Egészen döbbenetes hatékonysággal termelik a pénzt Mészáros Lőrinc építőipari vállalkozásai: egy alkalmazottra az iparági átlagnál hétszer több profit jut. Ez pedig azzal jár együtt, hogy a tulajdonos jóval több pénzt vesz ki a vállalatokból, mint amennyit a munkavállalóinak fizet. Az elmúlt években ötször-hatszor annyi volt a Mészáros-cégek osztaléka, mint az alkalmazottaknak utalt bér és az utánuk fizetett járulékok együttvéve. Ez sokkal nagyobb különbség, mint ami az ágazatban megszokott.
Százmilliárdokért agárverseny és Suzuki
Egy teljes kiállítási csarnok tele játékokkal, agárverseny, falmászás, koncertek és tombola autó főnyereménnyel. Pontosabban főnyereményekkel, hiszen három Suzuki Vitarát is kisorsoltak. A 444 beszámolója szerint így nézett ki a Mészáros-csoport családi hétvégéje, amelyen több mint 25 ezer ember vett részt, és amelyhez két napra a Hungexpo teljes területét kibérelték. A hétvégén ráadásul még fizetésemelést is bejelentettek: Mészáros Lőrinc maga közölte a hírt beosztottjaival, hogy a béreket 5-10 százalékkal emelik a csoport cégeinél.
Az egykori felcsúti gázszerelő okkal lehet elégedett alkalmazottaival. Legalábbis az építőipari cégeinél egészen biztosan. A csoporthoz tartozó 11 legnagyobb építőipari vállalkozás*
ZÁÉV Zrt.
Mészáros és Mészáros Zrt.
R-Kord Kft.
Fejér-B.Á.L. Zrt.
V-Híd Zrt.
RM International Zrt.
Mészáros M1 Útépítő Kft.
MKIF Primus Zrt.
V-Híd Network Kft.
V-Híd Szerkezetépítő Kft.
MKIF Quartus Zrt.
Az adatokat némileg eltorzíthatja ugyan, hogy a Mészáros-csoport egy elég összetett cégbirodalom, ahol a különböző vállalatoknál nem ritkák a kereszttulajdonlások, így az egyes cégek más vállalatoknak is fizethetnek osztalékot. A pénz nagy része azonban végső soron Mészáros Lőrinc vagy a családi vagyonkezelője számláján landolt.
Már az is önmagában figyelemre méltó, hogy a felcsúti milliárdos 11 építőipari cége több mint negyedannyi nyereséget termelt, mint a Mészáros-csoporton kívüli 500 legnagyobb szektorbeli vállalkozás, beleértve az olyan NER-es pénzgyárakat is, mint a Duna Aszfalt, a Market-csoport vagy a Bayer Construct. Talán ennél is érdekesebb azonban, hogy a Mészáros-csoport vállalatai milyen hatékonysággal tették mindezt.
Alkalmazottanként hétszer több profit
A százmilliárdot is meghaladó összesített nyereséget és osztalékot ugyanis alig 1200 alkalmazott termelte meg. Így egy munkavállaló közel 100 millió forint nyereséget hajtott Mészáros Lőrincnek. Az 500 legnagyobb cégnél azonban több mint 30 ezren dolgoznak, és ennyi ember termelte ki a Mészáros-csoport profitjának durván négyszeresét. Így fordulhatott elő, hogy az egy foglalkoztatottra jutó adózott eredmény az iparágban átlagosan a Mészáros-csoportnál mért érték mindössze hetede, nagyjából 14 millió forint volt 2024-ben.
Hasonlóan szembetűnőek a különbségek, ha nem az alkalmazottak számát, hanem a nekik, illetve utánuk fizetett összeget vetjük össze a nyereséggel. Ahogy a fenti ábrán is látszik, az 500 legnagyobb építőipari vállalkozás*
A Mészáros-cégeknél azonban teljesen mások ezek az arányok. Az általunk vizsgált 11 társaság úgy termelt 115 milliárd forintot meghaladó nyereséget, hogy a személyi ráfordítások a 20 milliárdot sem érték el.
Pedig a felcsúti milliárdos vállalatai egyáltalán nem fizetnek rosszul a náluk dolgozóknak. Ahogy korábban bemutattuk, ezeknél a társaságoknál a bérek messze meghaladják az iparági átlagot. Ezt részben az magyarázza, hogy míg az építőiparban jellemzően kimagasló a fizikai alkalmazottak aránya, addig a Mészáros-cégeknek főleg szellemi foglalkoztatottjai vannak. Márpedig utóbbi kör a teljes nemzetgazdaságban is kimutathatóan jobban keres. Az építőiparban például másfélszeres különbség van a szellemi és fizikai munkások bére között. Mészáros Lőrinc, illetve úgy általában a NER építőipari érdekeltségeinél azonban nem csak ezért magasak a fizetések: ezek a vállalatok hasonló munkakörben is többet fizetnek, mint a konkurenseik.
Ahogy láthattuk azonban: az ország leggazdagabb emberének alkalmazottai így sem elsősorban maguknak, hanem munkaadójuknak termelnek jövedelmet. A profit ugyanis tavaly a magas bérek ellenére is hatszorosa volt a személyi ráfordításoknak.
Ez a szorzó pedig nemcsak a 2024-es évet tekintve kimagasló, hanem hosszú távon is. Az ágazat egészében a cégek által elért összesített nyereség az elmúlt években rendre 20-30 százalékkal haladta meg a személyi ráfordításokat, de a 2010-es évek közepén olyan is előfordult, hogy a vállalatok többet fordítottak alkalmazottaikra, mint amennyi profitot termeltek.
A Mészáros-cégeknél ilyen soha nem történt. A nyereség rosszabb években is a személyi ráfordítások három-négyszeresére rúgott. Az előző két esztendőben pedig ennél is magasabb volt, az olló tehát folyamatosan nyílik a felcsúti milliárdos cégei és az ágazat többi vállalata között.
Így gyűlnek a százmilliárdok
Első ránézésre mindez kiugró hatékonyságra utal, valójában azonban a NER-es építőipar működési elve magyarázza a hatalmas eltérést. Többször írtunk már róla, hogy az ágazatban ténykedő kormányközeli cégek jelentős része nem végez érdemi építőmunkát:
miután megnyerték az állami tendert, és lehúzták a sápot, a megbízást továbbpasszolják alvállalkozóknak.
Ez a magyarázata a szellemi foglalkoztatottak magas arányának is: mivel nincs tényleges építkezés, fizikai munkásokra sincs szükség. De ezek a vállalatok a megbízásaik értékéhez képest úgy általában is sokkal kevesebb alkalmazottal dolgoznak, mint a versenytársak. Így egy munkavállalóra logikusan sokkal nagyobb bevétel és – a kiugró nyereségesség miatt – sokkal nagyobb profit is jut, mint más építőipari vállalkozásoknál.
Ennek a működési modellnek a legnagyobb nyertese pedig minden bizonnyal Mészáros Lőrinc. Az egykori gázszerelő 11 vizsgált építőipari cége az elmúlt tíz évben közel 440 milliárd forint osztalékot fizetett ki. Ez pedig nagyban hozzájárult a milliárdos példátlan gazdagodásához.
A 2010-es évek közepén még egyértelműen az építőiparban megtermelt jövedelem, illetve az itt ténykedő cégeknek az értéke adta Mészáros Lőrinc vagyonának többségét. Később pedig a vállalatokból kivett százmilliárdokat már könnyedén tovább lehetett forgatni hotelekbe, pénzügyi szolgáltatókba, mezőgazdasági érdekeltségekbe vagy éppen magántőkealapokba.
