Adócsökkentési ígéretek követik egymást ellenzéki és kormányzati oldalról is a 2026-os választások előtti kampányban, miközben Magyarország az uniós mezőnyben egy ideje már az alacsonyabb adóterhelésű országok közé tartozik.
Mit mondanak ők? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Portfolio Budapest Economic Forum 2025 konferencián arról beszélt, hogy a kormány egy átfogó adócsomagon dolgozik, amelynek célja az adócsökkentés és az adminisztrációs terhek mérséklése.
- Tervben van a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése, az áfaalanyi mentesség határának emelése, a kisvállalati adó (kiva) feltételeinek kedvezőbbé tétele, valamint az egyéni vállalkozók költséghányadának növelése. A kata szabályainak módosítását is napirenden tartják.
- Korábban már több adócsökkentést is bejelentett a kormány: október 1-jétől a háromgyerekes, januártól a 40 év alatti, kétgyermekes nők mentesülnek a személyi jövedelemadó fizetése alól, illetve szintén januártól 50 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény az idén januári bázishoz képest.
Igen, de: a Tisza is alapvetően adócsökkentéssel kampányol. Megválasztásuk esetén a személyi jövedelemadó csökkentését ígérik a mediánbér alatt (sávos adójóváírással), emellett pedig áfacsökkentést (a gyógyszerek és a tűzifa esetében nullára, az egészséges élelmiszerek esetében 27-ről 5 százalékra).
- A 2022-ben jelentősen szigorított kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) régi formáját is visszahozná a párt, ami egyetlenegy adóemeléssel is kampányol, ugyanis évi 1 százalékos adót vetne ki az 5 milliárd feletti vagyonokra.
Felülnézet: Magyarországon az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya 2023-ban 35,1 százalék volt, ami a 40 százalékos uniós átlag alatt van.
- 2023-ban ez az adóterhelés az uniós alsó harmadban volt (9. legalacsonyabb), miközben 2010-ben a 37 százalékos GDP-arányos szint még a 11. legmagasabbnak számított az uniós mezőnyben.
- A legnagyobb mértékben Szlovákiában nőtt és Írországban csökkent az adóbevételek aránya a GDP-hez képest 2010 és 2023 között. A magyarországi 2 százalékpontos a negyedik legnagyobb mértékű csökkenés volt az uniós mezőnyben.
- A hazai adóterhelés a visegrádi országokéhoz hasonló (Lengyelországban a bevételek aránya 36, Szlovákiában 35,2, Csehországban pedig 34,1 százalék volt GDP-arányosan).
Alulnézet: Magyarországon a legnagyobb mértékben a munkát terhelő adók csökkentek ebben az időszakban, az összes adót és járulékot tartalmazó adóék 2010 és 2024 között 47-ről 41 százalékra csökkent. Ennek szintje így az OECD-országok mezőnyében közepesen magasnak számít (ezen belül ugyanakkor az alacsony keresetűek adóterhelése kiemelkedően magas, a többgyerekes magas keresetűeké pedig alacsony).
- Az alapjáraton 27 százalékos magyar áfa a legmagasabb, a 9 százalékos társasági adó pedig a legalacsonyabb az egész Európai Unióban (bár utóbbit valójában enyhén növeli a helyi iparűzési adó).
Mi várható? A pártok eddigi ígéretei alapján egy további adócsökkentések melletti konszenzus látszik körvonalazódni a Fidesz és a Tisza között.
