Hiába ad egyre több ingyenpénzt az állam, nem rohannak érte a lakásfelújítók
Ismét módosítani kellett a tavaly nyáron indult energetikai otthonfelújítási program (ofp) feltételein. Az Energiaügyi Minisztérium (EM) a napokban tovább könnyítette a támogatáshoz és kedvezményes kölcsönhöz való hozzáférést, és erre az eddigi eredmények alapján szükség is lehetett.
A tárca szerint a 2024. júliusi indulás óta eltelt valamivel több mint 15 hónap alatt összesen 8400 igénylés érkezett be, közel 47 milliárd forintra. Ez egyrészt azt jelenti, hogy ezeknél a felújítási projekteknél átlagosan 5,6 millió forintra pályáztak azoknak a régebben épült családi házaknak (tipikusan Kádár-kockáknak) a tulajdonosai, akiket a program megcélzott. Ez valamivel elmarad az eddigi maximális 6 millió forinttól (amelynek fele lehetett támogatás, a másik fele pedig kamatmentes hitel), de mostantól 10 millióra (5+5 millió forintra) emelték az összeget, így a jövőben ez feljebb mozdulhat.
Másrészt a minisztérium közléséből az is kiderült, hogy eddig a pályázók valamivel több mint felének fizettek ki összesen 19 milliárd forintot, vagyis ha például 4500 kifizetéssel számolunk, akkor a ténylegesen megvalósult projektek átlagos értéke még jobban a 6 milliós plafon alá esik, valahol 4,2 millió forint körül lehet.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi lakáspiaci jelentésében márciusi adatok szerepeltek, akkor még csak 6200 volt a benyújtott kérelmek száma, és 35 milliárd forint az értéke. Az egy kérelemre eső érték tehát már akkor is 5,6 millió forinton állt, ez stabilnak tűnik. Az MNB által kikért adatok viszont azt is megmutatták, hogy 2024 novemberére már erősen visszaesett az érdeklődés az ofp iránt, onnantól kezdve márciusig havonta már csak körülbelül 500 új kérelem érkezett be. Ha pedig most hozzátesszük ehhez az EM friss számait, akkor az április és szeptember között eltelt fél évre már csak 360-as havi átlag jön ki.
Közelítve tehát a programban a másfél évhez, az összesen 73 milliárd forintos keretből eddig még csak 19 milliárdot, vagyis 26 százalékot fizettek ki, de az igényelt összeg is csak 64 százalékos kihasználtságon áll.
Mindez úgy jött össze, hogy fél évvel az indulás után, azaz idén januártól egyszer már bővíteni kellett a potenciális pályázók körét, hiszen azóta már a 2007 előtt épült, vagyis akár csak 18 éves házakkal is lehet pályázni. A számokat látva azonban nem csoda, hogy a minisztérium ismét jelentős módosításokkal próbálja vonzóbbá tenni az ofp-t: amellett, hogy 6-ról 10 millióra emelték a plafont, a hitelnél 15-ről 5 százalékra csökkentették az önerőt és 12-ről 15 évre növelték a maximális futamidőt. Anyagi értelemben tehát alaposan levitték a belépési küszöböt, és csökkentették a havi törlesztőrészlet nagyságát is.
Szakmai szereplőkkel beszélve azonban még így sem valószínű, hogy az ingatlantulajdonosok megrohannák az MFB irodáit a támogatásért és a kölcsönért. Első hallásra most már tényleg figyelemfelkeltő lehet, hogy 526 ezer forintért (minimális önerővel) bele lehet vágni egy 10 milliós energetikai felújításba, és a fő probléma valószínűleg nem is a célokkal, nem is annyira a háztulajdonosok hajlandóságával lehet, hanem azzal, hogy számos egyéb körülmény fogja vissza a komolyabb érdeklődést.
Az ofp igénylésének és lehívásának, illetve a kivitelezés igazolásának bürokratikus bonyolultságáról rémtörténetek keringenek. Lehet ugyan, hogy ezek kivételes esetek, de nem tesznek jót, mert a korábbi állami támogatásos felújítási vagy fejlesztési programok többségénél ugyanez volt a helyzet. Ez pedig oda vezetett, hogy általánossá vált az az előfeltételezés, hogy állami támogatással házat felújítani szükségszerűen bürokratikus tortúra.
Az ofp-nél egyébként ez részben még indokolható is, hiszen energetikai megközelítésről van szó, ami szükségképpen az átlagosnál bonyolultabbá teszi a tervezést és a kivitelezést. A kiinduló állapothoz képest legalább 30 százalékos (primer) energiamegtakarítást kell elérni, ami teljes mértékben indokolt, csakhogy ezt már tervezni kell, így ezúttal nem elég bemenni egy üzletbe, és vásárolni egy új gázkazánt vagy bojlert.
Nagyon fontos (lenne), hogy a felújításnál legalább az olyan alapokat kövessék a pályázók, mint például hogy a padlásfödém-szigetelés, homlokzati szigetelés és nyílászárócsere hármasa elsőbbséget élvezzen, és ne akarjanak mondjuk ennek elvégzése előtt napelemet, hőszivattyút vagy akár hűtő-fűtő légkondikat beszereltetni a nem jól szigetelt házakba.
Szakértő igénybevételére még a legegyszerűbb esetekben is szükség van, csakhogy a program mögé az állam ezt nem tette hozzá. Ezért vagy a kivitelezők lépnek fel autodidakta tanácsadóként, vagy olyan vállalkozók, akik például energetikai minősítéseket végeznek vagy ennek határterületeivel foglalkoznak.
Náluk azonban figyelembe kell venni, hogy nem feltétlenül függetlenek, sőt általában egy-egy gyártóval vagy kivitelezővel le is szerződnek jutalékért, vagyis a saját üzleti érdekeiknek megfelelő megoldásokat, alapanyagokat, berendezéseket, sőt márkákat fognak előnyben részesíteni.
„Igazán vonzó akkor lenne a program, ha lenne mögötte független és minél inkább egyablakos ügyintézési és kivitelezési lehetőség”
– mondja Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet szakértője.
Az energetikához nem értő potenciális pályázóknak arra lenne szüksége, hogy ne egyszerre fusson több program, vagy legalább ezek hosszú távúak és kiszámíthatók legyenek, de ha bonyolult is a rendszer, akkor a tervezéstől kezdve akár egészen a kivitelezésig fogja valaki a kezüket, és vezesse őket végig a folyamaton. Mivel azonban ilyen szolgáltatás nincs állami háttérrel, a felújításba belevágók hamar az építőipar dzsungelébe kerülnek, aztán több-kevesebb sikerrel tudják csak átvágni rajta magukat.
Ráadásul pont az ofp ideje alatt indult be igazán az ingyenes padlásfödém-szigetelés piaca is. Ennek háttere az, hogy az áram-, földgáz- és üzemanyag-kereskedőknek törvényi kötelezettségük van évente bizonyos mennyiségű energiamegtakarítást elérni (a fogyasztóiknál). Ezt teljesíthetik beruházásokkal, járulékfizetéssel, de a lakosságnál végrehajtott beruházások után elszámolható, úgynevezett hem-ek (hitelesített energiamegtakarítás egységek) megvásárlásával is.
A padlásfödém-szigetelés kivitelezői a hem-ekért jelenleg annyi pénzt kapnak, hogy abból még profitálnak is, így megtehetik, hogy a háztartásoktól nem kérnek semmit. Az ilyen módon ingyenes szigetelés az utóbbi időben nagyobb sebességbe kapcsolt, ami egyébként kifejezetten jó irány, de az ofp iránti érdeklődést éppenséggel visszaveti.
Sokan gondolhatják úgy, hogy most ki kell használni az ingyenes padlásszigetelés lehetőségét, egyelőre legyen ennyi elég, nem kell rögtön beleugrani még egy 5 milliós, 15 évre felvett hitelbe is.
A programok átjárhatóak, vagyis a padlás ingyenes leszigetelése nem zárja ki az ofp igénybevételét, de a párhuzamos futtatása zavart okoz, és nincs olyan érdemi állami kommunikáció, amely ezt eloszlatná.
Egyébként a kifejezetten régi, rosszabb állapotú házaknál a padlás szigetelésével viszonylag jelentős energiamegtakarítás érhető el. Ez önmagában szintén nagyon jó hír, de ha utána kezdene valaki gondolkodni az ofp-ben, akkor abban már egy jóval kedvezőbb energetikai helyzetből kiindulva kellene elérnie még legalább további 30 százalékos csökkenést. Ez adott esetben meg is nehezítheti, bonyolíthatja a helyzetet, illetve még inkább szakmai segítségért kiált.
Az ofp így az alapvetően helyes célkitűzései ellenére is egy olyan szabályozói és piaci helyzetben kénytelen ma működni, amely sok szempontból nem teszi elég vonzóvá. A kölcsönkérelmeket ugyan a tervek szerint egészen 2027 március végéig be lehet nyújtani, azaz még bő egy év van hátra ahhoz, hogy az érintettek belevágjanak a pályázásba, ennek ellenére is kérdéses, hogy az ő érdeklődésüket fel lehet-e turbózni eléggé a jelenlegi könnyítésekkel.
