Ez itt a Zéróosztó, a G7 elemzői szeglete, amelyben külső elemzők, szakértők cikkei olvashatók. Az írások és az azokban megfogalmazott vélemények a szerzők álláspontját tükrözik.
Oroszország és Kína szeptember elején egy sor gázipari megállapodást írt alá. Ezek egy része konkrétumokat is tartalmazott, például azt, hogy a Szibéria Ereje 1 vezeték kapacitásmaximumát évi 38 milliárd köbméterről 44 milliárd köbméterre növelik, illetve hogy a távol-keleti vezeték kapacitását 2027-től 2030-ig 10-ről 12 milliárd köbméterre emelik a felek. Megállapodás született ezen felül a Szibéria Ereje 2 megépítéséről, ez azonban inkább egy együttműködési megállapodást, mint konkrét egyezséget jelent.
A Szibéria Ereje 2 régi álom orosz részről, mivel ez a gázvezeték azokról a nyugat-szibériai és Jamal-félszigeten lévő lelőhelyekről szállítana gázt Kínába, amelyekről 2022 előtt Oroszország Európát is ellátta. Az éves 50 milliárd köbméteres földgázvezeték ugyan nem pótolná teljesen a kiesett 130-150 milliárd köbméteres európai forgalmat, de hasznosítaná a most elfojtott orosz gázkutak termelését.
Nem véletlen, hogy a vezeték becsült költsége 13,6 milliárd dollár lenne, annak ellenére, hogy a Szibéria Ereje 2 jóval hosszabb (3550 kilométer), mint a Szibéria Ereje 1 (2150 kilométer). Az utóbbi projekt teljes költségét 55 és 70 milliárd dollár közötti összegre becsülik, ami magában foglalja a korábban fel nem tárt kelet-szibériai lelőhelyek kiépítésének költségét is. Gázvezetéket építeni olcsóbb, mint új mezőket feltárni és a termelő infrastruktúrát kialakítani.
A Szibéria Ereje 2-vel kapcsolatos kérdések többsége azonban nyitott maradt. Nézzük melyek ezek:
Ki fizeti a beruházás költségeit, különösen a Mongólián átmenő szakaszt? A kínaiak egyértelműen a Gazpromra terhelnék az orosz és mongol szakasz építésének költségét, ugyanakkor az orosz cég jelenlegi pénzügyi helyzete mellett kétséges, hogy meg tud-e finanszírozni egy ekkora projektet. A Szibéria Ereje 2-t 2030 után, valószínűleg 2032-33-ban fejeznék be.
Mennyi lesz a gázár? A hírek szerint a kínaiak – kihasználva jelenlegi erőfölényüket és Oroszország szorult helyzetét – mindössze 1,5-2 dollár/millió brit hőegység árat fogadnának el, ami az orosz belföldi árnak felel meg. Ez jóval alacsonyabb, mint a 3-4 dollár/millió brit hőegység ár, amilyen árat a kínai cégek a Gazpromnak fizetnek a Szibéria Ereje 1 vezetéken szállított földgázért, nem is beszélve a 10-12 dolláros kínai cseppfolyósított földgáz (LNG) importárakról.
Milyen volument vennének át kötelezően? A hírek szerint a kínai cégek csak a tervezett 50 milliárd köbméteres volumen felét vennék át mindenképpen, a többit csak opcionálisan. Ez azért van, mert Kína kitettsége a Szibéria Ereje 2 megépítésével jelentősen megnőne: az importált földgáz 40-45 százaléka Oroszországtól érkezne a meglévő forrásokkal együtt, ami már jelentős függőségnek számítana.
A kínaiak pedig tanultak Európa hibájából: nem jó túlságosan egy forrásra építeni, főleg olyan kulcs-energiahordozó esetén, mint a földgáz. A 25 milliárd köbméteres opció lehetővé tenné a kínai vállalatoknak, hogy a gazdasági és politikai helyzettől függően vegyenek további orosz energiahordozót vagy világpiaci cseppfolyós földgázt. Vagyis rugalmasságot kapnának.
A Szibéria Ereje 2 megépülése nekünk magyaroknak is nagyon fontos.
Ugyanis a jelenleg éves 79 millió tonnás (visszagázosítás után 107 milliárd köbméteres) kínai LNG-import jelentős része hosszú távú szállítási szerződéseken alapul. Ezek alapvetően 2030 után járnak le. Ha Kína és Oroszország megépíti a Szibéria Ereje 2-t, akkor Kína éves szinten 18-35 millió tonnával kevesebb LNG-t vásárol a világpiacról. Ez a becsült 700 millió tonnás 2030-as LNG világpiaci kínálat 2,5-5 százaléka.
Ez már akkor volumenkiesés, hogy az európai LNG-importárakra is érdemlegesen kihat. Szóval mi magyar fogyasztóként örülhetünk ennek a kapcsolatnak. Ettől még lesz orosz gáz felénk is, ha egyáltalán 2030 után ez elérhető lesz a régióban. Mert ahogy ez most kinéz, 2030-ra mi már jó eséllyel román és hazai vezetékes gázt vagy visszagázosított amerikai és katari földgázt égetünk Magyarországon is.
