Nem minden drágult, de kérdés, hogy meddig marad így.
Az áprilisban mért 9,5 százalékos áremelkedés az egy évvel korábbi árszínvonalhoz képest elsősorban az élelmiszerek drágulásának köszönhető, ez a termékkategória az átlagos inflációt bőven meghaladó ütemben drágult. Ugyanakkor vannak a drágulásban kevésbé érintett árucsoportok – például a ruházkodási cikkek – is, sőt, olyan termékeket is találhatunk, amelyek ára a hivatalos statisztika tükrében egyáltalán nem változott egy év alatt, és nem a hatósági árszabályozásoknak köszönhetően.
A részletesebb áru- és szolgáltatáscsoportokat nézve – és elvonatkoztatva az olyan, többé-kevésbé szabályozott kategóriáktól, mint a rezsidíjak vagy akár a tankönyvek – leginkább a távközlési, számítástechnikai cikkek tartották az árukat tavalyhoz képest. A számítógépekért, fényképezőgépekért és telefonkészülékekért alig kellett többet fizetni, sőt, a telefon- és internelszolgáltatások jellemzően valamivel olcsóbbá is váltak. Mindezeken kívül a sportszerek és játékok árai sem változtak a KSH gyűjtése szerint. Érdekesség a külföldi üdülés alig növekvő költségeire vonatkozó becslés, mert bár a forint tavaly és idén április között jelentősen gyengült (egy euró 15-20 forinttal drágult ebben az időszakban), 2021 tavaszán még világszerte erős járványügyi korlátozások szorongatták a turisztikai szektort, ami az árképzést is befolyásolhatta.
A rangsor másik végén zömmel élelmiszereket találhatunk, noha a legnagyobb drágulást épp egy állami, önkormányzati és piaci árazású cikkeket vegyesen tartalmazó kategóriában, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás esetében mutatta ki a statisztikai hivatal. Továbbá a lakásjavító és a karbantartó cikkek is a lista elejére kerültek a 25 százalékot meghaladó drágulásnak köszönhetően.
