Míg a 2010-es évek második felében a rezsicsökkentés látványosan nehezítette a megújuló energia arányára vonatkozó előírás teljesítését Magyarországon, a 2022-es rezsiemelés most épp segíti ugyanezt.
- Más kérdés, hogy a fűtésben így is a belőtt ütemterv alatt maradt tavaly a zöldenergia aránya a hazai mixben. Az áramtermelésben azonban – a napelemek rohamos terjedésének köszönhetően – túlteljesítettük a kitűzött célt 2024-ben.
Előzmények: a 2010-es években majdnem sikerült egy abszurd bravúrt elérni a hazai energiafelhasználásban. A megújulók részarányát csak nagy hajrával és némi trükközéssel sikerült az uniós irányelvekben előírt szint fölött tartani 2020-ban. Ez azért volt hihetetlen teljesítmény, mert hét évvel korábban még 3 százalékponttal voltunk az előírt 13 százalékos mutató felett.
- Pár évvel korábban a kormány még azzal büszkélkedett, hogy „Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve az irányelvben meghatározottnál ambiciózusabb célokat tartalmaz”, és 2020-ra 14,65 százalékos értéket ír elő, ezt azonban már nem sikerült megugrani (pdf).
- A rezsicsökkentésnek komoly szerepe volt abban, hogy a kitűzött cél alá küzdöttük le magunkat. A zöldenergia részesedése ugyanis a három nagy terület (áramtermelés, fűtés-hűtés és közlekedés) közül csak a fűtés esetében csökkent, ott viszont jelentősen. A visszaesés pedig épp 2013-ban, a rezsicsökkentés kezdetének évében indult.
- Ennek az a magyarázata, hogy a fafűtés is megújuló energiának számít, márpedig a lakossági gáz árának csökkenésével fokozatosan egyre többen tértek át fatüzelésről gázra. A statisztikában még a lopott fa elégetéséből származó hőt is figyelembe vették.
Számokban: az elmúlt két évtizedben a lakossági földgáz ára és a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya a fűtés-hűtés területén nagyon látványosan együtt mozgott.
- A lakossági gáz átlagára 2005 és 2013 között közel háromszorosára emelkedett, és ezzel párhuzamosan hasonló mértékben nőtt a megújulók részesedése is. Ez lényegében kizárólag a fatüzelés felfutását jelentette.
- A rezsicsökkentés kezdete előtt már közel 24 százalékon állt ez a mutató, a korábbinál jóval alacsonyabb hatósági ár bevezetése után azonban újra csökkenni kezdett, és a 2020-as évek elejére 18 százalék alá esett.
- Ez pedig húzta magával a teljes energiafogyasztásra vonatkozó arányszámot. Még úgy is, hogy ezzel párhuzamosan egyre több villamosenergiát állítottak elő megújulókból, és a közlekedésben is nőtt a zöldenergia részesedése.
Mi várható? A 2022-es rezsiemelés után azonban újra fordult a trend. Az átlagfogyasztás feletti felhasználásra bevezetett rendkívül magas tarifa miatt sokan álltak át a gázról valamilyen alternatív fűtési módra, részben megújulókra.
- Tavaly így már a 2010-es évek elejére jellemző, jóval 20 százalék feletti szint közelében volt a megújulók részesedése.
- A Nemzeti Energia- és Klímaterv alapvetően hőszivattyúk és a geotermia segítségével növelné a zöldenergia részesedését a fűtésben, de a 2022-es fordulatot még nem ez okozta, hanem az, hogy a rezsiemelés miatt sokan álltak vissza részben vagy egészben fafűtésre.
- A jövőben is inkább ez lehet a domináns, még ha a gáz lecserélése miatt a következő években jelentősen valószínűleg már nem fog emelkedni a fatüzelés részesedése.
Felülnézet: mindez azt jelenti, hogy míg a 2010-es évek végén a rezsicsökkentés nehezítette a megújulók részesedésére tett vállalás elérését, most erősen rásegít ugyanerre.
- A már emlegetett Nemzeti Energia- és Klímaterv eredetileg azt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2030-ra a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 21 százalékra növeli a megújuló energiaforrás részarányát, ám ezt az arányt a 2023-as felülvizsgálat során 29 százalékra növelték.
- A tavalyi 18,3 százalék ettől még mindig nagyon messze van, időarányosan azonban nem állunk rosszul.
- Sőt, villamosenergia-termelésben felülteljesítünk: tavaly már az elfogyasztott áram 24,1 százaléka volt zöldenergia, miközben a stratégiában rögzített ütemterv – amely azt hivatott biztosítani, hogy meglegyen a 2030-as végső cél – 21,8 százalékos célt jelölt meg 2024-re.
- Más kérdés, hogy a fűtés területén a rezsiemelés hatása ellenére is le vagyunk maradva, és a közlekedésben is gyengébben álltunk 2024-ben, mint ahogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv alapján kellett volna.
