„A BYD-nak biztos nem gyártunk” – ősszel indul a CATL debreceni akkugyára, aminek már tervezik a második egységét

Ősszel kezdődik a tesztgyártás és télen a sorozatgyártás a CATL debreceni üzemében – jelentették be a cég vezetői egy budapesti háttérbeszélgetésen. Az első gyáregység épületei készen vannak, azokba most érkeznek a gépek, amelyeket egymás után szerelnek be és kezdenek el tesztelni. A gyáron kívül, de szintén a debreceni déli ipari parkban már szeptember óta zajlik a modulok összeszerelése, itt júniusban indítják majd be a második gyártósort.

Azt még 2022-ben jelentették be, hogy a kínai Contemporary Amperex Technology Limited (CATL) nagyságrendileg 3000 milliárd forintból Debrecenben építi meg második európai akkumulátorgyárát. Az üzem a tervek szerint 2030-ra évente 100 gigawattórányi akkumulátor előállítására lesz képes, a megépítését azonban három részre bontották, és egyelőre az első ütem megvalósítása zajlik.

Ez évente 40 gigawattórányi akkumulátor előállítására kért és kapott engedélyeket, és – ahogy a mostani háttérbeszélgetésen elhangzott – a CATL azt tervezi, hogy ezt megközelítőleg ki is használják majd, vagyis az indulás után évente 30–40 gigawattórányi akkumulátort gyártanának. Mivel azonban a gyártósorokat fokozatosan fogják elindítani, ezt a kapacitást várhatóan csak 2026 második felében tudják majd elérni.

Az első gyáregység elindítását 2000 fővel tervezik, amihez már másfél éve aktívan toboroznak. Először a gyár 60 kilométeres körzetében kezdték el hirdetni a munkalehetőségeket, mostanra már viszont az egész országból, sőt a magyar–román határ román oldaláról is toboroznak. Ezzel mostanra 650 főre tudták felvinni a létszámot, amihez a következő fél évben további több mint ezer dolgozót vennének fel.

Valószínűleg nem tudják magyarokkal feltölteni a gyárat

A CATL vezetői szerint Hajdú-Bihar vármegyei összehasonlításban viszonylag magas fizetéseket ajánlanak, amivel sok dolgozót sikerült elcsábítani kisebb cégektől és a versenytársaktól. Nincsenek viszont könnyű helyzetben, mert Debrecenben egyszerre toboroz az elindulásához a BMW, az EcoPro és még egy sor kisebb-nagyobb autóipari és akkuipari cég, így a környéken hatalmas a munkaerő-kereslet.

A CATL tizenharmadik havi fizetéssel, Nyíregyházától Berettyóújfaluig tartó céges buszjáratokkal, ebédhozzájárulással és 2026 tavaszától a gyár közelében felépítendő mobil lakhatási lehetőséggel próbálja magához vonzani a dolgozókat. Utóbbira szükség is lesz, mert Debrecenben az egymással párhuzamosan zajló beruházások miatt az elmúlt években kilőttek a lakás- és albérletárak.

A CATL vezetői ezzel együtt azzal számolnak, hogy első körben nem fogják tudni magyarokkal feltölteni a gyár személyzetét, így a toborzás eredményétől függően több száz, akár ötszáz Fülöp-szigeteki munkást is felvennének. Rajtuk kívül az induláshoz több száz kínai kollégára is szükség van, közülük sokan csak az itt dolgozók betanítására érkeznek ide, és idővel vissza fognak térni Kínába.

Továbbra is tervezik a második egység megépítését

Az elmúlt másfél évben Magyarországon tapasztalt akkuipari visszaesés ellenére a CATL nem tett le arról, hogy az első termelőüzem után megvalósítsa Debrecenben az eredetileg tervezett második és harmadik gyáregységet. Bár még az első gyáregység elindításához sincs meg minden engedély, már dolgoznak a második ütem előkészítésén, aminek a területén most régészeti feltárásokat végeznek.

A második cellagyár kivitelezésének elindításáról még nem született döntés, és azzal mindenképpen megvárnák az első ütem elindulását. A teljes gyárat úgy tervezték meg, hogy annak közepén van egy nagy modulösszeszerelő rész, illetve ott vannak a kiszolgáló egységek. A központi rész egyik felén épül most az első cellagyár, és a második ütem részeként csak a másik oldalra kell majd felhúzni egy másik hasonló méretű, évente 30–40 gigawattórás kapacitású cellagyárat.

Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen terméket és kinek gyártanak majd a debreceni üzemben, a CATL magyarországi vezetői azt mondták, hogy elektromos és plug-in hibrid autókba való akkumulátorokat fognak gyártani európai autógyáraknak. „Kinek nem?” – kérdezett vissza a cég egyik vezetője a pontos vevőkre vonatkozó kérdésre, majd kifejtette, hogy a CATL németországi és a nemrég bejelentett, Stellantisszal közös spanyolországi, valamint debreceni üzeméből összesen minden nagyobb európai autógyártóknak szállítanak majd.

Azt, hogy melyik márkának melyik modellhez szállítanak majd akkumulátorokat, csak az autógyártók árulhatják el, közülük korábban a debreceni BMW és a kecskeméti Mercedes közölte, hogy a CATL debreceni gyárából vesznek majd aksikat. A háttérbeszélgetésen a cég vezetői azt leszögezték, hogy „a BYD-nak biztosan nem” fognak szállítani.

A háttérbeszélgetésen felmerült az a kérdés is, hogy az amerikai vámok befolyásolhatják-e a CATL debreceni beruházását, illetve az itt gyártott akkumulátorok sorsát. A cég képviselői szerint közvetlenül nem, mert innen eredetileg is az európai piacot akarták kiszolgálni, tehát debreceni CATL-aksi legfeljebb akkor kerülhetne az Egyesült Államokba, ha beszerelik egy Európában gyártott, például német autóba, amit aztán kivisznek. Ezek azonban jellemzően prémium kategóriába tartozó autók, amelyeknél kevésbé számít a vámok hatása, így egyelőre azzal számolnak, hogy a debreceni terveket akkor sem kell módosítani, ha érvényben maradnak az Európára kivetett amerikai vámok.

A bíróságtól várják a per eredményét

A beszélgetésen felmerült a beruházás elindításához szükséges környezethasználati engedély ügyében zajló per. Erről korábban többször is írtunk, a lényeg röviden az, hogy a helyi civilek szerint a CATL-nek a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával és hibás számításokkal adták ki a működéséhez szükséges hatósági engedélyt. Emiatt pert indítottak a céggel szemben, amiben egyelőre azt kell bizonyítaniuk, hogy egyáltalán a gyár hatásterületén belül élnek. A bíróság ennek eldöntésére két igazságügyi szakértőt kért fel, akik márciusban megjelent szakvéleményeikben arra jutottak, hogy az engedélyt valóban a jogszabályok figyelmen kívül hagyásával állították ki, a civilek pedig valóban a gyár hatásterületén belül élnek.

A CATL képviselői a mostani háttérbeszélgetésen leszögezték, hogy a perben a gyár engedélyét kifogásoló civilek nem velük, hanem a hatósággal (a Hajdú-Bihar vármegyei kormányhivatallal) állnak szemben, és a CATL-nak sincs érdemi plusz információja ahhoz képest, ami korábban a sajtóban megjelent. Ők korábban olyan szakvéleményekre alapozva kapták meg az induláshoz szükséges engedélyt, amelyek szerint a gyár működése és dokumentációja környezeti és egyéb szempontokból rendben van. Ezt az engedélyt a bíróság megsemmisítheti, de erről a bíróság fog dönteni, nem ők.

A háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy a CATL igyekszik reagálni a környéken élők aggályaira, ezért komoly plusz költségeket bevállalva az eredetihez képest különböző technológiát alkalmaznak majd, amellyel az eredeti tervekben szereplőhöz képest jóval kevesebb vizet használnak majd el. Szerintük amikor elindul a gyár, akkor mindenki látni fogja, hogy annak a működésével nincs semmi probléma. A CATL 12 már működő gyárából egyébként 9 karbonsemleges, és az a tervük, hogy az elinduláshoz képest egy éven belül a debreceni is az lesz.

Az akkugyártás magyarországi helyzetéről nemrég beszélgettünk a Téma Podcastban, az adást itt lehet megnézni: