Benyújtotta a 2026-os „háborúellenes” költségvetés tervezetét Nagy Márton

2026 legfontosabb kérdése az, hogy Ukrajnába megy-e a magyarok pénze, a jövő évi költségvetés ezért egy „háborúellenes” költségvetés lesz – erről beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, a 2026-os költségvetéssel kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón. Nagy kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét.

A költségvetési hiányt 3,7 százalékra csökkentik (2025-ben 4 százalék a cél), míg a jövő évre 4,1 százalékos GDP-növekedést terveznek. Inflációs célként 3,6 százalékot tűzött ki a kormány (2025-ben 4,5 százalék a cél).

Nagy a költségvetésről azt mondta:

• 4800 milliárd forintot irányoznak elő a családok támogatására;
• 7700 milliárd forintot fognak nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásra költeni;
• gazdaságfejlesztésre 5500 milliárd forintot költenek majd;
• a honvédelmi kiadások (2600 milliárd forint) el fogják érni jövőre is a bruttó hazai termék 2 százalékát, azaz teljesítjük kötelezettségünket a NATO felé;
• az oktatásra 2025-höz képest 160 milliárd forinttal többet, összesen 4000 milliárd forintot költenek;
• egészségügyre 3919 milliárd forintot terveznek elkölteni, 280 milliárd forinttal többet, mint ami az idei előirányzat;
• kulturális kiadásokra 653,3 milliárd forinttal tervez a kormány;
• szociális és jóléti kiadásokra pedig 1600 milliárd forintot költenek majd.

A sajtótájékoztatón külön kiemelték a „lakosságot érintő kedvező fejleményeket”. Ide olyan tételek tartoznak, mint a családtámogatások – az emelt családi adókedvezmény, a többgyermekes anyák szja mentessége, – a 13. havi nyugdíj kifizetése, az igazságügyi illetményemelés, a pedagógusok béremelése és hat havi fegyverpénz kifizetése. A kormány azt is kedvező fejleménynek tartja, hogy a lakossági állampapírok után járó kamatokat is kifizeti majd az állam. Ezekre a kiadásokra összesen 2979 milliárd forinttal számol a kormány.

A Telex azzal kapcsolatos kérdésére, hogy miért döntött a kormány idén ismét úgy, hogy ilyen korán nyújtja be a költségvetést, Nagy azt mondta, hogy erre a költségvetés stabilitása miatt van szükség. „Ez messze van a 2026 januárjához képest, adott esetben addig sok minden történhet, ezért ha szükséges, akkor ősszel hozzá kell nyúlni” – mondta Nagy. A költségvetési tartalék növelésével Nagy szerint azonban éppen azt akarják elkerülni, hogy módosításra legyen szükség.

A Költségvetési Tanács véleményével kapcsolatban, amely szerint több kockázat is van a most benyújtott költségvetésben, Nagy azt mondta, hogy a Költségvetési Tanácsnak az a feladata, hogy ezekre a kockázatokra felhívja a figyelmet. Nagy szerint a „kormánynak meg az a feladata, hogy a lehető legtöbbet hozza ki a gazdasági növekedésből a költségvetés stabilitása mellett.” „A kormánynak a Tanács bizonyos intelmeit figyelembe kell venni, ez most is így történt, ezért lett magasabb a rendkívüli tartalék” – mondta a miniszter.

Nagy arról beszélt, hogy 5 százalék alatti élelmiszer-infláció a cél, ez a miniszter szerint májusban még biztosan nem lesz meg.

Ennek ellenére a kormány holnap dönthet úgy, hogy visszavonja ezt az intézkedést, de amíg ezt a szintet nem éri el az élelmiszer-infláció, addig Nagy szerint jogos ez a korlátozás. A háztartási cikkekről holnap dönt a kormány, ha ott is a korlátozás mellett döntenek, akkor az május közepén lép majd érvénybe.

A nemzetgazdasági minisztert kérdezték az Európai Unió Bírósága (EUB) által devizahiteles-ügyben hozott precedens értékű ítéletről is. Nagy Szerint a jelenlegi ügy háttere, fogyasztóvédelmi szempontból fontos. „Amikor devizahiteleket folyósították, akkor felhívták-e a bankok a fogyasztók figyelmét a kamat- és az árfolyam kockázatokra. Ha ez megtörtént, akkor természetesen a bíróság úgy döntött a múltban is, hogy a szerződés érvényes, ha nem hívták föl, akkor a bíróság többféle döntést hozott, volt hogy érvénytelenítette a szerződést, vagy csak részben érvénytelennek titulálta, és azt is elmondta, hogy mi a teendő az érvénytelen szerződéssel” – mondta Nagy.

Az EUB mostani döntésének Nagy Márton szerint az a lényege, hogy ha nem hívták föl a bankok a kockázatokra a figyelmet, és érvénytelen ezáltal a szerződés, akkor annak az a következménye, hogy az egész árfolyam-kockázatot, árfolyam-elmozdulást a banknak kell viselnie, mint költség, és nem pedig a fogyasztónak.

A nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a Kúriának lehetővé kell tennie a perújrafelvételt, perújítást, hiszen adott esetben lezárt pereknél is lehetővé kell tenni a módosítást, a bíróságoknak pedig általánosságban a most meghozott döntésnek megfelelően kell majd eljárniuk.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondta, hogy a parlament a törvényjavaslatot május 20-23 között fogja tárgyalni. A bizottsági tárgyalások, majd a törvényalkotási bizottság összegzése után a zárószavazás június 10-re várható.

Egyébként az, hogy mi kerül bele a költségvetés tervezetébe, vagy akár már az elfogadott költségvetési törvénybe, nem sokat jelent. A Fidesz az elmúlt években rendszeresen hozzányúlt év közben is a költségvetéshez, 2024-ben 37 alkalommal faragtak a költségvetésen, ezzel összesen 3930 milliárd forintot átmozgatva. A költségvetésben kitűzött hiánycél megtartásának jelentőségét pedig jól példázza, hogy 2025 első negyedévében a kormánynak sikerült 2554 milliárd forintos mínuszt csinálni, ami az egész évre előirányzott hiánycél 62 százalékát teszi ki.

Április végén hozta nyilvánosságra a KSH a 2025 első negyedévi GDP-adatot, ami még az eleve nem túl optimista várakozásokat is alulmúlta: 0,4 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye. Az előző hónapokban meglódult az infláció, lelassult a béremelkedés üteme, ipari termelés visszaesett, 2025 februárjában sokéves mélypontra zuhant. Ez azt jelenti, hogy a kormány idénre ígért 3–6 százalékos és a költségvetésbe beleírt 3,4 százalékos gazdasági növekedésétől elbúcsúzhatunk, és valószínűleg még a nemrég megadott 2,5 százalékos növekedési cél sem lesz meg. A miniszterelnök és a kormánymédia által vizionált fantasztikus év, tehát egyelőre úgy néz ki, hogy elmarad.