2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

2030-ra minden új épületnek, 2050-re pedig a meglévő épületállománynak is kibocsátásmentessé kellene válnia az Európai Tanács és a Parlament javaslata szerint, ami az építmények energiahatékonyságára vonatkozó irányelv felülvizsgálatát szorgalmazza. A tervek között szerepel továbbá a fosszilis tüzelőanyagokkal működő kazánok fokozatos kivonása a forgalomból 2040-ig.

Háttér: az Európai Bizottság 2021 végén javasolta a Parlament és a Tanács számára az említett irányelv újragondolását és a 2050-ig megvalósítandó nulla kibocsátású épületállomány elérését célzó terv kidolgozását. Az unió területén felhasznált energia negyven százaléka köthető az épületekhez, illetve azok az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékáért felelősek.

  • Már most is tilos egyes tagállamokban gázkazánokat és -bojlereket telepíteni, amit a környezetvédelmi aggályok mellett az orosz-ukrán háború nyomán kibontakozó gázellátási bizonytalanságok is indokolnak.
  • A gázfűtésre korábban átmenetként tekintett a szakma a szilárd tüzelésű kazánok és a szén-dioxid kibocsátással nem járó alternatívák között. Mivel minden égetéssel járó fűtési megoldás hozzájárul a globális felmelegedéshez, a gázkazánok cseréje is napirendre került.
Miért fontos ez?

Jelenleg sok európai országban – közöttük Magyarországon is – a gáz fontos szerepet játszik a háztartások fűtésében és a meleg víz előállításában. Az Európai Unióban a háztartási energiafogyasztás egyharmada köthető a gázhoz, míg ez az arány Magyarországon 52 százalék az Eurostat két évvel ezelőtti statisztikái szerint.

  • Nem egyforma mértékben érintik tehát az egyes tagállamok háztartásait a fűtéskorszerűsítési elképzelések, Magyarországon viszonylag széles az érintettek köre.

Mi várható?

A javaslat még elfogadás előtt áll, mindenesetre a fosszilis energiahordozók visszaszorítását illető szándék egyértelmű. A hagyományos fűtési módok kiváltásában az uniós döntéshozók nagy szerepet szánnak a napelemeknek, ugyanakkor a gázpiaci szereplők is keresik a lehetőségeket, hogy az általuk fenntartott infrastruktúra jelentősége megmaradhasson.

Kövess minket Facebookon is!