Hiába az árrésstop, megint gyorsul a drágulás Magyarországon

2025 májusában a fogyasztói árak átlagosan 4,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat, áprilishoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak – derül ki a KSH friss adataiból. Vagyis – bár a piaci várakozás az volt, hogy stagnálni fog az adat – megint gyorsul az infláció Magyarországon, ráadásul egy érzékeny ponton, az élelmiszerek körénél is látszik egy komolyabb ugrás.

A mostani adatok szerint 12 hónap alatt, 2024 májusához viszonyítva:

• Az élelmiszerek ára 5,9 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 4,5 százalékkal), ezen belül a tojásé 26,0, az étolajé 25,3, a liszté 25,0, a kávéé 22,5, a csokoládé és kakaóé 22,3, a gyümölcs- és zöldségléé 14,1, a büféáruké 10,6, az alkoholmentes üdítőitaloké 8,4, a tejé 7,3, a kenyéré 6,9 százalékkal. A termékcsoporton belül a margarin ára 30, a tejtermékeké 7,4, a párizsi, kolbászé 7,3, a sertéshúsé 1,6 százalékkal mérséklődött.
• A szolgáltatások 5,9 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 10,4, a járműjavítás és -karbantartás, valamint a lakásjavítás és -karbantartás mindkettő 9,9, az üdülési szolgáltatások 8,5 százalékkal.
• A szeszes italok, dohányáruk ára 7,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,9 százalékkal. A háztartási energiáért 5,3 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a vezetékes gáz 11,4, a palackos gáz 6,8 százalékkal drágult.
• A tartós fogyasztási cikkek ára 2,2 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,7, a szobabútorok 4,1, az új személygépkocsik 4 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 0,8 százalékkal kevesebbe kerültek. A járműüzemanyagok ára 4,8 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,4 százalékkal drágultak.

Egy hónap alatt, 2025 áprilisához viszonyítva:

• A fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva is 0,6 százalékkal), amiben meghatározó volt az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 1,6 százalékos átlagos árnövekedése. A csokoládé, kakaó 2,6, a kávé 1,8, a büféáruk 1,2, a sertéshús 1,0, a liszt 0,9 százalékkal drágult. A termékcsoporton belül a tojás 2,5, a margarin 2,2, a tej 0,9 százalékkal kevesebbe került.
• A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk drágultak, 0,9 százalékkal, ezen belül a dohányáruk 1 százalékkal.
• A háztartási energia 0,8 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gázért 2,2 százalékkal többet, a palackos gázért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
• A szolgáltatások ára átlagosan 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a telefon, internet szolgáltatások ára 2,2 százalékkal csökkent, a belföldi üdülés 3,8, a testápolási szolgáltatások 0,7 százalékkal drágultak.
• A járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 0,3 százalékkal drágultak.

A kormány számára kisebb pofonnal érhet fel a friss inflációs adat, mert azt várták a tavasszal bevezetett árrésstoptól, hogy az jelentősen lassítja majd a drágulást.

Áprilisban úgy tűnt, ez megy is, havi alapon 1,3 százalékkal csökkentek az élelmiszerárak, májusra viszont a trend megfordult, és 0,2 százalékos drágulás következett be.

A 10 százalékos árrésstopot 30-féle alapélelmiszer után nemrég a drogériás termékek egy részére is kiterjesztették (itt 15 százalék a megengedett árrés), ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium elvileg figyeli azt is, hogy a boltok emelnek-e más, a rendelkezés hatálya alá nem tartozó termékek árain kompenzáció gyanánt. Az árréskorlátozással mesterségesen lent tartható egyes termékek ára az élelmiszerboltokban és drogériákban, de ez valószínűleg ahhoz fog vezetni, hogy az intézkedés kivezetésekor hirtelen drágulás lesz tapasztalható ezekben a kategóriákban (pont úgy, mint az ársapka kivezetése idején).

Épp ezért a legtöbben úgy gondolják, hogy az első körben csak néhány hónapra bevezetett, majd nyár végéig meghosszabbított árrésstop a 2026-os parlamenti választásig már velünk marad. A kiskereskedők ennek nagyon nem örülnek, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára nemrég arról beszélt, hogy az intézkedéssel visszatérünk a negyven évvel ezelőtti időszakba. A kisebb láncok és boltok egy része pedig üzletbezárást tervez. A Nemzetgazdasági Minisztérium a kiskereskedelmen kívül egy sor másik szektorban – köztük a bankoknál, a telekommunikációs cégeknél, a gyógyszerforgalmazóknál és a biztosítóknál is – azt kezdte el követelni a vállalatoktól, hogy önkéntesen korlátozzák az áraikat, mert ha nem, kormányzati beavatkozás jöhet.

A friss, megint felfelé hajló inflációs adat után a kereskedők és a szolgáltatók kezdhetnek aggódni, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ugyanis korábban azt ígérte, hogy ha nem hozza az árréstop a várt árcsökkenést, akkor újabb fellépések jöhetnek, és akár szélesebb termékkört is érinthet majd az intézkedés. Az OKSZ a számokra reagálva azt közölte szerda reggel: „Ezt nem mi csináljuk!” A szövetség szerint a kiskereskedelem május végéig sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat, áremelkedés pedig akkor is van, ha a kiskereskedelmi árrések a legnagyobb forgalmú élelmiszer-termékkörökben fixek. „Az egészséges és fogyasztóbarát versenyt lehetetleníti el az állam akkor, amikor a valós problémákat a szőnyeg alá söpörve belenyúl a piaci folyamatokba” – írták az árrésstopról, ami szerintük nem kedvez a fogyasztóknak sem.