjéből többen is csak tavaly óta dolgoznak a cégnél a LinkedIn-profiljuk szerint – például a magyar sajtónak is nyilatkozó David Kneale, a VSG külföldi értékesítésért felelős igazgatója is. A LinkedIn-profilja szerint a vállalatnak 50-nél kevesebb alkalmazottja van, ami egy globális piacvezető gyártócég esetében meglehetősen szokatlan. Ahogy az is, hogy a vállalat weboldala alapján nem derül ki, hogy mikor alapították, és az sem, hogy hol vannak a gyárai, és milyen cégek a fő ügyfelei. Annak érdekében, hogy többet megtudjunk a vállalat hátteréről, megkerestük a céget és a Nemzeti Befektetési Ügynökséget (HIPA) is.
Arra a kérdésünkre, hogy a beruházásról szóló tárgyalások során felmerült-e, hogy a vállalat ebben a formában miért csak 2024 óta mutat bármilyen érdemi nyilvános aktivitást, a HIPA azt írta, habár a Vulcan Shield Global valóban fiatal vállalatnak számít, de számos elemzés is a piac legfontosabb szereplői között tartja számon (bár ilyen elemzést velünk nem osztottak meg).
A vállalat válasza alapján 50-nél jóval több alkalmazottja van, és két telephellyel rendelkezik Kínában. „A jelenlegi teljes létszám, amely magában foglalja a kutatás-fejlesztést, a nagymértékben automatizált gyártóüzemeket és az értékesítési hálózatot, több mint 1500 fő” – írták.
Egyrészt Sanghajban, másrészt az ország déli részén elhelyezkedő Kuanghszi tartományban gyártanak.
A VSG szingapúri székhelyű vállalat, a gyártási kapacitásaink ugyanakkor Szingapúron kívül vannak, ami bevett gyakorlat a szingapúri vállalatok körében, miután az ország méretéből adódóan egyszerűen nincs elegendő hely egy olyan üzem elhelyezésére, amely az elvárt termelési kapacitást biztosítani tudja
– írták ezzel kapcsolatban. A sanghaji telephelyen a cég válasza szerint 2021-ben, a kuanghszi üzemben pedig 2024-ben indult be a gyártás. Arra a kérdésre, hogy ki vagy kik a vállalat tulajdonosai, nem kaptunk választ.
A VSG egyik disztribútorának oldalán elérhetőek olyan információk, hogy a cégnek van irodája Indonéziában, Németországban és az Egyesült Államokban, de ezeknek nem találtuk az elérhetőségeit. Az erre vonatkozó kérdésünkre azt írták, a VSG disztribútorain keresztül van jelen a legtöbb régióban, elosztó központjai vannak Kanadában, Németországban, Dél-Koreában, Thaiföldön és Indiában, valamint regionális központjai Észak-Amerikában, Európában és Indonéziában. Hivatalos irodáik azonban Indonéziában, Németországban vagy az Egyesült Államokban jelenleg nincsenek, csak értékesítési szakértőik.
Egyedi termékek, növekvő kereslet
Mivel Szijjártó Péter méltatásán kívül más forrásból nem tudtuk ellenőrizni a cég piaci pozícióját, arról is megkérdeztük a vállalatot és a HIPA-t is, hogy milyen adatok vagy iparági mutatók alapján számít a cég globálisan domináns szereplőnek a saját piacain. Konkrét adatokat vagy mutatókat erről nem kaptunk, de a VSG szerint egyrészt a gyártási kapacitásának, másrészt a technológiai innovációnak köszönheti a nemzetközi vezető szerepét csúcstechnológiás szigetelőanyagok és a folyamatos alumínium-oxid szálak gyártásában.
Olyan speciális anyagokat gyártunk, amelyeket kevés vállalat gyárt a világon. Hozzánk hasonló volumenben, több gyártósoron pedig csupán egy versenytársunk van jelenleg az egész világon. Eközben a termékeinkre az autóiparban, építőiparban, a petrolkémiai és zöldenergia-iparban, valamint a repülőgép- és rakétagyártásban is jelentős és egyre növekvő a kereslet
– írták erről. A HIPA szerint az, hogy a VSG globális ügyfelekkel dolgozik és különböző földrészeken szállít, „megerősíti vezető státuszának legitimitását”.
A Nemzeti Befektetési Ügynökség válaszában emellett megjegyezte, hogy „ha egy vállalat 1600 Celsius-fokos hőállóságú anyagokat képes gyártani, demonstrálja, hogy magas műszaki kompetenciával rendelkezik, ami előnyt jelenthet a versenytársakkal szemben. A piacon betöltött szerepüket erősíti az is, hogy a VSG képes folyamatosan új generációs anyagokat kifejleszteni és ezáltal alkalmazkodni a változó ipari igényekhez”.
Arról ugyanakkor, hogy konkrétan mely cégek beszállítója a szingapúri cég, üzleti titkokra hivatkozva a vállalat és a HIPA sem akart konkrétumokat elárulni. „Annyit mondhatunk, hogy benne vagyunk a világ egyik legnagyobb és legismertebb fogyasztói elektronikai vállalatának a beszállítói láncában, illetve gyártunk a légiközlekedési- és űripar sokak számára ismert vállalatai számára is termékeket. A békéscsabai üzem globális ügyfeleket fog kiszolgálni, ezen belül főként – de nem kizárólag – olyan európai ügyfeleket, amelyeknek számára a megbízható és biztonságos ellátási lánc alapkövetelmény” – írta erről a VSG.
Egy régi kormányzati ígéret
A cég számára nagy ugrást jelentene tehát a békéscsabai beruházás, hiszen a jelenlegi 1500 körüliről 2033-ig 4000 fölé, tehát több mint két és félszeresére nőne az alkalmazottainak létszáma a három új üzem megépülését követően. De nemcsak a vállalat számára jelentős lépés a beruházás, hanem a kormánynak is, amely régóta szeretett volna egy ilyen volumenű projektet Békés vármegyébe hozni. Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2023-ban arról beszélt, hogy 500 ezer főnyi plusz munkaerőre van szükség, a nagyberuházásokra utalva azt mondta, „Debrecen mindjárt betelik, Nyíregyháza is jövőre, Miskolc később, felkészül Békés megye”.
A 2018 óta bejelentett legnagyobb hazai külföldi tőkeberuházások mezőnyét az alábbi táblázat alapján áttekintve egyrészt látszik, hogy a VSG beruházása ilyen összehasonlításban is jelentősnek számít. Másrészt pedig kiderül az is, hogy habár Debrecenbe, Kecskemétre és Nyíregyházára valóban jelentős beruházások jöttek, Miskolcra egyelőre csak két kisebb projektet sikerült hozni. A VSG békési projektje viszont nagyságában – legalábbis alkalmazotti létszám alapján – a kecskeméti Mercedes-üzemhez mérhető, ahogy arra Szijjártó Péter is utalt.
Az erre vonatkozó gyűjtésünk szerint a 15 – összeg alapján – legnagyobb beruházás közül a szingapúri cégé a 12. legnagyobb, a bejelentéskor ígért munkahelyek száma alapján pedig a negyedik legnagyobb lenne. (Holtversenyben az iváncsai SK-üzemmel, ahonnan azonban tavasszal tömegesen küldték el a dolgozókat.)
Békés legnagyobb foglalkoztatója lehet
Bár a beruházás keretében több üzem is megvalósul, és emiatt az ígért végleges létszámát (2500 fő) csak 2033-ra – az autóipari anyagok gyártásával foglalkozó üzem átadása után – érheti el a Vulcan magyarországi leányvállalata, már az első két üzem 2029-re ígért átadása idején jelentős foglalkoztatónak számítana a vármegyében (ekkorra 1200 fős létszámmal tervez a vállalat). Ha a vármegye jelenlegi legnagyobb foglalkoztatóinak mezőnyében helyezzük el a beruházás különböző ütemeiben ígért létszámokat, az látszik, hogy az első két üzem létszámával júliusban a negyedik legnagyobb vármegyei foglalkoztató lenne a cég.
A harmadik üzemmel együtt pedig már legnagyobb, éppen hogy megelőzve az autóipari alkatrészeket és gépeket gyártó Linamart, amelynek orosházi és békéscsabai üzemeiben 2473-an dolgoztak júliusban.
Bár azzal, hogy Szijjártó a kecskeméti Mercedest hozta példaként, arra is utalt, hogy az ilyen nagyberuházásoknak a hozzájuk kapcsolódó beszállítók miatt tovagyűrűző gazdasági hatásaik is vannak. A várható munkahelyek városok népességszámához képest vett aránya alapján a békéscsabai beruházásnak még nagyobb is lenne a jelentősége, hiszen amíg a nagyjából 110 ezres Kecskeméten háromezer új munkahely jön létre az ígéret alapján, Békéscsabán csak ötszázzal kevesebb, miközben ott körülbelül fele annyian élnek (54 ezren), mint a Bács-Kiskun vármegyei városban.
Habár 2019 utolsó negyedéve és 2025 első negyedéve között 5,1-ről csak 5,6 százalékra nőtt a munkanélküliségi ráta Békésben, a vármegye munkaerőpiaca országos viszonylatban a gyengébbek közé tartozik. A kedvezőtlen trendekhez hozzájárult, hogy a vármegye egyik nagyobb foglalkoztatója, az orosházi üveggyárat üzemeltető Guardian létszáma a cég gazdasági nehézségei miatt 2020 júliusa és idén július között 300-ról 41-re csökkent.
Ahhoz, hogy ennél nem rosszabb a helyzet, erősen hozzájárulnak az országos összehasonlításban is kiemelkedően kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján 2011 és 2022 között Békésben csökkent országos mértékben a legnagyobb mértékben a népesség (csaknem 13 százalékkal), amihez kisebb mértékben az elvándorlás, nagyobb mértékben a népességfogyás járult hozzá.
Mindenesetre, ha a toborzás beindul, a szingapúri cégnek nem lesz olyan nehéz dolga, mint akár az ország egyik legfeszesebb vármegyei szintű munkaerőpiacán toborzó BYD-nak. Az álláskeresők aránya Békés vármegyében a gazdaságilag aktív népességhez képest 6,5 százalék volt ugyanis augusztusban, ami az országos mezőnyben a hetedik legmagasabb aránynak számított. Emellett pedig még a közeli Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar vármegyékben is relatíve sokan kerestek munkát (7,2 és 6,3 százalék volt az álláskeresők aránya).
A relatíve kedvező toborzási esélyek mellett a multinacionális vállalat számára vélhetően az sem volt elhanyagolható szempont a lokáció kiválasztásánál, hogy 2025 első félévében a KSH adatai szerint Békés vármegyében 522 ezer forint volt a bruttó átlagfizetés, ami a második legalacsonyabb a vármegyék között. Ez az országos átlag (692 800 forint) háromnegyedének felel meg, a budapesti átlagnak (840 780 forint) pedig a kétharmadát sem éri el.
A vámok miatt is fontos nekik Békéscsaba
Egy ilyen fiatal cég ilyen gyors nemzetközi terjeszkedése persze nem kockázatmentes vállalkozás, ezért a HIPA-tól azt is megkérdeztük, hogy mi történik abban az esetben, ha a vállalat nem teljesíti a beruházás bejelentésekor ismertetett célokat. Tájékoztatásuk szerint az állami támogatásban részesülő vállalatok évente kötelesek beszámolni vállalásaik teljesítéséről.
A nagyvállalatok készpénztámogatása utófinanszírozás keretében, számlák alapján történő tételes elszámolás után valósul meg. Amennyiben a feltételek nem teljesülnek, a cégek a támogatás jegybanki alapkamat kétszeresével megemelt összegét kötelesek visszafizetni
– írták erről.
A szingapúri cég számára viszont nem csak azt jelent kihívást, hogy nő a kereslet a termékeire. David Kneale, a cég külföldi értékesítésért felelős igazgatója az MTI tudósítása szerint Békéscsabán arról beszélt, hogy a cég számára azért is fontos az európai gyártás, mivel az Egyesült Államok 50 százalékos vámot vetett ki a kínai termékekre. A vállalat már csak emiatt is érdekelt lehet a terjeszkedés sikerében, de a terveik nagy önbizalomról árulkodnak, hiszen a múlt héten bejelentettekhez képest új magyarországi projektek is tervben lehetnek. Kérdésünkre azt is elárulták ugyanis, hogy jelenleg is zajlanak tárgyalások a kutatás-fejlesztési tevékenységeik Magyarországra hozásáról, ami számukra azért lenne előnyös, mert így a kutatási eredményeket valós termelési környezetben, a gyárak közelében tesztelhetnék.
Késlekedni mindenesetre biztosan nem akarnak: a tervek szerint a következő hetekben alapítanak egy magyarországi bejegyzésű céget, és már az első üzem tervezett 2026-os vagy 2027-es átadása előtt, idén elkezdenék a gyártást 20 emberrel egy kisebb bérelt üzemben.
