Amikor 2007 elején Steve Jobs bemutatta az első iPhone-t, és az Apple a radikálisan új termékével elkezdte ostromolni az addig piacvezető gyártók állásait, alaposan feladta a leckét egy magyar cégnek is. A mobiltelefonos kiegészítőkkel kereskedő Cellectet ugyanis akkor már öt éve építgette alapító-tulajdonosa, Biró Gyula, de a társaság a forgalmának mintegy 80 százalékát akkor még a hagyományos készülékekhez tartozó kellékekből szerezte. A Cellect (kimondva: szelekt) volt a Nokia legnagyobb magyarországi kiegészítődisztribútora is, így résen kellett lennie, hogy annak viszonylag gyors, pár év alatt bekövetkező térvesztésére reagáljon.
„Hiába ragaszkodtak még egy darabig ahhoz, hogy egy telefonnak fizikai billentyűzettel kell rendelkeznie, látnunk kellett a piaci reakciókból, hogy váltanunk kell, az okostelefonok a mi életünket tényleg teljesen megváltoztatták” – emlékezik vissza Biró Gyula.
A Cellectet 2002-ben igazi garázscégként alapította a nővérével, miután az előző – hasonló profilú társaságnál betöltött – állásából elbocsátották. „Soha nem bírtam a kötöttségeket, nekem olyan munkahely kellett, ahol a magam ura lehetek” – mondja erről.
Kezdettől fogva nem önmagában a mobiltelefon, hanem annak környezete, a teljes ökoszisztéma vonzotta. A Cellect az „ősidőkben” még főleg csak mobiltokokkal, akkumulátorokkal és töltőkkel kereskedett. („Akkor még sokszor lemerültek a készülékek, ennélfogva hamar tönkrementek az akkumulátoraik, amit könnyedén lehetett cserélni” – mondja.) Majd hamarosan megalkotta ebben a termékkörben a saját márkás portfólióját, és idővel szépen sorban a vezető piaci márkák disztribútora is lett.
A Nokia-korszak lecsengése és az okostelefonok elterjedése közötti átmeneti években a Cellect is útkeresésben volt, elkezdtek autós navigációkat fejleszteni és értékesíteni, ami pár évig népszerű termék volt, de idővel ezt a funkciót is teljesen átvették az okostelefonok, így többé nem volt szükség külön eszközre a navigációhoz.
Végül azonban a teljes iparági váltást is sikerült új piaci lehetőségként megragadni: amikor az üzleteket egyre inkább ellepték a külsőre nagyon hasonló okostelefonok, a Cellectnél rájöttek, hogy épp a színes kiegészítők azok, amikkel jól be lehet rendezni az üzleteket.
Azaz furcsa módon pont az hajtotta a Cellect malmára a vizet, hogy maguknak a telefonoknak a színessége és változatossága szűnt meg.
„Izgalmas volt ezekben az években, ahogy gyorsan változott körülöttünk a technológia, de végig egészséges növekedésben tudtunk maradni. Kezdetben a felhasználók inkább telefonálásra és sms-küldésre használták a mobilokat, ami ma már elenyésző, most már inkább tartalmakat fogyasztunk a készülékünkön. Ma már egy átlagos felhasználó legalább annyit áldoz okosórára, tokokra, üvegfóliára, audioeszközökre, mobillal vezérelhető termékekre, mint amennyibe az okostelefonja került” – mondja az alapító.
„Az okostelefonos kellékek a személyre szabás, vagyis az önkifejezés eszközei lettek, akár egy jól megválasztott tok is sokat elárul a használójáról, amellett, hogy divateszköz is” – mondja Fejes Bertold marketingigazgató. Ő – miután megfordult a magyar távközlés nagyágyúinak jelentős részénél – a 2010-es évek végén kisebbségi résztulajdonosként is csatlakozott a céghez.
A Cellect 2014-ben érte el azt a kritikus cégméretet, amikor Biró Gyula úgy érezte, ekkora szervezetet már nem tud egyedül jól menedzselni. Fejes Bertold mellett ekkor vonta be (szintén kisebbségi tulajdonosnak) egy régi barátját, Ádám Pétert, akivel addig komoly rivalizálásban voltak a sportpályán.
„Ismertem Petit az amerikai futball világából, tudtam, hogy kiváló sportoló és üzleti szakember, nagyszerű kereskedő, de két évig kellett győzködnöm, hogy betársuljon. Nagyon jó állásai voltak, kereskedelmi igazgatóként dolgozott piacvezető médiacégeknél, de végül sikerült megnyernem a bizalmát” – mondja Bíró Gyula.
A résztulajdonos értékesítési igazgatónak közel 3 ezer termékkel kell jól sáfárkodnia, ráadásul a portfólió ebben az iparágban nagyon gyorsan és állandóan változik. A saját márkás termékeknél a három tulajdonos a funkcionalitást és a minőséget helyezi előtérbe, náluk az üzlet nagyon fontos része, hogy mindhárman szinte megszállottan keresik és használják a legújabb okoseszközöket, mobilkiegészítőket.
A másik üzleti lábnál, a nagy márkák disztribútoraként pedig a sorsuk nagyrészt össze van kötve a gyártókéval: ahogy azt a Samsung, Nokia, Motorola vagy más, egykor neves márkák esete is jól mutatja, velük együtt sírnak vagy nevetnek.
„Emiatt voltak ugyan kisebb hullámvölgyek a működésünkben, de ezeket mindig új lehetőségként éltük meg. Büszkék vagyunk arra, hogy mindig organikus módon fejlődtünk, csak addig nyújtózkodtunk, ameddig a takarónk ért. Hiteleket eddig sosem használtunk az üzlet finanszírozására, ezt a szokásunkat a jövőben is szeretnénk megtartani” – mondják.
Az elmúlt pár év merőben másfajta fejtörést okozott: a kiegészítők piacán is eltűntek a határok, egyrészt megjelentek Magyarországon a regionális (cseh, lengyel, szlovák, német, román) versenytársak, másrészt olyan óriások is, mint a kínai Temu, amelynek közvetlen üzleti modellje és tarolása nagyon sok magyar kereskedőt hozott nehéz helyzetbe.
„A rugalmasságot, a folyamatos alkalmazkodóképességet tartom a legnagyobb előnyünknek” – mondja ezzel kapcsolatban Biró Gyula, kiemelve, hogy a Cellect árbevétele az elmúlt években is a korábbihoz hasonló mértékben emelkedett. A határok eltűnését a cégnél úgy fordították le hétköznapi üzletmenetre, hogy ha a regionális versenytársak meg tudnak jelenni Magyarországon, akkor nekik is meg kell jelenniük külföldön.
Ezt is tették, a cég 2023-ban 7,5, tavaly pedig már 8,4 milliárd forint árbevételt ért el, de ezen belül a hazai értékesítés mindkét évben 6,4 milliárd forint volt, vagyis jól látszik, hogy a növekedés újabban exportértékesítésből származik.
„Mi is érezzük, hogy idén döcög a magyar piac, nem nő a vásárlóerő, ennek ellenére is növekedést várunk mind a hazai, mind az exportbevételekben” – mondják.
A Temu-jelenségre szerintük az a válasz, hogy a vásárlókat a másik oldalról, sok munkával kell megközelíteniük. „Mi nem rátukmálni akarjuk a vevőinkre a termékeket, hanem alapos háttérmunkával ki akarjuk deríteni, hogy ténylegesen milyen műszaki megoldásra van szükségük, és azt szakértő módon, megbízható háttérrel kínáljuk fel nekik” – mondják. Ennek legújabb példája, hogy a legnagyobb hazai műszaki áruházláncban komplett okosotthon-sarkokat építenek ki, és szakértőt is biztosítanak helyben ahhoz, hogy a vásárlók eligazodjanak a termékkínálatban.
A mobillal vezérelhető okosotthon-készülékek és -alkalmazások ma tipikusan olyan termékkört alkotnak, amelyet laikusként nagyon nehéz átlátni, rendszerbe rakni pedig még inkább, és ez az a munka, amit a Cellect a potenciális vevők helyett szakértő szemmel elvégez.
„Ha van lehetőségünk beszélni egy potenciális vevővel, akkor biztosan tőlünk vásárol, és nem közvetlenül Kínából. Sajnos ma már egyre kevesebb lehetőségünk van kapcsolatot teremteni a végfelhasználókkal. Ezért mindent megteszünk, hogy a termékeinket úgy készítsük fel műszaki paramétereiben, a csomagoláson történő megjelenítésben, hogy azok polcra helyezve megoldást nyújtsanak a vásárlók valós mindennapi problémáira. Ebben próbálunk konkurenciát állítani a kínai webshopoknak” – érvelnek a tulajdonosok.
