Elmozdulhat az összeszerelő üzemekre alapozó gazdaságpolitikától a Tisza, ha kormányra kerül

Visszafogná a nagybefektetőknek nyújtott „bőséges” adókedvezményeket, és ezzel (álláspontja szerint) kiegyenlítettebbé tenné a Magyarországon működő cégek adóterhelését a Tisza Párt, ha nyer a választásokon, erre utalt Kármán András, a politikai tömörülés gazdasági tanácsadója a Bloombergnek nyilatkozva.

• A rövid ideig (2010–11) a Nemzetgazdasági Minisztériumban is dolgozó közgazdász azzal érvelt, hogy míg például az autó- és akkuipari multik nagy kedvezményeket kapnak, számos más szektort, például a bankokat, a kiskereskedelmet, a gyógyszeripart, az energetikai cégeket és a távközlést különadókkal terhelik meg.
• Ilyen értelemben egyenlőtlen az egyes iparágak részvétele a közterhekből, és ezen úgy változtatnának, hogy a különadókat fokozatosan kivezetnék, az adókedvezményeket pedig visszavonnák.
• Bár a részletekről nem esett szó, Kármán a Bloombergnek leszögezte, hogy nem új adók bevezetéséről lenne szó (vagyis csak a jelenlegi rendszer áthangolásáról).

Számokban: néhány évvel ezelőtt, a 2017-es pénzügyi év számai alapján a 100 legnagyobb árbevételű magyar vállalatba tartozó 30 külföldi tulajdonú termelő és nagykereskedő cég mintáját vizsgáltuk meg.

• Ezek a cégek akkor 11 ezer milliárd forint árbevételt értek el, ami a teljes magyar vállalati árbevétel 11 százaléka volt, de az általuk befizetett 23 milliárd forint társasági adó mindössze a 4 százaléka volt az összes cégtől elvont 625 milliárd forintos társasági adóbevételnek.
• A multik által fizetett adó az adózás előtti eredményhez képest is kifejezetten alacsony, csupán 3,6 százalék volt, feleakkora, mint ami a magyar gazdaság egészében jellemző volt.
• Ennek nagyrészt a bőkezűen osztott adókedvezmények és a belső elszámolóárak, azaz a transzferárak alkalmazása volt az oka.

Tágabb kontextus: neves közgazdászok (például legutóbb Orbán Krisztián) egy ideje már azon a véleményen vannak, hogy magas foglalkoztatottság mellett akár káros is lehet a magyar gazdaság számára újabb külföldi nagyberuházások idecsábítása nagy kedvezményekkel, amennyiben azok nem magas hozzáadott értékű munkahelyeket hoznak létre.

• Az érvelés szerint ezek a befektetők már a magyar kkv-szektor elől szívják el a munkavállalókat, és ha nincs nagy hozzáadott érték a kínált munkákban, akkor a GDP-t sem növelik érdemben.

Mit mondanak ők? A Tisza Párt érdemben nem kommentálta a hír kapcsán kialakult vitát, csak annyit közölt, hogy „a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának nyertesei a magyar tulajdonú kis- és középvállalatok és a családi vállalkozások lesznek”.

Miért fontos ez? Kármán András nyilatkozata az elsődleges adóvonatkozáson túl arra utal, hogy egy esetleges Tisza-kormány felülvizsgálhatja a magyar gazdaságpolitika 2010 utáni alapját jelentő befektetésösztönzési rendszert.

• Ennek lényege, hogy a kormány nagyon jelentős állami támogatással csábít hazánkba jellemzően termelő vállalatokat, ami nemcsak készpénzes támogatást jelent, hanem adókedvezményeket és a gyárak körüli infrastruktúra (néha igen költséges) kiépítését is.
• Ennek legutóbbi példája a szerb tulajdonú Drenik Hungary Kft. új szolnoki papírgyártó egysége, ahol a 42 milliárdos beruházásba 9,5 milliárdot ad a magyar állam. De persze sokkal fontosabbak az olyan óriásberuházások, mint a nemrég átadott BMW-gyár vagy a most is épülő CATL- és BYD-üzem.
• A fenti kritikákat a számok is alátámasztják, a járműipari termelés magyar hozzáadott értéke a különböző statisztikák szerint mindössze 14-35 százalék, vagyis a termelési értékből ennyi származik Magyarországról, alapvetően ez szolgálhat az itteni életszínvonal alapjául.
• Az élelmiszeriparban (60 százalék körül) vagy éppen a szolgáltató szektorban ez az érték sokkal magasabb, így ha szűkös erőforrások (munkaerő vagy épp állami támogatás) elosztásáról van, jobban megéri azokat ezekbe irányítani.