Kína-kutató a BYD budapesti központjáról: A kínai állam kifejezetten tiltja a cégeinek a technológia kivitelét

Valószínűleg nem a kínai kormányzat, hanem a a BYD vezetése döntötte el, hogy Magyarországra hozzák a cég európai központját – mondta a Telexnek Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem docense. Bár ezzel a beruházással az autógyárakkal szemben nem alacsony, hanem magas hozzáadott értékű munkahelyek jönnek létre, Matura szerint kérdés, hogy hány magyar tud majd a központban dolgozni, és így mennyivel tud az hozzájárulni a magyarok életszínvonalához.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vang Csuan-fu, a BYD elnök-vezérigazgatója csütörtökön egy budapesti sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a cég Hollandiából Magyarországra helyezi európai központját. Budapesten, azon belül a Budafoki úton vettek meg egy 32 ezer négyzetméteres irodaházat, ahol a tervek szerint kétezren fognak dolgozni értékesítés és vevőszolgálat részlegen, gépjármű-engedélyek és tanúsítványok ügyintézésén, egyéb támogató tevékenységeken és kutatás-fejlesztésen.

Matura Tamás szerint az elmúlt években a kínai vezetés egyre határozottabban beleszól a kínai cégek üzleti döntéseibe, de egy ilyen beruházásról szerinte inkább a cég dönt, mint a kormányzat.

A BYD azért dönthetett az áthelyezésről, mert kevés európai ország támogatja a kínai beruházásokat, Magyarország pedig kifejezetten nagylelkű, 20 százalékos állami támogatást biztosított arra.

Emellett Magyarország mellett szólhat, hogy a magyar ipar évtizedek óta mélyen integrált a közép-európai autóipari értékláncba. Vagyis Magyarországon sok iparági tapasztalat, tudás gyűlt már össze, miközben a bérek még messze vannak a nyugatiaktól.

A kínai állami vezetés Matura szerint inkább csak azt mondja meg, hogy hova ne vigyenek kínai beruházásokat. Legutóbb nyilvánosan be is jelentették, hogy a kínai járművekre kivetett európai vámokat megszavazó országok esetében – ami az EU-s tagállamok többsége – nem támogatják a kínai beruházásokat. Emellett persze közrejátszhatnak a döntés támogatásában vagy ellenzésében geopolitikai szempontok is, a kínaiaknak bizonyára tetszik, hogy a magyar kormányzat az esetleges nyugati nyomás ellenére határozottan kiáll a kínai–magyar gazdasági kapcsolatok fenntartása és fejlesztése mellett.

Közgazdászok korábban rendszeresen azért kritizálták a magyar kormány iparpolitikáját, mert annak részeként jellemzően az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását az autó- és aksigyártásban. A mostani beruházásban – ahogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta is – jellemzően magas hozzáadott értékű, diplomát igénylő munkahelyek jönnek majd létre, ami elvileg komoly sikernek számít.

Matura szerint ezt árnyalja, hogy a hozzánk telepedő kínai cégeknél a vezető pozíciókban jellemzően kínaiakat alkalmaznak, és várhatóan a dolgozók számottevő része is kínai, illetve egyéb külföldi lesz. A magyarországi toborzást eleve hátráltatja, hogy az elmúlt években bejelentett akkumulátor- és autógyárépítési lázban súlyos mérnökhiány alakult ki, így az ebben a két iparágban most idetelepedő cégek sokszor akkor is kénytelenek külföldi mérnököket felvenni, ha maguktól inkább magyarokat alkalmaznának.

A BYD bejelentett két, egyenként több tízmilliárd forintos kutatás-fejlesztési projektet is, amelyek részeként Budapesten dolgoznának a cég mesterséges intelligenciára építő vezetéstechnológiai rendszerén és hajtáslánc-technológiáján. Ezek magyar léptékben hatalmas projektek, de Matura Tamás szerint ezek jelentőségét is érdemes fenntartásokkal kezelni.

Egyrészt a fent említett munkaerőhiány miatt – vagyis kérdés, végül hány magyart vesznek majd fel. Másrészt azért, mert a kínai állam kifejezetten tiltja a kínai cégeknek, hogy a technológiájukat kivigyék az országból, tehát nem valószínű, hogy az itteni dolgozók hozzáférnének a vállalat legmodernebb fejlesztéseihez – állítja Matura Tamás.

A BYD budapesti beruházásáról itt írtunk hosszabban.