Elromlott a napelem, a telepítő cég megszűnt, a kínai gyártó elérhetetlen, mit lehet tenni?
Az egyik napelemes zárt Facebook-csoportban kért nemrég segítséget egy tag egy olyan ügyben, amely sokak rémálma lehet. A napelemes rendszereknél a paneleket általában igen hosszú időre tervezve vásárolják meg, a gyártók jellemzően azt ígérik a kommunikációjukban, hogy a termékeik 20-25 év múlva is a névleges kapacitás 80-90 százalékával működnek majd. (A rendszer központi elemének számító inverterek ennél általában jóval kevesebbet bírnak, de a gyártóik nem is ígérnek mást.)
Panaszosunk azonban, akit nevezzünk Péternek, három évvel a telepítés után azt vette észre, hogy a háza tetején lévő 32 panelből az egyiknek a teljesítménye csökkent. Nem sokkal később további öt panel termelése esett vissza, majd még kettőé, a napokban pedig további kettő zuhant meg, így összességében már a teljes rendszer közel harmada nem hozza az elvárt teljesítményt.
Péter nem vett igénybe állami támogatást a kiépítéskor, vagyis teljes mértékben saját zsebből fizette a rendszert, és ilyen termelés-visszaeséssel befektetésének megtérülése hosszú évekkel tolódik ki. Azt is elmondta nekünk, hogy a tetőt nem árnyékolja semmi, nem az égen áthúzó felhőkhöz köthető a kapacitáscsökkenés, és nem is koszolódtak össze a kérdéses panelek. Hőkamerás felvételeket is készített, amelyek alapján látszik, hogy a napelemek egyes cellái hibásak.
A telepítő egy kisebb magyar cég volt, amely a cégbírósági adatok szerint lényegében csak 2022-ben működött, akkor 346 millió forint árbevételt ért el, majd hamar felszámolás alá került. Akkoriban egyébként sok ehhez hasonló kisebb vállalkozás is megélt a piacon, hiszen azelőtt voltunk, hogy az Orbán-kormány váratlanul és szakmai egyeztetések nélkül, egyik napról a másikra lényegében kivégezte a lakossági napelemes piacot a fölösben termelt (helyben el nem fogyasztott) lakossági napenergia elszámolási rendszerének megváltoztatásával. Akkoriban tehát nem feltétlenül lehetett látni, hogy egy évi 350 milliós forgalmú cég eltűnik a süllyesztőben, sőt, inkább azt lehetett gondolni, hogy egy felfutóban lévő piacon sok induló szereplő is megvetheti a lábát.
A jogszabályok a 250 ezer forint feletti árubeszerzéseknél három év jótállást írnak elő az eladóknak, így Péter még épp beleférhetett volna az időbe, ha a telepítőcég nem szűnik meg.
„Érdekesség egyébként, hogy a lakásépítéseknél érvényes jótállásokat szabályozó 2004-es jogszabály sok építési elemnél akár 10-15 éves jótállási időt is előír, a legalább 25 éves használatra, de inkább többre tervezett napelempanelek azonban nincsenek benne ebben a körben, azaz sima piaci terméknek-berendezésnek számítanak” – mondja Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi szakértője.
Péter emiatt valójában már ki is futott az időből, de azt tette, amit a jogszabályok és a józan paraszti ész is diktál, megpróbálta elérni panaszával a termék gyártóját. Mivel a cégnek nincs magyarországi irodája, kénytelen a kínai ügyfélszolgálattal levelezni – tíz hónapja vajmi kevés sikerrel. Először azt kérték tőle, hogy fotózza le a panelek vonalkódját, majd közölték, hogy nyilvántartásuk szerint a termékek a gyártás utáni teszten még rendben voltak, ennél többet azonban nem sikerült kicsikarni, már csak sablonos válaszlevelek jönnek Kínából.
Péter megkeresett napelemtelepítéssel foglalkozó hazai cégeket is, de ezek is lepattintották, azt mondja, tapasztalatai szerint mások által telepített rendszerek hibáinak javításával senki sem akar foglalkozni.
Siklósi Máté szerint nincs más lehetőség, mint folyamatosan fenntartani a panaszt a kínai gyártónál, azzal érvelve, hogy a cég nagyot veszít itteni reputációjából, ha nem segít. A szakember azt mondja, a jótállásra vonatkozó hároméves magyar szabályon túl adhat a gyártó hosszabb jótállási vagy szavatossági időt is. Esetünkben 12 éves „product warranty” vállalást írt a kínai vállalat, ami 12 év kellékszavatosságot jelent.
Ebben az esetben a vásárló úgy érvényesítheti a jogait (akkor is, ha csak marketingelemként van meg a 12 évre vonatkozó állítás), ha bebizonyítja, hogy a hiba gyártási eredetű. Ehhez beszerezhet egy szakértői véleményt, ideális esetben egy igazságügyi szakértőtől, amelyet a kínai cégnek megküldve igényelheti a cserét.
„Látni kell ugyanakkor, hogy az EU-n kívüli gyártóval nehezebb az egyezkedés, nehezebb rajta végrehajtani egy békéltető testületi, vagy bírósági határozatot is”
– mondja Siklósi Máté.
Az eset azért is tanulságos, mert Magyarországon is egyre népszerűbbek azok az e-kereskedelmi platformok, amelyeknél nemcsak magyar viszonteladó nincs, de még a termék gyártója is csak az értékesítési lánc messze lévő másik végén áll. A platformok csak összekötik az unión kívüli gyártókat-kereskedőket a magyar vevőkkel. Hozzá kell szokni, hogy a platformszolgáltatók bármennyire is megbízható márkák, nem ők az eladók, vagyis a vásárlásoknál vállalni kell annak a kockázatát, hogy probléma esetén nehéz, adott esetben lehetetlen lesz a jótállás érvényesítése.
