Fájhat a beígért vendégmunkás-tilalom, a hazai munkaerő-tartalék egyelőre csak papíron létezik
Megtiltaná a vendégmunkások tömeges behozatalát június 1-től a Tisza Párt, helyettük 400 ezer jelenleg inaktív ember munkaerőpiaci bevonását célozza a párt programja. A Tisza a magyar gazdaságot a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé szeretné orientálni, viszont ehhez sokat kell költeni a munkaerőpiaci integrációt elősegítő intézkedésekre. Közben több nagy gyár is hamarosan megkezdi a termelést, és ezek nem feltétlenül tudnak vendégmunkások nélkül működni.
Ebben a cikkben munkaerő-piaci szakértők meglátásai alapján mutatjuk be, milyen trendek várnak az új kormányra, és hogy milyen kihívások elé néz a programjában felvázolt munkaerőpiaci intézkedések alapján.
Tízéves rekord, majd enyhén csökkenő munkanélküliség
A februári munkanélküliségi adat 4,8 százalékkal tíz éve nem látott magasságban volt a KSH szerint. Bár márciusban csökkent az arány 4,5 százalékra, az MBH Bank elemzése szerint árnyalja a képet a negatív demográfia, vagyis hogy folytatódott a 15-74 éves népesség csökkenése. A népesség fogyása és elöregedése ugyanis korlátozza a foglalkoztatás bővülésének lehetőségét.
Az utóbbi három év gazdasági stagnálásának hatását látjuk megjelenni a magasabb munkanélküliségi adatokban, miután a vállalatok kivártak a leépítések megkezdésével Gáspár Gergely, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Gi Group Holding üzletfejlesztési menedzsere szerint. A Covid-válság tanulsága ugyanis az volt a cégek számára, hogy a leépített munkaerőt pótolni költséges és időigényes. Azóta viszont egyre inkább felélték tartalékait a vállalatok, ezért a szakember úgy látja, hogy a leépítési hullám még folyamatban van. Nógrádi József, a munkaerő-kölcsönzés mellett más HR-szolgáltatásokat is nyújtó Trenkwalder cégcsoport kereskedelmi igazgatója szerint az is rontotta a helyzetet, hogy az utóbbi években a kormány több alkalommal is infláció feletti mértékben növelte a minimálbért, amit sok cég az egymást követő válságok mellett nem tudott kitermelni, ezért bedőlt.
Ezzel együtt több folyamat is ellentarthat a növekvő munkanélküliségnek, például az, hogy több nagy nemzetközi gyártó – mint Debrecen térségében a CATL vagy az EV Power akkumulátorgyárak, illetve Szegeden a BYD autógyár – a közeljövőben kezdi meg a termelést. A növekvő munkanélküliség az alacsonyan képzett dolgozókat sújtja leginkább, míg a magasabb szintű kékgalléros tudás iránt növekvő kereslet várható a beinduló beruházások miatt.
Nógrádi József tapasztalatai szerint kezd újra aktívabbá válni a munkaerőpiac, mivel tervezhetőbbé válik a gazdasági környezet az új kormány felállásával. A nyár végére a munkanélküliség érdemi csökkenését is el tudja képzelni, addig viszont még láthatunk ellentétes irányú mozgást is. Jelenleg is rengeteg cég áll ugyanis a bedőlés határán: az Opten kimutatása szerint 160 ezer cég fizetőképessége bizonytalan, és jelenleg is az elmúlt évek egyik legmagasabb elbocsátási hullámában vagyunk. A csoportos létszámleépítések a választást követően újabb lendületet kaptak, pedig a NER-közeli cégek még nem is kezdték meg leépítést, amit a várhatóan visszaeső vagy megszűnő állami megrendelések válthatnak ki. Ugyanakkor a Tisza Párt vállalásai között szerepel a felfüggesztett uniós források hazahozatala. Ez jelentősen pörgetheti az építőipart és a feldolgozóipart, ahol az utóbbi években komoly leépítések voltak.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatási indikátora a foglalkoztatás csökkenését jelzi ebben a negyedévben. „A következő három hónapban a vállalkozások 8 százaléka készül a létszám bővítésére, míg 11 százaléka csökkentené azt. Az építőiparban és a kereskedelemben a létszám csökkentésére törekvők vannak többségben a bővítést tervezőkkel szemben, az iparban ez a két arány gyakorlatilag megegyezik, míg a szolgáltatások területén az utóbbiaké a többség” – fogalmazott elemzésében az intézet.
Mi van, ha nem jön több vendégmunkás?
„2026. június 1-től további intézkedésig megtiltjuk az Unión kívüli, nem magyar vendégmunkások tömeges behozatalát” – fogalmaz a Tisza Párt programja. Megkerestük a pártot, hogy melyik csoportokat érintené és milyen formában a tiltás, ám azt a választ kaptuk, hogy „a felvetett kérdések a kormányra kerülést követő időszakra vonatkoznak. A minisztériumok felállását követően széles körű szakmai részvételiség keretében kívánjuk megvalósítani a választási programunkat, és kialakítani a kormányprogramunk részleteit”. A tervezett intézkedések részletei így még nem ismertek, de kíváncsiak voltunk, hogy a belengetett tiltás milyen reakciókat vált ki a munkaerőpiac szereplőiből.
„A nagy foglalkoztatók visszajelzései alapján több szektort is igen érzékenyen érintene a vendégmunkások számának csökkentése. Ilyen a feldolgozóipar és gyártás, a logisztika és raktározás, az élelmiszeripar és már a turizmus-vendéglátás, sőt az építőipar is. Véleményem szerint most egy hirtelen korlátozás számos vállalatnál működésbeli gondokat, kapacitásvesztést okozna” – fogalmazott lapunknak Mihályi Magdolna, a Jobtain HR Szolgáltató Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége felügyelőbizottság elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Minősített HR Szolgáltatók Szekció elnöke. Kiemelte, hogy a tervezett intézkedés a már itt dolgozó harmadik országbeliek (EU-n kívüliek) között is bizonytalanságot szül, ami negatívan hat a gazdaságra, például azáltal, hogy növekszik a fluktuáció. A VOSZ-on belül Mihályiék már készítik az összefoglaló anyagukat a hazai munkaerőpiacról és a kapcsolódó javaslataikról, és kezdeményezni fogják az egyeztetést az új kormánnyal.
Gáspár Gergely sem látja fenntarthatónak a jelenlegi struktúrában és a demográfiai trendek alapján a harmadik országbeliek nélkül a magyar gazdaság növekedését. A CATL-höz hasonló nagy beruházásoknak és a köréjük kiépülő beszállítói és logisztikai láncoknak több tízezres a munkaerőigénye. Ezek a cégek egyre növelik a toborzási körzetüket, például buszjáratokat indítanak és költözési támogatást nyújtanak dolgozóknak, némi elszívó hatást gyakorolva a magasabb munkanélküliségű régiókra. Ám az óriásberuházások által támasztott munkaerőigény így sem lesz kielégíthető csupán belföldi munkaerő-vándorlással Gáspár szerint.
Ez azzal együtt is igaz, hogy az utóbbi években a vendégmunkásokat szabályozó törvények szigorodása miatt a munkáltatók már elkezdték egyre inkább célozni a hazai munkavállalókat. Egy vendégmunkás esetében ráadásul több hónap, amíg munkába áll, ez pedig további bizonytalansági faktor lett a mostani gazdasági helyzetben, amikor sok vállalat gyorsan változó keresletet tapasztal.
Nógrádi József és Gáspár Gergely is hangsúlyozta, hogy harmadik országbeli dolgozókra nemcsak a bizonyos szektorokat érintő mennyiségi, de a minőségi munkaerőhiány miatt is szükség van. Sok hazai vállalatnak továbbra is megéri a vendégmunkások alkalmazása, mivel így készen kapnak olyan képzett kékgalléros munkaerőt, amiből hiány van itthon.
Ami a hazai munkaerőt illeti, Nógrádi a visszaiskolázást és a piacképes tudást nyújtó szakképzési rendszer kidolgozását gondolja kulcsfontosságúnak, és kiemelte, hogy míg az EU-ban átlagosan az álláskeresők fele vesz részt valamilyen továbbképzésében, addig itthon ez az arány csupán 5 százalék. A képzési rendszerre a Tisza programja is hangsúlyt fektet, de ennek részletei még nem ismertek.
Jelentős a munkaerő-tartalék, de egyelőre csak papíron
A Tisza programja 400 ezer bevonható munkavállalót említ a jelenleg inaktív rétegekből, és a vendégmunkások helyett ezen rétegek munkaerőpiaci integrációjára kívánja alapozni a gazdaságpolitikát. Kerestük a pártot azzal kapcsolatban, hogy a 400 ezer fő milyen csoportokat tartalmaz, és hogy e csoportok munkába állítását milyen ütemben tartják elképzelhetőnek, de szintén azt a választ kaptuk, hogy a kérdés a kormányra kerülés utáni időszakra vonatkozik.
Mihályi Magdolna úgy látja, jelenleg nem áll rendelkezésre 300-400 ezer fős munkaerő-tartalék. Ezen belül 8-10 százalékra becsüli azok arányát, akik értékteremtő munkát rendszeresen és megbízhatóan tudnak végezni.
Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, alapítója és ügyvezető igazgatója nem tartja elrugaszkodottnak a 400 ezres becslést, de az inaktívak jelentős részét csak hosszabb távon látja integrálhatónak a munkaerőpiacra. Jelenleg a KSH adatai szerint a munkaerő-tartalék nagyjából 305 ezer fő. Ehhez még hozzájön a 60-70 ezer közmunkás, akik hivatalosan a foglalkoztatottak között szerepelnek, ám az ő esetükben is az a cél, hogy az elsődleges munkaerőpiacon dolgozzanak. Még a munkaerő-tartalék részét képezhetik a külföldre ingázók vagy a tartósan külföldön élő magyarok is. Scharle meglátásai alapján relatíve gyorsan pár tízezer ember integrálható lenne a munkaerőpiacra, és nagyobb állami ráfordítások esetén további csoportok bevonása is lehetségessé válhat hosszabb távon.
A legkönnyebben bevonható inaktív csoport Scharle szerint a bölcsődei korú gyereket nevelő anyáké. A bölcsődei férőhelyek bővítése ehhez elengedhetetlen, amit relatíve könnyen lehetne előmozdítani kiterjedtebb finanszírozás esetén. Falvakban is – ahol jellemzően nagyobb az inaktívak aránya – gyorsan létre lehetne hozni családi bölcsődéket, amihez nem szükséges külön épület, és egy gondozó öt-hét gyerekkel tud foglalkozni. Emellett kiemelte, hogy fontos lenne a társadalmi attitűdök változása is, ugyanis továbbra is jellemző elvárás, hogy a nők a gyerek hároméves koráig maradjanak otthon.
A nyugdíjhoz közel álló nők esetében is viszonylag gyorsan lehetne növelni az aktivitást a kutató szerint. Ilyen lehet a Nők 40 kedvezmény átszabása. Ez jelenleg lehetővé teszi 40 év jogosultsági viszony után a nők nyugdíjba vonulását, de ösztönző erőt jelenthetne a hosszabb munkavállalásra, ha csak 65 éves kortól kapnák meg a teljes nyugdíjösszeget a kedvezményt kihasználók. A nyugdíjasok, valamint a kismamák aktivizálásban segíthet a részmunkaidős és távmunkás konstrukciók támogatása. E foglalkoztatási formák népszerűsítése a Tisza programjában is szerepel, viszont a Nők 40 feltételeit nem változtatnák meg, sőt létrehoznák a Férfiak 40 programot is, amit „fokozatosan és a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett” valósítanának meg.
A harmadik csoport azokat foglalja magába, akik olyan leszakadó régiókban – főleg kelet- és délnyugat-magyarországi kistelepüléseken – élnek, ahol alig van munkalehetőség. Közülük sokan gyorsan munkába tudnának állni, ha lenne közlekedési infrastruktúra, ami összeköti a kisebb településeket a környékbeli ipartelepekkel. A mentorálás, készségfejlesztés is fontos, hogy felkészülten tudjanak munkába állni: Scharle elmondása alapján sok esetben már rövid felkészítés után is megvalósítható ez, például Borsodban volt rá példa, hogy 30 órás készségfejlesztő tréning után gyári munkát tudtak vállalni falun élő romák. Ezeken a képzéseken fontos a gyári műszakrend megismerése és az önbizalom-építés. Az államnak jelentős összegeket kellene fektetnie mind a képzésekbe, mind annak feltérképezésébe, hogy merre találhatóak potenciális munkavállalók.
Az utolsó csoportba a megváltozott munkaképességűek tartoznak: az ő esetükben is készségfejlesztő rehabilitációs programokra van szükség, továbbá a munkáltatók érzékenyítésére. Utóbbiak közül ugyanis sokan nem tudják, hogyan lehet megváltozott munkaképességű embereket felvenni és megtartani, annak ellenére, hogy 20-25 alkalmazott felett büntetést kell fizetni, ha a dolgozók legalább 5 százaléka nem ebbe a csoportba tartozik. A rehabilitációs programok indításához megvan a hazai szakmai tudás, de jelentős a kapacitáshiány, így ez is jelentős finanszírozást igényel az államtól.
Felmerül még a külföldön dolgozó magyarok hazacsábítása, de komoly akadály, hogy a bérszínvonal érdemi növekedése nélkül jelentős mértékben ez nehezen elképzelhető, pedig ezek a munkavállalók jellemzően pont a magasan képzett csoportba tartoznak. A Tisza Párt programja szerint adó- és járulékkedvezménnyel lehetne ösztönözni a külföldön élőket a hazaköltözésre. Nógrádi József szerint azonban ha ez megvalósul, az visszatetszést kelthet az eddig is itthon dolgozókban.
Ebből kirajzolódik, hogy valóban van jelentős munkaerő-tartalék az országban, ám az ide tartozó csoportok jelentős részének mobilizálása hosszabb időtávon és csak jelentős állami befektetések megvalósításával lehetséges. A következő hónapok kérdése, hogy a rossz költségvetési helyzetben és a további vállalásai mellett milyen intézkedéseket hoz majd a munkaerőpiacon az új kormány.
