Megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank
75 bázisponttal magasabban, 5,35 százalékon hirdette meg az egyhetes betéti tenderét csütörtökön a Magyar Nemzeti Bank, vélhetően elsősorban a forintgyengülés miatt. Szerdán történelmi mélypontra került a magyar fizetőeszköz: 380 forint fölé drágult az euró.
Kedden már kamatemeléseket harangozott be az MNB alelnöke, Virág Barnabás akkor azt mondta, rövid távon továbbra is az infláció megfékezését tekinti legfontosabb feladatának az MNB, és mivel a pénzromlás kockázatai az orosz–ukrán háború hatására erősödtek, a jegybank folytatja a kamatemelési ciklust, amíg visszatér az árstabilitás.
Ráadásul nem csak a háború miatt magasak a világgazdasági kockázatok, az elmúlt hónapokban is így volt: épp kilábaltak volna a járványból a gazdaságok, de az ellátási láncok lassan álltak helyre, és megdrágultak a nyersanyag- és energiaárak.
Még nem tudni, hogy az árstabilitás mikor jön el, hiszen a nemzetközi helyzet óráról órára változik, a pénzpiacok a sokkhatás jeleit mutatják, az Oroszországot érintő szankciók következményei egyelőre felmérhetetlenek.
A jegybank alelnöke hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarításokat is fenyegeti a pénzromlás, ami ellen a nem kamatozó eszközök nem védenek. Kapkodni nem szabad, de a háztartásoknak érdemes a tartalékaikat átcsoportosítaniuk olyan pénzügyi eszközökbe, amelyek védenek az infláció ellen.
A Portfolio idézi a Raiffeisen Bank szakértőit, akik már 9 százalékos idei átlagos áremelkedéssel számoltak, ami év közben szinte biztosan 10 százalék feletti rátát jelentene.
