Többet árthatott a Hervisnek a Decathlon tarolása, mint a magyarok divatmániája

Többet árthatott a Hervisnek a Decathlon tarolása, mint a magyarok divatmániája
A Hervis üzlete a Mammut II bevásárlóközpontban 2018. február 14-én – Fotó: Balogh Zoltán / MTI

A divatorientált piacok Magyarországon és Romániában eltávolodtak az alaptevékenységünktől – ezzel indokolta a Hervis ügyvezetője a vállalat keddi közleménye szerint, hogy miért adja el a magyarországi és romániai leányvállalatait a Sports Direct márka tulajdonosának, a brit Frasers Groupnak – írta a Hvg.hu.

Tágabb kontextus: a tulajdonosváltást követően összesen 29 hazai és 49 romániai Hervis-üzlet kerül át a Frasers Grouphoz a foglalkoztatottakkal együtt. A Hervisnek szeptemberben 466 alkalmazottja volt.

  • Összehasonlításképpen: az Intersportnak 15, a Decathlonnak 24 boltja van a hazai piacon. A Decathlonnál több mint 1100-an, az Intersportnál mintegy 150-en, a Sportsdirectnél 126-an dolgoznak.

Igen, de: több minden is árnyalja az ügyvezető állítását, miszerint a hazai piac kifejezetten „divatorientált” lenne, bármit is jelentsen egyébként ez.

  • 2010 és 2025 között például csaknem megduplázódott – heti 42-ről 70 percre nőtt – az az idő, amit a magyarok átlagosan sporttal és edzéssel töltenek a Központi Statisztikai Hivatal friss időmérleg adatai alapján.

Alulnézet: a számok alapján az élénk verseny is hozzájárulhatott a Hervis döntéséhez. A Decathlon 2020 és 2025 között 59-ről 86 milliárd forintra növelte az árbevételét, miközben végig nyereséges volt. A Sportsdirect a Hervisnél jóval kisebb árbevétel mellett szintén végig nyereséges volt ebben az időszakban, miközben a Hervis végig veszteséges volt.

  • A piac konszolidálódott is: a sportszerszaküzletek száma a KSH adatai szerint 2000 felettről 1800 alá csökkent 2020 és 2024 között.
  • „A Hervis nehézségei rávilágítanak arra, hogy a sportszerpiacon a verseny egyre élesebb, és csak azok a szereplők maradhatnak talpon, akik képesek innovatív megoldásokkal és hatékony költségkezeléssel reagálni a változó vásárlói igényekre” – írta tavaly a Trade Magazin a láncok üzleti eredményeiről.

Felülnézet: nem könnyítette meg a Hervis dolgát az sem, hogy maga a piac is stagnált, miközben a verseny erősödött.

  • A textil-, ruházati és lábbeliüzletek forgalma 2015 és 2019 között egyenletesen növekedett, 2020 és 2023 között úgy ingadozott, hogy 2023 végén – amikorra az utolsó hozzáférhető KSH-adat vonatkozik – a forgalom még nem érte el azt a szintet, ahol 2019 év végén volt.
Kövess minket Facebookon is!