Pert indít az Európai Bizottság az építőipari árukra vonatkozó szabályok miatt
Az inflációt nem sikerült letörni az unió által kifogásolt építőipari ársapkákkal, kérdés, hogy megkockáztatja-e a pénzbüntetést kormány.
Két éve a kormány az építőanyagár- és ingatlanár-emelkedést árstopokkal és a termelési, értékesítési döntésekbe való beavatkozással igyekezte letörni.
- Az Európai Bizottság szerint e lépések hátrányosan érintik a vállalkozásokat és nem felelnek meg a letelepedési szabadság elvének, így ma a Magyarországgal szembeni kereset indítása mellett határozott, miután januárban már felszólította a kormányt az uniós jog betartására
- 90 százalékos büntetőadót rótt az eladási árak és a hatósági árak közötti különbségre a kormány, amit a Bizottság már 2022 április óta kifogásolt – ennek ellenére idén februárban újabb termékek kerültek a bányajáradéknak is nevezett sarc hatálya alá, ami vélhetően a külföldi építőipari szereplők kiszorítását is célozhatta.
- A kormány továbbá gazdaságilag irracionális termelési döntésekre kényszerítette az érintett cégeket bizonyos esetekben és termékek kivitelét ellehetetlenítette adminisztratív terhekkel.
Az építőipari infláció 2021 nyarán átlépte a tíz százalékot. Noha a kormány ekkor megtette a Bizottság által kifogásolt lépéseket, tavaly április és november között már 25 és 27 százalék között mozgott a drágulás üteme az ágazatban. Mivel az importált nyersanyagokat nem érinti az intézkedés, a magyarországi termelők versenyhátrányba kerültek.
- Nőtt is az import jelentősége a cement esetében, és a vállalatok is megérezték a kormányzati intézkedéseket, a legfiatalabb és legzöldebben működő európai cementgyárai közé tartozó királyegyházi LAFARGE a tavalyi év végén már veszteségesen üzemelt.
- A bizottsági kifogás szerint a szabályok ellehetetlenítik, hogy az uniós gazdasági szereplők stabil és folyamatos módon gazdasági tevékenységet folytathassanak Magyarországon (ez a letelepedés szabadsága). Az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelvet is megsértette a magyar kormány az intézkedések bevezetésével.
A Bizottság szankciók kiszabására kérheti az Európai Unió Bíróságát, amely, ha megállapítja az uniós jog megsértését, a nemzeti hatóságok közreműködésével tartathatja be a bírósági határozatában foglaltakat. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság ismét a bírósághoz fordulhat, és az ítélet pénzbüntetés lehet.
