Ahogy közeledünk a jövő tavaszi választásokhoz, egyre többet tudunk meg a közvélemény-kutatások szerint egymással szoros versenyben álló Tisza és Fidesz ígéreteiről. A Tisza például szeptemberben mutatta be részletesebben is a nyugdíjprogramját, a Fidesz pedig csak az elmúlt pár hétben több új ígéretet is tett, például hogy 2026-tól kezdve fokozatosan bevezetné a 14. havi nyugdíjat, vagy hogy egy 70-80 milliárd forintos kisvállalkozói adócsökkentési csomagot vezet be.
De még ha az egymásnak gyakran ellentmondó közvélemény-kutatások eredményeiben kételkedünk is, az is a verseny szorosságára utal, hogy a miniszterelnök olyan médium közönségéhez akart szólni, amelyéhez 15 éve nem. Az is árulkodó, hogy a kormány nagyjából annyival több*
A szoros verseny kockázata, hogy a pártok olyan ígéreteket is tesznek, amelyeket később nem vagy csak jelentősebb negatív következmények árán (elszálló infláció, választások utáni megszorítások) tudnak betartani. Már jelenleg is érződnek ennek a hatásai, például a költségvetési hiány növelésének bejelentése óta a magyar állampapírok hozama a legmagasabb az egész Európai Unióban (a szétesett költségvetésű Romániát is előzve), ami miatt az ország drágábban tud csak hitelt felvenni, vagyis többe kerül az adófizetőknek az államadósság finanszírozása.
Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttük, hogy állnak a pártok az ígéretversenyben, és megpróbáltuk azt is összeszedni, hogy ezeknek az ígéreteknek a megvalósítása mennyibe kerülne a költségvetésnek (kiadásként, vagy ha adócsökkentésről van szó, a bevétel kiesése formájában).
Hogyan számoltunk?
Mielőtt rátérnénk a konkrétumokra, néhány módszertani részletet érdemes tisztázni. A gyűjtés során a Tisza esetében egyszerűbb dolgunk volt abban, hogy mely tervezett intézkedések tekinthetőek választási ígéretnek. A Fidesz kormányzó pártként több idei intézkedéssel is tudja javítani a hangulatot a választások előtt, de végül csak olyan intézkedéseket vettünk bele a gyűjtésbe, amik 2026-ban lépnek életbe, vagy ha már 2025-ben, akkor a következő évre is vonatkoznak (ilyen a gyed és a csed adómentessége és az Otthon Start, de például a nyugdíjasok utalványa már nem ment át ezen a szűrőn). A korábban bevezetett, de azóta a költségvetésbe beépült juttatások (például 13. havi nyugdíj, munkáshitel) a módszertanunk szerint nem számítanak választási intézkedésnek.
A Tisza esetében ez az időzítéssel kapcsolatos probléma máshogy néz ki, mégpedig úgy, hogy ha megnyerik a választást, akkor csak körülbelül fél évig fognak kormányozni 2026-ban. Számos tervezett intézkedésük esetében emellett nem volt részletezve, hogy pontosan mikorra terveznék a bevezetést.
És ha ez még nem lett volna elég probléma, az ígéretek fedezetét illetően sem mindegy, hogy melyik pártról van szó. A Fidesz költségvetési tervei 2026-ra vonatkozóan ismertek (ahogy az is, hogy ezek gyakran változhatnak), a Tisza esetében viszont még több a bizonytalansági tényező: mikor és milyen mennyiségű uniós pénzt tudna hazahozni egy Tisza-kormány, és ezeket milyen választási ígéretek fedezésére lehetne fordítani? Mennyi pénzt szednének be a nehezen beszedhető vagyonadóból? Mennyire tudná teljesíteni a párt azt az ígéretét, hogy az államadósság finanszírozása a hatalomra kerülése után olcsóbbá válna, ha közben komoly pluszkiadásokat jelentő választási ígéreteket is tett?
Ezek miatt a két párt választási ígéreteinek összevetése mindenképp alma–körte-jellegű összehasonlítást fog eredményezni, de most mégis teszünk rá egy kísérletet.
Kisebb tűzijátékkal készül a Fidesz 2026-ra, mint 2022-re
A Fidesz eddig bejelentett intézkedései közül a három legdrágább a fegyverpénz, az anyák különböző adómentességi formái, valamint a családi adókedvezmény duplázása.
- A fegyverpénz önmagában 432-456 milliárd forintos kiadás jövőre,
- az anyák szja-mentessége összesen mintegy 360 milliárd forintba kerülhet, míg
- a családi adókedvezmény kiterjesztése további 290 milliárd forintos tétel.
Ez a három intézkedés együtt mintegy 1100 milliárd forintot tesz ki, vagyis az intézkedések teljes költségének nagyjából háromnegyedét. Ezek mellett még szintén jelentős, 100 milliárd forint feletti intézkedés a februártól járó egyheti 14. havi nyugdíj (170 milliárd), a köztisztviselőknek januártól járó lakástámogatás (100-110 milliárd), és potenciálisan az Otthon Start is, aminél a kormány 50 milliárd forintos költséggel számol, de egyes becslések szerint ez akár 100 milliárd fölé is mehet.
Az összes összegyűjtött intézkedés így 1625-1729 milliárd forintba kerülne, ami a 2026-os költségvetésben szereplő 95 747 milliárd forintos hazai össztermék (GDP) 1,7-1,8 százaléka. (Ennek a mondatnak a számait javítottuk a megjelenés után 10.13-kor.) Összehasonlításképpen, a 2022-es költségvetés 56 361 milliárdos GDP-re volt alapozva, és a Magyar Nemzeti Bank akkori gyűjtése szerint összesen 1592 milliárd forint növelte a lakosság jövedelmét a választások előtt, ami jóval nagyobb, 2,8 százalékos GDP-arányos kiadást jelentett. Valójában persze még a jövő évi választási költés is lehet magasabb, de még ha a kormány végül meg is lépi a szociális hozzájárulási adó belengetett 1 százalékpontos csökkentését (160-300 milliárd forint),
akkor is még csak a 2022-es szint alá, a GDP 1,9-2,1 százalékára nőne a hangulatjavító intézkedések összköltsége.
A szűkebb költségvetési mozgásteret a Fidesz 2022-höz képest most azzal igyekezett ellensúlyozni, hogy 2025-re és a választási év utánra is beígért választási jellegű intézkedéseket. A nyugdíjasok utalványa és a családi adókedvezmény 50 százalékos emelése 83-83, az Otthon Start mintegy 50, a gyed és csed adómentessége pedig 10 milliárd forintba kerül az idén. A 14. havi nyugdíj és az anyáknak járó további szja-mentességek fokozatos bevezetése a 2026 utáni költségvetéseket terheli jobban (az MNB számítása szerint például ezek 2026-ban még csak a GDP 0,7 százalékába kerülnek, míg 2028-tól már az 1,1 százalékába), de már most is lehet kampányolni velük.
Tisza: nagyobb tűzijáték, potenciálisan több fedezet
A Tisza-ígéretek költségvonzatának gyűjtése során nehezebb dolgunk volt, mint a Fidesz esetében, mert a párt egyedül a nyugdíj- és az egészségügyi programja kapcsán közölte részletesebben, hogy mekkora tételekkel számol. A többi ígéret költségvonzatáról megkérdeztük a Tiszát, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Így ahol tudtuk, megbecsültük a várható kiadásokat vagy kieső bevételeket.
A Tisza jelenleg ismert legdrágább ígérete az évi 500 milliárd forintos egészségügyi forrásbővítés, illetve a nyugdíjprogram, amely összesen 655-795 milliárd forintba kerülne évente. (Ezen belül a legnagyobb tétel a 350-400 milliárd forintos nyugdíjas SZÉP-kártya, illetve az alacsonyabb nyugdíjak sávos emelése 200 milliárd forint értékben.)
Ezeken kívül még négy, 300-500 milliárd forintnyi költségvonzatú ígéretet azonosítottunk be. Ezek közül egyesek költségét könnyebb, másokét nehezebb volt megbecsülni. Előbbi kategóriába tartozik a minden tíz falu számára rendelkezésre álló egymilliárd forint közösségi fejlesztési keret, ami 130 nagyközséggel és 2677 községgel számolva 281 milliárd forintba kerülne. Szintén könnyen becsülhető a családi pótlék duplázása, hiszen a 2026-os költségvetésben családi pótlékra összesen 305 milliárd forint van betervezve, így ez pont még egyszer ugyanennyibe kerülne.
A nehezebben becsülhető tételek közé tartozik a személyi jövedelemadó tervezett adójóváírásos csökkentése (amit a Tisza szerint a vagyonadóból befolyó, szintén nehezen becsülhető bevétellel fedezne). Az szja-csökkentés számításaink szerint körülbelül 300 milliárd (270-340 milliárd) forintba kerülne, amit úgy számoltunk ki, hogy a mediánbér alatt kereső körülbelül 2,5 millió, az elsődleges hazai munkaerőpiacon dolgozó esetében fejenként havi átlagos 10-12,5 ezer forintos adócsökkentést feltételeztünk. (Ez nem pontos, de nem ismerjük a bérek szóródását, ezért nem tudtunk a Tisza csökkentési sávjai szerint számolni.)
Szintén nehezen becsülhető az áfacsökkentések költsége, és itt már az is nehezíti a becslést, hogy maga az ígéret sem nagyon konkrét. A becslésünk*
Még szintén jelentősebb, 100 milliárd feletti tétel lenne a becslésünk alapján a tűzifa áfájának 27-ről 5 százalékra csökkentése, amely mintegy 139 milliárd forint bevételkiesést jelentene éves szinten a költségvetésben. Ezt úgy kaptuk meg, hogy a 2010 és 2020 közti átlagos tűzifafogyasztást a KSH január és október közti átlagár átlagára vonatkozó adatával szoroztuk fel, és ez alapján néztük meg, hogy mi a különbség a 27 és 5 százaléknyi áfatartalom között. Végül pedig egy kisebb tétel a vényköteles gyógyszerek jelenleg 5 százalékos áfájának eltörlése, ami számításunk alapján 42 milliárd forintba kerülne (ezt a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének tavalyi gyógyszerforgalmi adatai alapján számoltunk ki).
Mindezek mellett még egy szinte biztosan nagyobb tétel lenne a kisadozók tételes adójának (kata) visszavezetése. Ennek költségvetési hatását ugyanakkor már csak azért sem merjük számszerűsíteni, mert Kármán András, a párt gazdasági szakértője a HVG-nek arról beszélt, hogy nem pontosan ugyanazt a katát hoznák vissza, amelyet 2013-ban alakítottak ki, mert fontos, hogy a katázónak legyen nyugdíjjogosultsága. Mindezek mellett még öt olyan ígéretet azonosítottunk (adókedvezmény a legnehezebb helyzetben lévő magyar munkavállalók foglalkoztatóinak, országos akadálymentesítő program, bérlakás- és otthonteremtési program, csok bővítése és lakások energetikai korszerűsítését szolgáló program), amelyeknek nem ismertek a részletei, így a költségvonzatunk sem becsülhető.
A Tisza Párt (ismert vagy becsülhető költségű) ígéreteinek teljes költsége 2510-2630 milliárd forint lenne, ami a költségvetésben tervezett 2026-os GDP 2,6-2,7 százalékát teszi ki. Ez azt jelenti, hogy
a Tisza ígéreteinek költségvetési vonzata még úgy is jelentősen nagyobb a kormány által ígértekénél, hogy az intézkedések egy jelentős részéről nem tudunk annyit, hogy beszámítsuk az összes intézkedés közé.
Ezzel kapcsolatban egyrészt nagy jelentősége lehet annak, hogy több intézkedés esetében nem volt részletezve a tervezett bevezetés időpontja, így nem szükségszerűen a 2026-os költségvetést terhelné minden tétel.
Emellett Kármán András a 444-nek azt mondta, hogy a választási győzelem esetén a Tisza teljesen új költségvetést készítene. Ennek már a bevételi oldala is teljesen máshogy nézne ki, hiszen a Tisza számol az uniós pénzek hazahozatalával, a nagyvállalati támogatások csökkentésével, koncessziós szerződések felülvizsgálatával, a közbeszerzések átalakításával, vagyonadó bevezetésével, vagy például a kamatkiadások csökkenésével, ami Kármán szerint összességében több ezer milliárd forinttal javítaná a költségvetés egyenlegét.
