Tucatnyi magyar olimpiai aranyra vetül az adócsalás árnyéka

Mozgalmasra sikerült 2023 szeptembere az ismert olimpikonok és egyéb sportolók által tulajdonolt Champs Sziget Kft.-nél. A Margit-szigeti szabadtéri pubot üzemeltető cég a hónap közepén megválasztotta ügyvezetőnek az alapító Gyulay Zsolt feleségét, aki azonban alig nyolc nappal később lemondott posztjáról. A felbolydulást az okozta, hogy a társaság tulajdonosainak nagy része számára ekkor vált nyilvánvalóvá: az előző ügyvezetés idején a vállalat költségvetési csalási ügybe keveredett. A korábbi ügyvezetőt, aki szintén ismert sportoló, azóta el is ítélték, a vállalatot pedig pénzbírsággal sújtották.

Kiderült, hogy költségvetési csalás miatt nyomoznak

„A Champs Sziget nemcsak egy egyszerű nyári budapesti terasz, hanem egy 400 fő befogadására képes nagyszerű Margit-szigeti rendezvényhelyszín is.” Így jellemzik honlapján a Champs Sziget Kft. által fenntartott vendéglátóhelyet. A névválasztás nem véletlen. A Champs tényleg a bajnokok cége, tagjai sikeres magyar sportolók. A cég egykori és jelenlegi tulajdonosai egyéb eredményeik mellett 15 olimpiai és félszáz világbajnoki aranyat nyertek.

Az elmúlt bő két évben azonban elég sok mozgás volt a vállalat vezetésében és tulajdonosi körében is. Ezekhez pedig nagyban hozzájárult, hogy a cég egy bűnügybe keveredett.

A komoly reputációjú sportolók vállalkozása – nagy részük tudtán kívül – azzal a búvárboltos számlagyárral került kapcsolatba, amely éveken keresztül végzett nagyüzemi adócsalást, és amelynek működését hétfői cikkünkben mutattuk be.

A bűnszervezet cégek tucatjait segítette az adóelkerülésben úgy, hogy kamuszámlákat állított ki számukra. Bár a valótlan számláknak több fajtája is volt, a leggyakrabban hirdetésekkel csaltak. A hálózat vezetői létrehozták az oringo.hu oldalt, majd kihasználva, hogy a weblap neve nagyon hasonlít az akkor különösen látogatott origo.hu-ra, túlértékelt hirdetésekről állítottak ki fiktív számlákat ügyfeleiknek. Az utóbbi – úgynevezett haszonhúzó – cégek így rengeteg adót megspórolhattak, amelynek egy részét jutalékként a számlagyár vezetői kapták meg.

A számlagyár milliárdos nagyságrendű kárt okozott a költségvetésnek, és ennyivel gazdagította a csalókat. A hálózat központi szereplőinél az adóhatóság razziáján kötegekben foglalták le a készpénzt, de ékszereket, luxusautókat és ingatlanokat is zár alá vettek.

Ennek a számlagyárként működő céghálónak az egyik vállalatától fogadott be valótlan tartalmú számlát a Champs Sziget Kft. valamikor 2017 és 2019 között. Az a társaság, amely a Champsnek is számlázott, összesen 123,7 millió forint áfát csalt el.

A Margit-szigeti szórakozóhelyet üzemeltető vállalat tulajdonosainak nagy része azonban – ahogy ezt közülük többen is megerősítették a G7 kérdésére – nem tudott erről. Az ügy a bevezetőben is említett közgyűléseken bukott ki 2023 szeptemberében, de még ekkor sem mindenki számára. Ez idő tájt már hónapok óta ott volt a billog a cégen, ugyanis a Fővárosi Főügyészség már nyáron büntetőjogi intézkedés alkalmazását indítványozta a társasággal szemben, a NAV pedig már ezt megelőzően is bejegyeztetett egy hasonlót a cégbírósággal.

Az ügyészségi intézkedéshez csatolt iraton ráadásul nevesítették is a Champs Sziget korábbi ügyvezetőjét és egyben egyik meghatározó tulajdonosát. A dokumentum szerint

a szintén ismert sportoló, sikeres raliversenyző ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt volt folyamatban bűnügyi eljárás.

Emiatt került sor a bevezetőben említett intermezzóra is. Bár a csalással gyanúsított ügyvezető magától mondott le, a jelek szerint nem bontotta ki minden részletében ennek okait. Amikor pedig ezek kiderültek, az konfliktusokat okozott. Az első körben a helyére megválasztott új ügyvezető végül nem is vette fel a pozíciót, hiszen nem írta alá a hivatalos kinevezéshez szükséges elfogadónyilatkozatot. A jegyzőkönyvben is rögzített indoklás szerint a korábbi „taggyűlés után tudomására jutott információk okán” döntött így.

Második körben a vállalatban szintén tulajdonos Darnyi Tamást választották meg a cég élére. A háromszoros olimpiai bajnok úszó a G7 kérdésére elmondta: az ügyészségi dokumentumokban is nevesített ügyvezető tagon kívül a többi tulajdonos nem tudott a költségvetési csalási ügyről. Amikor ez kibukott, akkor az első jelölt nem vállalta, ezért vette át ő a vállalat irányítását.

Hat cégének számlázott a számlagyár

Az előző vezetés felelősségét támasztja alá az is, hogy az autóversenyző ügyvezetőnek nem ez volt a búvárboltos adócsalásban érintett egyetlen cége. A Champs Szigeten kívül öt másik tulajdonában vagy vezetése alatt álló vállalat is kapcsolatba került a számlagyárral. Ezek a vállalatok az üzleti élet elég széles spektrumán ténykedtek. A vendéglátással foglalkozó Champs Sziget mellett volt köztük

• egy másik vendéglátó vállalkozás, amely szintén a Margit-szigeten tart fenn egy bisztrót, illetve egy pubot;
• egy budapesti szállodát üzemeltető hotelcég;
• egy hazai és nagy nemzetközi rendezvényeket, illetve projekteket menedzselő vállalat, amely – a röplabdaszövetséggel kötött szerződés alapján – éveken keresztül szervezte a strandröplabda országos bajnokságot is;
• egy Budapesthez közeli autószervizt működtető gazdasági társaság; továbbá
• egy automata garázsajtók, kapunyitó berendezések, sorompók és kaputelefon-rendszerek telepítésével foglalkozó vállalkozás.

Utóbbi a Széchenyi 2020 program keretében állami és uniós támogatásban is részesült korábban. A honlapon feltüntetett tájékoztatás szerint a 22 millió forintot a termelékenység növelésére és a technológia megújítására költötték.

Az adócsalási ügybe keveredett cégek között akadt olyan, amely a számlagyár hat különböző vállalatától fogadott be valótlan számlát, köztük a kamuhíroldal oringo.hu nevét viselő egyik társaságtól is. Azok a számlagyáros cégek, amelyek kapcsolatba kerültek az autóversenyző vállalkozó érdekeltségeivel, összesen közel félmilliárd forint értékű áfát csaltak el*

Persze ebben a számlagyár más ügyfeleinek kiállított számlák is benne vannak, de a Champs Szigetet is vezető sportoló-üzletember érintettségét jól jelzi, hogy külön is nevesítették a cégbíróságnak megküldött ügyészségi iratban. Ez ugyanis korántsem volt evidencia a számlagyár minden ügyfele esetében: a legtöbbször a bűnszervezet vezetőjének a neve alatt futott az ügyészség által hivatkozott bűnügy.

Egyezséget kötött

Bár az autóversenyző-vállalkozó nem volt a között a nyolc vádlott között, akik beismerték tettüket, és – lemondva a tárgyaláshoz való jogukról – vállalták a rájuk kiszabott büntetést, ennek ellenére esetében is megszületett már az ítélet. Ennek magyarázata, hogy

az ügyét elkülönítették a nagy, több mint negyven vádlottat felsorakoztató eljárástól.

Ahogy ezt a G7 kérdésére több szakértő is megerősítette: ez egy teljesen bevett gyakorlat, különösen olyan gazdasági bűncselekmények esetén, ahol kifejezetten sok vádlott van. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy illetékességi, pergazdaságossági vagy az eljárást gyorsító okokból egyes eseteket leválasztanak.

Ezt indokolhatja például, ha az ügyészségnek nem volt elegendő az első gyanúsítás után törvényileg meghatározott határidő a teljes hálózat felderítésére. Ilyenkor elindítanak egy eljárást azokkal a gyanúsítottakkal, akikkel szemben már elég bizonyíték áll rendelkezésre, de eközben folyhat tovább a nyomozás. A búvárboltos számlagyár esetében is ez volt a helyzet: az ügyészség tájékoztatása szerint az üggyel összefüggésben még most is zajlik a nyomozás további 67 gyanúsítottal szemben.

Ám még ha sikerül is gyorsan felfejteni a teljes hálózatot, akkor is előfordul, hogy egyes kevésbé fontos szereplőket érdemes külön kezelni. Minden szereplőtől erőforrást vesz el ugyanis, ha egy öt-hat évig húzódó tárgyalássorozatba vonják be az olyan kishalakat, akiknek a helyzete viszonylag könnyen megítélhető.

A harmadik olyan ok, ami egy ilyen elkülönítést indokolhat, ha a vádlott egyezséget köt az ügyészséggel.

Ez olyasmi, mint az amerikai filmekben szereplő vádalku, csak a magyar jogrendben ez a fogalom nem létezik, és míg a vádalkunál nagyobb az ügyészség mozgástere – például a bűncselekmény is lehet alku tárgya –, addig itthon csak a büntetés mértékében lehet alkudozni. Ezt leszámítva azonban a lényeg ugyanaz: a vádlott beismeri tettét, és segítheti a teljes ügy bizonyítását.

Ahogy egy forrásunk fogalmazott: az ilyen vallomások a bizonyítás pillérei lehetnek, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fő vádlottak bűnösségét könnyebb legyen igazolni. Cserébe a vádlott az adott bűncselekményhez tartozó büntetési tételek közül enyhébbet kaphat.

Ez történt az autóversenyző-vállalkozó esetében is.

A Fővárosi Ügyészség kérdésünkre elárulta, hogy a vádlottal a főügyészség bűnügyi egyezséget kötött, a Fővárosi Törvényszék pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy a bíróság már csak ezt az egyezséget hagyta jóvá a tavaly februárban hozott ítélettel.

Felfüggesztett börtönbüntetés

Az ítélet még így is elég súlyos volt, érezhetően súlyosabb, mint amilyet azoknak a kisebb haszonhúzó cégeknek a vezetői kaptak, akik már a nagy ügy tárgyalásának előkészítő ülésein beismerték tettüket. A vállalkozót két év felfüggesztett börtönbüntetésre és 5 millió forint pénzbüntetésre ítélték, továbbá két évre eltiltották mindenféle cégvezetői tevékenységtől. Emellett mind a hat érintett cégre, így a Champs Sziget Kft.-re is félmillió forint bírságot szabott ki a törvényszék*

Az eltiltás miatt valamennyi cégében vissza kellett adnia ügyvezetői pozícióját. Tulajdonosként néhány vállalkozásban – így a Champs Sziget Kft.-ben – is benne maradt, de jellemzően ebben a szerepben is háttérbe vonult. Több esetben is egy családtagja vette át részesedését vagy az adott cég vezetői pozícióját. Emellett az elmúlt években fontosabb szerepet kapott magyarországi céghálójában egy, a tulajdonában lévő és vezetése alatt álló szlovákiai gazdasági társaság is.

Az autóversenyző-ügyvezetőt kerestük az ügyben, és bár először válaszolt a számlagyárral kapcsolatos és egyéb kérdéseinkre is, később azt írta: mégsem kíván nyilatkozni a témában.