Miután a lakossági napelemes rendszerek telepítésének piacán Magyarországon lényegében elfogytak a vásárlók – mert a háztartások által termelt fölös energiát ma már értelmezhetetlenül kis összegért, kilowattóránként 5 forintért veszik csak át a közműszolgáltatók –, az ezzel foglalkozó cégeknek máshonnan kell bevételt szerezniük. A profilfinomítások egyik kísérlete az úgynevezett napelemes klímák forgalmazása lett, ami első hallásra nagyon is logikus lépésnek tűnik. Ha a napelemes piac nem megy, akkor meg lehet próbálni bemenni arra, amelyen továbbra is nagy a kereslet: a légkondicionálók telepítésére.
A napelemes klíma ráadásul az első, laikus közelítésben még a vásárló oldaláról is nyilvánvalóan jó ötletnek tűnik. Nyáron meleg van és sokat süt a nap, vagyis érdemes lehet a napsütésből származó árammal közvetlenül működtetni a légkondit.
A napelemes klímák pont ezt tudják, olyan hűtő-fűtő berendezések, amelyeket kombó kivitelben gyártanak, azaz van bennük egy áramátalakító kis inverter is, és hozzá vannak kötve egy-két kisebb-közepes méretű napelemhez.
Alapszinten a működési elv is egyszerű. Amennyiben egyszerre teljesül az a két feltétel, hogy süt a nap és hűteni vagy fűteni kell, akkor a berendezés a napelemből vett árammal közvetlenül megy, és csak akkor egészíti ezt ki a közműhálózatról vett árammal, ha szükséges.
Amennyiben nem süt a nap, mégis hűteni-fűteni szeretne vele a tulajdonos, akkor a szerkezetből sima klíma lesz, amely a közműhálózatról működik, ugyanúgy, mint a nem napelemes társai.
Mivel ezek a berendezések olyan módon nem kapcsolódnak a villanyhálózathoz, hogy az áramot bárhova át lehessen vinni belőlük (egyéb árammal működő berendezésekhez vagy feltölteni a közműhálózatra), a telepítésükhöz nem kellenek azok az engedélyek sem, amelyek a visszatáplálásra képes napelemeknél szükségesek – ez is nagy előnynek látszik.
Ebből a szempontból a napelemes klímákat elsősorban nem a napelem, hanem a légkondik oldaláról érdemes megközelíteni: a telepítésnél a klímákra vonatkozó szabályok és engedélyek mérvadók (elhelyezés, kondenzvíz-elvezetés, esetleges társasházi vagy önkormányzati szabályok betartása), a napelem csak egy kiegészítő egység.
Három-négy éves megtérülés
Ahhoz, hogy kicsit mélyebbre ássunk a témában, Kovács Istvánt, az A1 Solar Kft. társtulajdonos szakértőjét hívtam segítségül. Ez a cég is forgalmaz napelemes klímákat, de egyelőre csak erősen kiegészítő jelleggel, mert ahogy Kovács István sommásan megfogalmazta, a termék iránt ma még csak egy viszonylag szűk réteg érdeklődik. Hogy miért, arra érdemes végigvenni három jellemző szezonális példát.
Egy tipikusan nagyon meleg napsütéses nyári napon a napelemes klíma délelőttől késő délutánig gyakorlatilag úgy hűthet, hogy nem kell hozzá plusz áramot használni, vagyis a klimatizálás kvázi ingyen van. Azért kvázi, mert a napelemes klíma természetesen drágább, mint a sima, vagyis a kezdeti beruházás nagyobb.
Emellett a nappal termelt áramot a klíma értelemszerűen nem tudja éjszaka felhasználni, vagyis az ingyenhűtés csak nappal teljesül. Ha a lakók napközben jellemzően nincsenek otthon, akkor csak azt lehet elérni, hogy ne az átforrósodott lakásba érjenek haza. Ha pedig éjszaka is hűteni akarnak, az már nem lesz ingyen.
A leghidegebb téli napokon ezzel szemben a fűtésre kellene rásegíteni a napelemes klímával, de könnyen belátható, hogy ez még akkor is nagyon korlátos lehetőség, ha napközben végig süt a nap.
A tipikusnak mondható tavaszi és őszi napokon nagyon vegyes a kép, ilyenkor kismértékben lehet szükség hűtésre vagy fűtésre, de hogy ez mennyire teljesül fizetős áram nélkül, az nagyon függ a napsütés mértékétől. A napelemes klímákat általában be lehet úgy állítani, hogy semmiképpen ne használjanak vezetékes áramot, így tavasszal-ősszel legalább az garantálható, hogy szerencsés esetben rásegítsenek a megfelelő hőmérséklet beállítására, de pluszköltséget ne okozzanak.
A gyártói adatok, illetve a telepítői tapasztalatok alapján úgy lehet számolni, hogy a napelemes klíma nyár közepén 80-90, télvíz idején pedig talán 10 százalékban csökkenti a klímaberendezés rezsiköltségét, a két időszak között folyamatos az átmenet, de a számolás nagyon erősen függ a felhasználói szokásoktól.
A vásárlói döntésnél így pénzügyi szempontból azt érdemes mérlegelni, hogy a sima klímához képest elérhető megtakarítás (a villanyszámlában) hogyan aránylik a napelemes klíma felárához. Ezt a számolást persze az is nehezíti, hogy sima és napelemes klímákból is vannak olcsóbb, illetve drágább verziók, de a közelítő becslések ma azt mutatják, hogy
a kezdeti beruházás pluszköltsége három-négy éven belül térülhet meg.
Kevés a tényleges ügyfél
Az ehhez hasonló termékkörökben a három-négy év kifejezetten jónak, de ami talán még fontosabb, belátható időtávnak számít. A dolognak azonban van egy, a magyar valóságban gyökerező szépséghibája. Valószínű ugyanis, hogy azok a háztartások, amelyekre ez a termék optimalizálható, épp azok, amelyek nagy eséllyel nemigen tudnak megtérülésben gondolkodni.
A napelemes klíma ugyanis technológiai értelemben a kisebb méretű, alacsony rezsijű társasházi lakások jó megoldása lehetne, de az ilyen ingatlanokban lakók többsége a tapasztalatok szerint általában nincs vagy nem érzi magát abban a helyzetben, hogy több százezer forintos felárat fizessen egy légkondi felszereléséért.
Inkább az jellemző, hogy ezek a háztartások a nyári hőséggel küszködve vágnak bele egy belépő szintű olcsóbb légkondi felszerelésébe, amit még épp meg tudnak fizetni. Már csak azért is, mert a felszerelés-bekötés költsége az utóbbi időben megnőtt, mivel a társasházak és az önkormányzatok is sok helyen szigorú szabályokat hoztak a kültéri egységek elhelyezésére és a kondenzvíz elvezetésére.
Családi házas környezetben pedig a napelemes klíma kevésbé kézenfekvő megoldásnak tűnik. Ezekben a háztartásokban általában inkább a tetőre rakott hagyományos, visszatáplálós napelemes rendszerekre érdemes alapozni, és szükség esetén belekalkulálni a légkondicionálás áramigényét is.
A napelemes klíma ideális célközönsége tehát ma az alacsony villanyszámlájú, kisebb méretű, erkélyes társasházi lakásban élő, mégis vastagabb pénztárcájú fogyasztó, belőlük azonban szinte biztosan nincs annyi, amennyi a pangó napelemes piacot érdemben meg tudná mozgatni.
