Tavaly még hatósági árral védte a kormány az autósokat, jövőre viszont az egyik legmagasabb benzinárral találkozhatnak az autósok a magyar kutakon.
Körülbelül 40 forinttal drágulnánakaz üzemanyagok 2024-től a jövedéki adó emelése miatt, amennyiben nem változik a forint árfolyama és az olaj ára. A jövő évi költségvetés azonban a mostaninál gyengébb forinttal számol, egyes olajpiaci előrejelzések továbbá az energiahordozó drágulását mutatják.
Miért fontos ez? Noha a jövedéki adó mértékére vonatkozó uniós előírások szerint már 2020-ban emelni kellett volna a benzin esetében literenként 120, a gázolajt tekintve 110 forintos terhen, a kormány most szánta rá magát a lépésre, jócskán a forintárfolyamhoz köthető minimumszint fölé emelve az adót – 420 forintos euró mellett is megfelelő a 152, illetve 143 forintos adó.
- A jövedéki adóra áfa is rakódik ráadásul.
a forintárfolyam alakulása kérdéses, a jövő évi költségvetésben 385 forintos euróval számol a kormány, a jegybank kamatcsökkentési lépései gyengíthetnek a magyar valután.
- Az olajár sorsa is vitás: Szaúd-Arábia a kitermelés mérséklése mellett döntött a napokban, ám a kereslet is gyengülhet a recessziós kilátások közepette. A Brent-olaj hordónkénti árát a Citi 81 dollárra prognosztizálja az év végére, a HSBC 94-re, az UBS 95-re, de bizonyos várakozások szerint 100 dollár is lehet a hetekben 75 dollár környékén mozgó árfolyam.
- Drágul az olaj Magyarországra szállítása is, az ukrán és a horvát vezetékek használatáért fizetendő tranzitdíjakról szóló tárgyalások során kedvezőtlen pozícióban van a Mol. A magyar olajtársaság továbbá jókora beruházások árán tudja csak átállítani a finomítóit az orosz olajról más típusok feldolgozására.
ha csak a jövedéki adó változik, akkor is Európa legdrágább üzemanyagárai közé röppennek a magyarországiak. A magyar autópályákon fizetendő úthasználati díjak is jócskán meghaladják a szomszédos országokban tapasztalható árszínvonalat.
- Régiós összehasonlításban a magyar benzinkutak legolcsóbbakból a legdrágábbakká váltak a hatósági árak eltörlését követően. Ezt a magas közterhek, az ágazatot érintő speciális adónemek (kiskereskedelmi adó, energiaellátók jövedelem adója, energiahatékonysági adó) és az extrém, 27 százalékos áfa magyarázzák, a beszerzési árakban elenyésző a különbség.
