A rövid válasz az, hogy igen. A hosszabb válasz azonban az, hogy bármilyen jól is halad az átvándorlás a plasztiklapokról a digitális eszközökre, az áttörés még igen messze van – véli a BiztosDöntés.hu szakértője. De vajon hogyan fizethetnek mobillal azok, akik ki szeretnék próbálni a modernebb fizetési módszereket?
Nagyon régóta lehet mobillal fizetni Magyarországon. A korai felfedezők, akik mindig először csapnak le a technikai újdonságokra, már a 2000-es években használhattak itthon ilyen megoldásokat. Ezek azonban elszigetelt rendszerek voltak, és elterjedésük fő akadálya az volt, hogy az elfogadásra külön szerződni kellett.
Magyarországra 2013-ra ért el a nemzetközi kártyatársaságok globális megoldása, ami eleinte a SIM kártyára épült, és kizárólag Android rendszerű telefonokon volt elérhető. Az iPhone-tulajdonosoknak további 5 évet kellett várniuk arra, hogy a mobiljukkal fizethessenek.
De az idő végül legyőzte az akadályokat, és beértek a fejlesztések. Tavaly óta már minden hazai banknál teljesen egyenrangúan fizethetnek a mobilosok a bankkártyájukkal és a különféle mobileszközeikkel, legyen szó akár Android, akár iPhone rendszerű telefonról.
Minden harmadik érintéses kártyás fizetés mobillal történik
A Magyar Nemzeti Bank 2020 óta vezet statisztikát a mobilfizetés alakulásáról. Ez alapján lassan, de biztosan fut felfelé a mobilfizetések aránya Magyarországon: jelenleg az érintéses bankkártyás fizetési forgalom 29,14 százaléka történik mobileszközről. Itt egy lassú, de egyértelműen növekvő arányról beszélhetünk, és a trendvonal egyáltalán nem látszik megtörni.
A fizetések számát tekintve hasonló a trend: jelenleg az összes érintéses fizetési művelet 34,3 százaléka történik mobilról. Vagyis minden harmadik érintéses fizetés során már mobilt használunk.
Hogy fizessen mobillal, aki még nem próbálta?
Ahhoz, hogy a mobilfizetés elérjen egy domináns szintet, előbb át kellene fordulnia az 50 százalékos arányon. Ez még messze van, de folyamatosak az új belépők, akik egyre növelik a mobilfizetés részarányát az összes érintéses fizetésből.
Manapság már általános az, hogy a bankok saját applikációi helyett az ügyfeleknek a Google Wallet, illetve az Apple Wallet digitális pénztárcába kell – szakszóval – bedigitalizálniuk a plasztikkártyát az azon lévő adatok megadásával. Ez ma már minden banknál működik, még ott is, ahol a pénzintézetnek van egyébként erre saját applikációja is (ilyen az OTP Simple és a Raiffeisen RaiPay mobilalkalmazása).
A Google, illetve az Apple pénztárcájába történő regisztráció igen egyszerű, a bankkártyán lévő adatok begépelésével a rendszer rögzíti a kártyaszámot, és a továbbiakban a mobiltelefonnal lehet fizetni a bankkártya helyett. Ez az iPhone-okon automatikusan működik, míg az androidos eszközökön külön lehet engedélyezni az NFC áramkör működését. Ha a felhasználó kikapcsolja az NFC-t, a mobiltelefonba digitalizált kártya láthatatlan lesz a kártyaolvasók számára.
A Google Wallet vagy az Apple Wallet mobilapplikáció elindításával és a készülék fizető terminálhoz érintésével lehet fizetni. De erre inkább csak akkor van szükség, ha az ügyfél több bankkártyát is regisztrált a mobiltárcájába, mert ekkor választani kell közülük. Egyéb esetben – vagy ha az alapértelmezett kártyával fizetünk – nem szükséges megnyitni az alkalmazást a fizetéshez: a terminálhoz érintéssel magától feléled az alkalmazás, és feloldott képernyővel megtörténik a fizetés.
Ha nincs feloldva a képernyő, akkor az alkalmazás előbb a képernyő feloldását kéri, mert PIN-kód helyett ez számít hitelesítésnek. Mobileszközzel fizetve nincs különbség a fizikai kártyánál megszokott 15 000 forintos limit alatti vagy feletti összegű fizetések között: bármilyen összegű fizetés hitelesítést kíván meg, minden esetben. Ennyiből biztonságosabb a mobilfizetés a plasztikkal történő fizetésnél, cserébe 15 000 forint alatt is kétségkívül picit több vele a macera. Valamit valamiért.
A mobiltelefonnal történő fizetés (vásárlás) jelenleg minden banknál ugyanúgy ingyenes, mintha a plasztiklapot használnánk. Nincs külön díja a digitális kártyának és magának a bedigitalizálásnak sem. A Google és az Apple szintén nem számít fel külön díjat a felhasználóknak, ők a bankoktól szedik be a rendszereik használatáért járó díjakat.
Kedvezményes bankszámlák
Végül mindehhez kell egy jó bankszámla is. Ma már egyre több olyan számla van, ahol elérhető az átalánydíjas vagy ingyenes átutalás. Ezekkel kiegészíthető a fizetés ott is, ahol bankkártyás fizetésre nincs lehetőség.
Az Ersténél a George Díjcsomag ilyen, ahol havi 400 000 forintig korlátlan számban ingyenes az átutalás. Az OTP bankszámla választékából a Bázis számla és a Smart számlacsomag nyújt meghatározott díj ellenében átalánydíjas átutalást meghatározott havi keretösszegig (100 000 Ft, 200 000 Ft, 250 000 Ft, 400 000 Ft), illetve csupa 20 000 forintos tranzakciókkal 1 000 000 forintig is elérhető ugyanez.
A Gránit Banknál két bankszámla is kínál korlátlan ingyenes átutalást: a Gránit – Bajnok Plusz bankszámla és a Gránit – Digitális Plusz bankszámla. Itt az átutalásért semmilyen díjat nem kell fizetni, tehát a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díjat sem. Ugyanezt kínálja az UniCredit Bank Mobil Aktív Plusz számlacsomagja, de csak akkor, ha az átutalást mobilapplikáción küldi el az ügyfél, mert az internetbankban küldve már fizetni kell érte.
Az MBH Banknál pedig az Extra Számlacsomag és az MBH Prémium Számlacsomag kínál korlátlan számú és összegű átutalást banki díj nélkül. Vagyis ezeknél az átutalásoknál csak a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő díjat kell megfizetni, ami az átutalt összeg 50 000 forint feletti részének 0,45 százaléka, de legfeljebb 20 000 forint. Ez azt is jelenti, hogy a legfeljebb 50 000 forint értékű átutalások korlátlan számban ingyenesek.
Kell még egyáltalán a plasztik bankkártya?
Kell-e még ezek után a plasztik bankkártya, ha ennyire egyszerű a bankkártya digitalizálása a mobileszközbe, és a mobil meg úgyis mindig velünk van? Nos, a válasz az, hogy igen.
Talán nem kell nagyon magyarázni azokat az élethelyzeteket, amikor estére lemerül a mobiltelefonunk, de fizetnénk a boltokban a bevásárlás során. Ilyen esetekben a plasztik kis túlzással életet menthet.
Egy másik indok az ATM-es készpénzfelvétel. Noha ez a művelet is működik ma már mobillal, egyes régebbi ATM-ek még nem kezelik ezt a fajta fizetési módot, és ez egy darabig még így is marad. Ráadásul sokszor nem is tudunk belépni az ATM-es fiókok előterébe, ha nincs nálunk a plasztikkártya, mert csak annak mágnescsíkjával nyitható az ajtó.
Szintén probléma lehet, ha az interneten kell vásárolni valamit napközben, és nincs regisztrálva a bankkártya az adott weboldal fizetési lehetőségei közt. Ekkor ugyanis a plasztikról lehet csak leolvasni az adatokat. Igaz, ez a legkevésbé fontos szempont, hiszen a kártyaadatok lementhetőek egy titkosított fájlba is.
Technikai probléma is adódhat a mobilos kártyaelfogadás során, amikor a plasztik szintén segíthet.
Egy mobilba digitalizált bankkártyával semmit nem érünk egy olyan elfogadóhelyen, ahol nincs online elfogadás. Ezekben az esetekben csak a műanyag kártyával fizethetünk. Bár Magyarországon nincs már ilyen elfogadóhely – a régi lehúzógépek csak az elektronikus terminál meghibásodása esetén kerülhetnek elő, ha az elfogadóhely szerződése a papíralapú elfogadásra is feljogosítja a kereskedőt –, de külföldön még számos ilyen hely lehet, elsősorban Európán kívül.
Mint látható tehát, a mobilfizetés egy kétségkívül praktikus dolog, azonban több korlátja is létezhet, amelyre a plasztikkártya a válasz, és még az is marad egy jó darabig. Ennek ellenére a mindennapi fizetésekhez remekül használható a mobilfizetés, így érdemes élnie vele mindenkinek, aki szeretné használni vagy kipróbálni.
A cikk a G7 és a Biztos Döntés közötti szponzorált tartalmi együttműködés része.
