Olcsó hitelekkel mentené a kormány az ipart, elsőre csak a forintot sikerült gyengíteni

A lakosság után a vállalatok lesznek a gazdaságpolitika fókuszában a következő időszakban, ezt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter épp akkor részletezte, amikor megjelent az adat az ipari termelés augusztusi, 4,6 százalékos visszaeséséről.
- A feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés éves szinten, csak a számítógép, elektronikai, optikai termék csoportja volt kivétel.
- A gazdaság szempontjából legfontosabb járműgyártásban az előzetes közlés alapján jelentősen esett a kibocsátás.
Mit mondanak ők? A miniszter a Portfolio konferenciáján azt mondta, a fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek hozzák a várt szintet, a vállalatiak azonban nem.
- A lakossági hitelezés növekszik, a vállalati viszont nem. A vállalati oldalt akarják stimulálni a következő időszakban.
- Ehhez Nagy Márton – Orbán Viktorhoz hasonlóan – szívesen látna segítségként alacsonyabb jegybanki alapkamatot, ami a forint jelentős, egy százalékos esését váltotta ki.
- Ez azt követően is megmaradt, hogy Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatója kiállt a forint árfolyamának stabilitása mellett, amelynek legfontosabb támasza az egy éve 6,5 százalékos magyar alapkamat. Ez az, amelyet a kormányfő és gazdasági csúcsminisztere túl magasnak tart.
Alulnézet: a miniszter néhány korábbi intézkedést sorolt fel (Demján Sándor Program, a Széchenyi Kártya Program kamattámogatása, mikrohitel plafonemelése), emellett átfogó adócsomagot helyezett kilátásba.
- A szocho csökkentése vélhetően a minimálbér jövő évi emeléséről szóló tárgyalásokhoz kell muníciónak, ezen kívül emelnék az alanyi áfamentesség határát, változtatnának a kiva szabályain, és emelnék az egyéni vállalkozók költséghányadát is.
- A kkv-k fogyasztóvédelmi erősítése és adminisztratív terheinek csökkentése is napirenden van, az alacsonyabb energiaárakra, illetve a mesterségesintelligencia-fejlesztésekre való utalás azonban inkább csak hosszú távon valósulhat meg.
Tágabb kontextus: a lakossági rezsicsökkentés az idei első fél évben már 500 milliárd forintba került, eközben a piaci árat fizető cégek magasnak tartják az energiaszámlákat.
- A most belengetett mérséklés ígérete arra épül, hogy a napelemek által megtermelt energiának jelentősebb részét nagy átmeneti tárolókban, akkumulátorokban helyezik el, ennek következtében csökken az ország villamosenergia-importja. Ezek kiépítéséhez azonban idő és pénz kell.
- Ennél sokkal konkrétabb és gyorsabb segítséget adna Bulgária a cégeinek, amelyek egy bizonyos beszerzési ár felett támogatást kapnának, a mintát a Portfolio szerint Görögország és Románia is átveheti, azonban még az Európai Uniónak is rá kell bólintania.