A Lidl-modell felé nyitna az Auchan, pedig még a Lidlnek sem megy igazán jól itthon

Hipermarketnél kisebb formátumú üzlettípusokkal fog terjeszkedni az Auchan a következő években a diszkontok (Aldi, Lidl és Penny) térnyerésére, illetve a nehezedő hazai piaci körülményekre reagálva, többek között erről beszélt Vincze Géza, a társaság ügyvezető igazgatója a Portfoliónak adott interjúban.

Előzmények: évek óta egyértelmű trend a magyar élelmiszer-kiskereskedelemben a diszkontláncok térnyerése, ahogy Vincze Géza is mondja, a modell részesedése a 2021-es 33 százalékról tavalyra már 41 százalékra nőtt.

• A Lidl 2020-ban lett a legnagyobb forgalmú piaci szereplő a Trade magazin mértékadó toplistás adatai szerint, és a vásárlási szokások átalakulását is szimbolizálja, hogy ekkor (a Sparral együtt) az előtte évekig vezető Tescót, azaz egy hipermarketmodellből érkező láncot előzött meg.
• A szektor szereplői sok esetben úgy próbálnak alkalmazkodni, hogy közelítenek a diszkontmodellhez.

Igen, de: ezt az alkalmazkodást rendkívül megnehezíti az is, hogy a piaci folyamattal épp párhuzamosan próbálja a kormány sokféle eszközzel megnehezíteni a külföldi nagy láncok hazai működését, mert ez maradt az egyetlen olyan általa fontosnak tartott szektor, ahol a magyar tulajdont nem sikerült érdemben megnövelni.

• A költségszintet emeli, illetve pénzügyi értelemben az üzletmenetet nehezíti a különadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, a plázastop-szabályozás, a magyar áruk kötelező preferálása, emellett az olyan intézkedések is torzították a piacot, mint az árstop, a kötelező akciózás, vagy a jelenleg is érvényes árrésstop.

Felülnézet: ha megnézzük a külföldi tulajdonú nagy boltláncok üzleti eredményeit, az látszik, hogy a szektornak ebből a részéből mára teljesen elszivárgott a profittermelő képesség.

Számokban: a piacvezető Lidl a februárban zárult pénzügyi évben 1324 milliárd forint árbevétel mellett 26,4 milliárd forint adózott nyereséget ért el, ez 2 százalék alatti arány, amely európai összehasonlításban még átlagosnak mondható. A cég 72,1 milliárd forint adót fizetett, terhelése egyetlen év alatt majdnem 20 százalékkal emelkedett.

• A második helyen álló Spar 24,8 milliárdos mínuszban volt (pénzügyi évét decemberben zárta), a harmadik Tesco pedig a februárban zárt évében 10 milliárdos veszteséget termelt. Az Aldi decemberben 27,4 milliárdos mínuszt mutatott ki.
• A Lidl mellett a Penny mutat még nyereséget, csak jóval kisebb méretben és arányban: a 4,75 milliárd forintos profit nála mindössze 0,9 százalékos marzsot takart.
• A nagy magyar láncok (Coop, Reál és CBA) olyan franchise-rendszerben működnek, hogy eredményük összesítése kívülről szinte lehetetlen.
• A kisboltok rendkívül színes képet nyújtanak, de a szektornak ez a része évek óta szorul vissza, a boltok száma folyamatosan csökken, a megmaradók állami támogatásra szorulnak.

Tágabb kontextus: a számok azt mutatják, hogy a magyar élelmiszer-kereskedelem jelentős részét lefedő hat nagy boltlánc ma már összesítve vaskos veszteséggel, és emellett meglehetősen aránytalan eloszlással működik.