Futárok tüntettek csütörtök délután szerte az országban az egyre kedvezőtlenebbé váló munkakörülmények miatt, és a fogyasztóvédelmi hatóság is fokozott figyelmet fordít az ételkiszállításra a gyakorivá váló panaszok miatt: a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) eljárását követően összesen 200 millió forint bírságot rótt ki a Wolthoz tartozó cégekre.
- Tiltott termékek eladása fiatalkorúaknak, akciós árfeltüntetési szabályok megsértése, panaszkezelési lehetőségekkel kapcsolatos pontatlan tájékoztatás, az elállási jog korlátozása és a weboldalak hiányosságai voltak többek között azok az okok, amelyek indokolták az NKFH vizsgálatait és végül a két eljárást, amely büntetéssel végződött.
Miért fontos ez? Az alkalmazások és platformok használatán alapuló gig economy (haknigazdaság) sokak számára vonzó a rugalmas körülmények miatt, a járvány időszakában a futárkodás ráadásul fontos munkává vált. Mindezek következtében a Wolt és versenytársai az ország jelentős munkaadóivá nőtték ki magukat, ám a futáraikat jellemzően nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként foglalkoztatják.
- A munkavállalói érdekérvényesítés erősen korlátozott ebben a helyzetben, és a futárok száma még az elmúlt három évben is emelkedett. A cégek tehát bár növelik a szerződéses partnereiknek kifizetett összegeket, azon egyre többen osztoznak, és van, akinek végső soron nominálisan is csökken a jövedelme – ez az éhezők viadalát szüli a futárok szerint, írta a Népszava.
Előzmények: a futárok helyzetén sokat rontott a katás adózás korlátozása 2022-ben, ami növelte az adóterheket és az adminisztratív költségeket, ráadásul nagyjából ekkortól kezdett nőni az EU-n kívülről érkező futárok száma, amivel még nehezebbé vált az érdekérvényesítés.
- A kormány figyelmét is felkeltették a mindeközben gyakorivá váló vásárlói panaszok, tavasszal a Foodorára szabott ki 50 millió forintos bírságot az NKFH, miután tavaly novemberben rendkívüli fogyasztóvédelmi vizsgálat indult az ételkiszállító vállalkozások körében. A Foodorát februárban a Gazdasági Versenyhivatal is megbírságolta 55,2 millió forintra.
Igen, de: az ételkiszállításban legalább három, jogilag különálló szereplő vesz részt: az étterem, a futár és az őket összekapcsoló platformcég. A szankcionált vállalatok tehát csak korlátozott ráhatással vannak a nevükhöz kötött szolgáltatás minőségére, ám ha megbízás helyett alkalmaznák a futárokat, akkor nemcsak a munkajogi helyzet tisztulna, hanem a fogyasztóvédelmi szempontok érvényesítése is könnyebb lenne.
- Az ételfutárok döntő része világszerte szerződéses vállalkozóként végzi a tevékenységét, ritka az alkalmazotti státusz, a kérdés szabályozása nem teljesen egyértelmű, és nagy általános vita folyik róla, a pró és kontra érvekről korábban itt írtunk részletesen.
- Ausztriában a Lieferando próbálkozott a futárok alkalmazásával foglalkoztatotti státuszban, ám a kísérlet idén elbukott, és aki maradni akart, már csak önfoglalkoztatóként tehette meg.
