Az Európai Bizottság szerint 5,2, az OECD szerint 4,6 százalék lesz jövőre az infláció.
Bár az előrejelzések szerint az uniós mezőnyben magas marad az infláció Magyarországon jövőre is, de már nem a magyar infláció lesz az EU-s rekorder, ahogy idén.
Mi történt? Novemberben már nem Magyarországon volt a legmagasabb az éves alapon mért infláció az Európai Unióban, ugyanis amíg októberben még 0,1 százalékponttal nagyobb volt a magyar infláció a csehországinál, novemberben már gyorsabb volt Csehországban a drágulás tempója.
- Az uniós átlag 3,1 százalékra csökkent az októberi átlagos éves alapú 3,6 százalékról.
- A legalacsonyabb rátát Belgiumban (-0,8 százalék), Dániában (0,3 százalék) és Olaszországban (0,6 százalék) mérték. A legnagyobb infláció Csehországban (8 százalék), Magyarországon (7,7 százalék), Szlovákiában és Romániában (egyaránt 6,9 százalék) volt.
az idei éve egészében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság EU-tagállamokra vonatkozó előrejelzése alapján is Magyarországon lesz a legmagasabb az infláció.
- Ugyanakkor jövőre az OECD szerint Lengyelországban, Szlovákiában és Szlovéniában, a bizottság szerint Romániában és Lengyelországban is magasabb lesz az infláció, mint Magyarországon.
Számokban:
az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint idén 17,2, jövőre 5,2 százalék lesz az infláció Magyarországon, az OECD szerint 17,5 és 4,6 százalék.
Alulnézet:
a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntésének indoklásával egy időben közzétette az új előrejelzését is: eszerint a korábbihoz képest jövőre kisebb gazdasági növekedésre és kisebb inflációra számít a jegybank.
- 2024-ben e szerint az infláció 4 és 5,5 százalék között alakulhat, és csak 2025-ben érhet vissza a jegybanki célnak számító 3 százalék közelébe (az előrejelzés 2,5-3,5 százalék).
