Egyre több időt szánnak gyerekük nevelésére a magyar szülők

Egyre több időt szánnak gyerekük nevelésére a magyar szülők
Kufli-tematikájú játszótér a belvárosi Hild téren – Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Nagyon jól lekövethető a gyermekvállalás kitolódása a magyarok napi időbeosztásából. Míg a 80-as évek végén a 20–29 éves korosztály töltötte a legtöbb időt gyermekével, most már a 40–49 évesek megelőzik őket.

  • Hosszabb távon jelentősen nőtt a gyermekek gondozására, ellátására fordított idő Magyarországon. Míg a 80-as évektől az ezredfordulóig ez napi átlagban 20 perc volt, 2010 után már a fél órát közelítette.
  • Más kérdés, hogy ez a növekedés az előző másfél évtizedben megállt. Sőt a KSH október elején közzétett időmérlegadatai szerint 2010-hez képest még csökkent is. A 10 százalékos visszaesést azonban az is magyarázhatja, hogy jelenleg nagyjából ennyivel kevesebb 18 év alatti gyerek van Magyarországon, mint 15 évvel ezelőtt.
  • A 80-as években a legtöbb időt még a 20–29 éves korosztály töltötte a gyerekével, ám mostanra ez megváltozott. Jelenleg a 30–39 évesek szánják erre a legtöbb időt, átlagosan napi 77 percet, de már a náluk tíz évvel idősebbek is többet foglalkoznak a gyerekükkel, mint a 20–29 évesek.
  • A magyarázat nem az egyes korosztályok nevelési szokásainak változásában keresendő, hanem a gyerekvállalás kitolódásában. A fenti adatok ugyanis a teljes korosztály átlagát mutatják, azaz ebben a gyermektelenek is benne vannak.
  • Márpedig a gyerekesek aránya nagyon sokat változott az elmúlt 40 évben. Az egyes napokon a gyermekük gondozásával foglalkozók aránya a 20–29 éves korosztályban a felére csökkent, a 40–49 éves korosztályban viszont közel a háromszorosára nőtt a 80-as évek végéhez viszonyítva.
  • A gyerekvállalás kitolódását jelzi az is, hogy még nagyobb mértékű a változás, ha a „testi gondozásra” szánt időt nézzük, amely logikusan a kisebb gyerekeknél meghatározó.
  • Ha csak azok körében nézzük a gyermekek gondozására fordított időt, akik ténylegesen végeznek ilyen tevékenységet, akkor elég jól látható, hogy az erre szánt idő (a kevésbé érintett legfiatalabb és legidősebb korosztályoktól eltekintve) az elmúlt szűk négy évtizedben folyamatosan nőtt.
  • A legnagyobb ugrás a 30–39 éves korosztályban volt, akik most másfél órával többet szánnak ilyen tevékenységre, mint a 80-as években.
  • A nők még mindig kétszer annyi időt töltenek gyerekükkel, mint a férfiak. A különbség főleg a testi gondozásra szánt időből adódik, a szabadidős tevékenységeknél (mese, játék) sokkal kiegyenlítettebb a helyzet.

Kövess minket Facebookon is!