Tavaly 6 millió forintot adományozott a Tisza Pártnak, ez egy egyszeri anyagi kapcsolat volt, vagy azóta kértek újra, adott újra?
Egyszeri kapcsolat volt, és azóta nem kértek, nem adtam. Illetve a feleségem és én is kiváltottuk a rendszerváltó kártyát, de ez inkább szimbolikusan, mint összegében fontos. Az induláskor nyilván semmi pénzük nem volt. Most már szerencsére úgy néz ki, hogy van, úgyhogy most már nem keresnek anyagi támogatásért. Megértem, hogy miért, és egyet is értek vele. A Tisza Párt imázsához jobban illik, hogy nagyon sok kis támogatást kap, mint hogy egy-egy milliárdostól nagyobb támogatást. Nem akarnak milliárdosok emberei lenni, és én sem akarom, hogy az én embereim legyenek.
Ettől függetlenül nem tart attól, hogy majd beültetik Magyar Péter mellé a fürdőkádba a következő, mesterséges intelligenciával generált videóban?
Voltam én már vörös báró, rendszeresen szoktak így cikizni főleg a szélsőjobboldali fórumokban, kibírom. Hogy vörös báró, köszönöm szépen, arra én büszke is vagyok. Soha nem szégyelltem a szolidaritással összekötött liberális elkötelezettségemet.
A szolidaritást próbára is teszik, hiszen a Tisza Párt évi egy százalékkal magadóztatná az 5 milliárd forint feletti vagyonokat. Az egyik gazdaglista szerint nagyjából tízszer ekkora a vagyona, tehát biztos vonatkozna önre is.
Már ki is számoltam, hogy mennyit kell majd fizetnünk, elmondtam a feleségemnek, hüledezett, de én ezzel együtt azt mondom, hogy jogos. Vagyonadó sok fejlett országban van, nem tartom igazságosnak, hogy Magyarországon nincs. Akinek nagyobb vagyona van, annak nagyobb részt kell vállalnia a közösség terheiből. Ezzel én egyetértek. Annak ellenére, hogy azok közé tartozom, akiknek ez drága lesz. Bár az majdnem ugyanennyibe kerülne nekem, ha a vagyonom hozamára nem 15 százalék adó lenne kivetve, hanem, mondjuk, 30-40 százalék, mint ami nálunk szolidárisabb országban szokásos a magasabb jövedelmekre. Úgyhogy úgy tekintem, hogy ahelyett van.
Ezek szerint ön nem költözne a vagyonadó elől külföldre, de nem fenyeget az a veszély, hogy más magyar milliárdosok viszont inkább elmennének, mint hogy fizessenek?
Szerintem ez nem igazán veszély, mert azokban az országokban, ahol jó élni, sokkal magasabb adók vannak. Sokkal magasabb adók vannak Amerikában, ahol a családom egyik része él, vagy Franciaországban, ahova sokat járok. Persze léteznek adóparadicsomok, Dubajban biztos nem kéne adót fizetni, de én ott nem élnék.
A NER-es újgazdagok közül viszont tudunk olyanról, aki már el is költözött Dubajba.
Isten áldja ott. De nagyon jó lenne különbséget tenni a legálisan, erkölcsösen szerzett vagyonok és az illegálisan, kevésbé erkölcsösen szerzett vagyonok között. Az utóbbival kapcsolatban vannak jogi eszközök, amivel azt vissza lehet venni.
A Tisza szja-tervei szerint maradna az egykulcsos rendszer, de adójóváírással a mediánkereset alatt. Erről az irányról mit gondol?
Egyetértek azzal, hogy minimálbér környékén nem kéne 15 százalékot fizetni. A legszegényebbek esetében egyébként a 9 százalék is egész magas, 5 is elég lenne. Valamennyi szerintem kell az adótudatosság miatt, hogy a legszegényebbek is érezzék, hogy az állam az ő pénzüket költi. Mindenesetre a 9 százalék a 15 helyett egy szociálisan jó irányba tett lépés.
Lassan már minden kormány- és államközeli helyről ömlik a kampány a „33 százalékos Tisza-adóról”, mert szerintük ekkora felső kulcsot vezetne be a párt. Gondolta volna, hogy a személyi jövedelemadóra fel lehet fűzni ilyen negatív kampányt?
Remélem, hogy nem működik, de fogalmam sincs, milyen hatásos, erről közvélemény-kutatókat kéne megkérdezni. Mindenesetre ebből is látszik, hogy miért nem akarnak ilyen jövedelemadót kivetni. De amit hiányolok a Tisza részéről, az a gazdaságpolitikának egy érdemibb része, hogy mitől lesz Magyarország versenyképesebb ország. Persze elmond nagyon sok mindent a Tisza a programjában, ilyen a korrupció visszaszorítása, a csatlakozás az Európai Ügyészséghez, ezek nagyon sokat fognak segíteni. Nem is azzal elsősorban, hogy olcsóbb lesz a közbeszerzés – persze olcsóbb lesz –, hanem azzal, ha a vállalkozói szellemet jó irányba tereli. Mert ma a legnagyobb baja a magyar gazdaságnak, hogy a haveri kapitalizmus megfojtja a vállalkozói szellemet, mert nem versenyképes termékkel, hanem politikai kapcsolatokkal lehet boldogulni.
És mit hiányol a Tisza programjából?
A legjobban az oktatás mint gazdasági erőforrás sokkal erőteljesebb hangsúlyozását. Ami miatt a Graphisoft sikeres tudott lenni már a 80-as években, az az, hogy akkor még volt egy magas szintű oktatás. Volt egy versenyképes, a világ élvonalába tartozó, elsősorban matematikaoktatás. És ez egy nagyon fontos dolog, mert az informatikai forradalmat éljük, az egész gazdaság informatikaalapú, az informatika alapja pedig a matematika. És ebben Magyarországnak akkora előnye volt, hogy az nem igaz. Nagyon értékes hagyományaink vannak a matematikaoktatásban, és az most versenyelőnnyé válik. Azt az analógiát szoktam hozni, hogyan lett Anglia világhatalom, a világ leggazdagabb országa és az ipari forradalom győztese. Volt egy hagyománya, és úgy alakult a világ, hogy az felértékelődött. Ez a hagyomány a hajózni tudás volt, mert szigetország voltak. Ez felértékelődött, amikor felfedezték Amerikát, nem az angolok, hanem a spanyolok, de az angolok jobban tudtak hajózni. És Anglia lett a világ vezető hatalma. Ma a kibertérben történő hajózás jelent hasonló versenyelőnyt, és ebben Magyarország abszolút az élen lehetne a nagyon erős matematikaoktatási hagyományai alapján.
Az segítené a versenyképes gazdaságot a legjobban, ha az oktatásba tennék a legtöbb támogatást. Ez nem csak az a humánerőforrás-kategória, ahova teszik, hogy kell egészségügy meg oktatás. Az oktatás a gazdaság támogatását jelenti, az abba való befektetést.
Mi, vállalkozók nem azzal járnánk jól, ha mindenféle állami támogatásokat adnak nekünk, mert ez csak torzítja a piacot, akkor arra figyelünk, hogy mire adnak támogatást. Az nem jó. Azzal járnánk jól, ha jól képzett, gondolkozni tudó, intelligens munkaerőhöz jutnánk. Ez segítene az országnak kitörni. Ezért alapítottuk a természettudományos oktatás támogatására a Rátz tanár úr díjat két másik olyan magyar céggel, amik szintén a magas szintű oktatásnak, a jól képzett szakembereknek köszönhették a sikereiket, a Richter Gedeon gyógyszergyárral és az Ericsson Magyarországgal, amely azért hozta ide a fejlesztési központját, mert itt jól képzett szakemberek voltak. Rátz tanár úr a Fasori Gimnázium tanára volt, és olyan zseniket nevelt, mint Neumann János, az informatika atyja vagy a Nobel-díjas Wigner Jenő. Mert akkor még megbecsülték az oktatókat, és meg is volt az eredménye. Ezt a díjat idén 25. alkalommal adjuk át december 10-én a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, szívesen várjuk az érdeklődőket. Azért próbálunk ennek minél nagyobb publicitást csinálni, mert szeretnénk, ha a gazdaság más szereplői is mellénk állnának, és minél többen üzennénk a politikusoknak, hogy nekünk a magas szintű oktatás lenne a legnagyobb segítség.
Az oktatás problémáit vállalkozóként is látja, amikor embereket vesznek fel?
Amikor mi 1982-ben elkezdtük a Graphisofttal, nagyon könnyű volt felvenni magas szintű embereket. Olyan szintű programozókhoz jutottunk, akikhez Nyugaton sehol nem tudtunk volna. Ennek köszönhettük a sikerünket, mert itt magas szintű volt még az oktatás. Ez azóta folyamatosan romlott, nem tudtuk már azt a színvonalat megkapni az elmúlt 10-20 évben végzettektől, mint 30-40 évvel ezelőtt. Az oktatás leromlása sok egymást követő kormány közös bűne.
Sokszor elmondja, hogy alapvetően liberálisnak vallja magát, ami a gazdaságban klasszikusan azt jelentette, hogy az állam csak a feltétlenül szükséges mértékben avatkozik be a gazdaságba. Lát olyan elemeket a Tisza programjában, ami arra utal, hogy visszafognák az állam gazdasági szerepvállalását, legalábbis az utóbbi 15 évhez képest?
Azzal nem értek egyet, hogy az állam csak minimálisan avatkozzon a gazdaságba. Nagyon is avatkozzon bele. A lehető legerősebben és a lehető legjobban. De nem a gazdaság szereplőjeként, mintegy helyettesítve a valódi piacot, és főleg nem úgy, hogy kiválasztott vállalkozókat direktben pénzzel támogat. Teremtsen jó infrastruktúrát, jó közszolgáltatásokat és jó közoktatást. Ez az állam dolga, és ez nem is kevés. Továbbá a versenyfelügyelet is nagyon fontos, hogy a vezető pozícióba kerülő cégek ne tudjanak visszaélni a monopolhelyzetükkel, mert az is megöli a vállalkozási szellemet. Ezek nagyon komoly állami feladatok.
És e felé az állami szerep felé mutató megnyilvánulást látott már a Tisza részéről?
Még nem, de nagyon örülnék, ha látnék. Ezzel szembenállót viszont nagyon látok a jelenlegi kormányzatban. A Tiszánál inkább csak azt láttam egyelőre, hogy igazságosabban osztaná el a támogatásokat, hogy a kis- és középvállalkozásoknak több jusson. Én arra gondolok, hogy nekik is több és jobban képzett munkaerő segítene leginkább és egy jól kormányzott versenyfelügyelet. Nem pedig a direkt pénzügyi támogatások. De a politikusok azt nézik, hogy milyen program lehet népszerű. Ahhoz nem értek, hogy mivel lehet választást nyerni, az nem az én szakmám.
