Számos cikkben vizsgáltuk, hogy a Fidesz településenkénti eredményei milyen helyi sajátosságokkal függenek össze, ezek közül a legfontosabbnak a lakosság iskolázottsága mutatkozik.
Az elmúlt napokban több cikkben is megvizsgáltuk, hogy mely településeken szerepelt jobban a Fidesz a vasárnapi választásokon. Kiderült, hogy ahol több a közfoglalkoztatott, az álláskereső, ott sikeresebben, ahol pedig jobban élnek az emberek, ott gyengébben szerepelt a kormánypárt, már ami a pártlistára leadott voksok arányát illeti – a tíz legszegényebb településen például a listás szavazatok közel 95 százalékát kapta a kormánypárt.
A vizsgált társadalmi és gazdasági szempontok azonban egymással is összefüggenek, például azokon a településeken, ahol nagyobb arányban élnek magasabban iskolázottak – ezekben a falvakban és városokban mellesleg alacsonyabb arányt szerzett a Fidesz –, jellemzően a lakosság jövedelmi és munkaerőpiaci helyzete is kedvezőbb. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a vizsgált tényezők jelentőségéről a Fidesz településszintű eredményeinek magyarázatakor, érdemes egyszerre számításba venni azokat, ugyanis így kiszűrhetők az előbbi példához hasonló kapcsolatok, és végső soron megtudhatjuk, melyek azok a helyi jellegzetességek, amelyek igazán meghatározók.
Az eddig megjelent cikkeink és a mostani elemzés kulcsproblémája, hogy lényegében a választópolgárok viselkedését befolyásoló tényezőket igyekszünk találni, egy egyéni szinten meghozott döntést magyarázunk szintén alapvetően az egyének körülményein alapuló statisztikákkal. Megfelelő információ – például a szavazatok leadását azonnal követő exit poll kutatások – hiányában a precíz, választószintű elemzésről le kell mondanunk, és kénytelenek vagyunk a településenkénti adatokra hagyatkozni. Ez azzal jár, hogy a megállapításaink érvényessége megkérdőjelezhető, oksági összefüggések keresésére pedig semmiképpen sem vállalkozhatunk.
Mindenesetre a rendelkezésünkre álló adatok alapján számításba vettük az egyes településeken jellemző
- iskolázottságot*,
Legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a 15 évnél idősebb népességben, 2011
- jövedelmi helyzetet*,
A személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem egy állandó lakosra, 2020 (ezer Ft)
- vagyoni helyzetet*,
Személygépkocsi ezer lakosra, 2019 (db)
- internet-penetrációt*,
Internet-előfizetések ezer lakosra, 2020 (db)
- munkanélküliséget*,
Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020
- a közfoglalkoztatás jelentőségét*,
Közmunkások aránya a munkaképes korú (15-64 éves) népességen belül, 2020
- korösszetételt*,
Állandó népességből a 60 évnél idősebbek aránya (százalék)
- vállalkozói aktivitást*,
Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma, 2019 (db)
- a roma nemzetiségűek arányát,*
A roma nemzetiségűek aránya településenként, 2011 (százalék)
és bevontuk a település típusát is (a csillagokra kattintva látható, hogy pontosan mivel mérjük az adott tulajdonságot a településeken). A fentiek kapcsolatát a kormánypártra leadott listás szavazatok arányával vetettük össze tehát települési szinten, aminek módszertani részletei a következő csillagra kattintva ismerhetők meg*
Lineáris regressziót futtattunk az említett háttérjellemzők bevonásával, amelynek magyarázó ereje 46 százalék (tehát a Fidesz listás eredményének települések közötti szóródásából ennyit tudunk megmagyarázni).
Budapestet kihagytuk az elemzésből, ugyanis tapasztalataink szerint a fővárosban eltérő tendenciák vannak az ország többi részéhez képest.
.
Az eredmény arra utal, hogy
a Fidesz helyi sikerességével a lakosság iskolázottsága függ össze a leginkább, méghozzá fordított irányban.
Pontosabban minél magasabb a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya, annál inkább szavaztak egy településen a Fidesz-KDNP listára április 3-án.
Az iskolázottsággal kapcsolatos összefüggés más tényezőkön keresztül is érvényesül, erre a legjobb példa a jövedelem: noha a keresetek és a Fidesz sikere között jelentős fordított összefüggést találtunk a hét elején (azaz ahol jobban keresnek, ott jellemzően kevesebben szavaztak a kormánypárt listájára), ez a kapcsolat az iskolázottság figyelembevétele mellett eltűnik. És ugyanez tapasztalható az álláskeresők és a közmunkások arányára is.
Említésre méltó összefüggést láthatunk még a roma népesség és a Fidesz-szavazatok arányai között, megállapítható tehát a többi tényező figyelembe vétele mellett is, hogy a nagyobb arányban romák által lakott falvakban, városokban jobban szerepelt a Fidesz az országgyűlési választáson. Fontos ugyanakkor látni, hogy a kormánypárt az iskolázottabb lakosságú településeken is jól szerepelt, és azokban is, ahol kisebb a romák aránya.
Érdemes továbbá azt is végiggondolni, hogy mi lehet a fenti kapcsolatok hátterében. Az iskolázatlan és a roma származású csoportok is jellemzően a társadalom leginkább kiszolgáltatott és marginalizált rétegeit teszik ki, és amint az kiderült a szavazatszámlálói beszámolókból, vélhetően sokuk döntésében a mostani rendszertől való egzisztenciális függésük játszott döntő szerepet.
Az eredmények nagyrészt egybevágnak a 2018-ban tapasztalt tanulságokkal. A közvetlen, precíz összehasonlításnak gátat szab, hogy négy éve még csak járási szinten tudtuk elvégezni az elemzésünket, és egyes tényezőket más statisztikával mértünk (például az iskolázottságra vonatkozóan akkor a legalább érettségivel rendelkezők aránya állt rendelkezésünkre). Az mindenesetre bizton állítható, hogy az iskolai végzettség a négy évvel ezelőtti és a múlt vasárnapi eredményekben is kulcstényezőnek mutatkozott, ami több más társadalmi-gazdasági jellemzőn keresztül is nyilvánvalóvá vált.
Az elemzéseinkkel – a mostanival és a hét közben már megjelentekkel – kapcsolatban azonban nem győzzük hangsúlyozni az óvatos értelmezés fontosságát. Alapvetően egyéni jellemzőket vizsgálunk, de jobb híján települési szintű adatokkal, így az ökológiai tévkövetkeztetés hibája fenyeget: a területi egységek szintjén megállapított összefüggések ugyanis nem szükségképpen érvényesek az egyének, a választópolgárok szintjén is. Gondoljunk csak bele, a településszintű elemzésben ugyanúgy egy egységnek számítanak a pár tucat fős lakosságú falvak, mint a százezres megyeszékhelyek.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.
