Megszavazták a jegybanktörvény módosítását: a jövőben az MNB nem hozhat létre olyan alapítványokat, mint a botrányba keveredett PADME

Az Országgyűlés 133 igen, 29 nem és 24 tartózkodás mellett megszavazta a jegybanktörvény módosítását, amelynek hivatalos célja, hogy „a Magyar Nemzeti Bank jegybanki alapvető, valamint törvényi feladatait minél hatékonyabban láthassa el”. A beterjesztők szerint ehhez szükséges az is, hogy az intézmény „törvényi feladatain kívül eső tevékenységei mérséklődjenek, így a továbbiakban vagyonkezelő alapítvány vagy alapítvány befektetési tevékenység folytatására, vagyonkezelési tevékenységre a Magyar Nemzeti Bank által ne legyen alapítható”. A jogszabály indoklásában szerepel, hogy a változás a jegybank gazdálkodási fegyelmének erősítését, az intézmény működésének átláthatóságát szolgálja.

A változtatás előzménye a jegybanki elnökcsere és a nem sokkal később kirobbant MNB-botrány, amelynek során kiderült, hogy Matolcsy György hivatali ideje alatt százmilliárdos nagyságrendű közpénz párolgott el a jegybankból és alapítványából. Az új elnök, Varga Mihály ezek után profiltisztítást szeretne végrehajtani és lenyesegetni a nem feltétlen szükséges tevékenységeket az MNB-ről, ennek ágyaz meg a most elfogadott törvény.

Ennek értelmében az MNB továbbra is létrehozhat a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot vagy alapítványt, amennyiben az a feladataival és elsődleges céljával összhangban áll, olyan vagyonkezelő alapítványt, mint a botrányba keveredett PADME azonban nem hozhat létre: „Az MNB által alapított alapítvány gazdasági tevékenységként nem végezhet befektetési, vagyonkezelési tevékenységet, és nem bonyolíthat egyéb pénzforgalmi ügyleteket.”

Az új szabályozás csak a jövőben létrehozott alapítványokra érvényes, a tervezet azt is kiemeli, hogy a módosítás nem vonatkozik a korábban alapított alapítványokra. A botrány középpontjában álló PADME-t tehát nem szántják be ezzel a törvénnyel; amint arról Varga Mihály is beszélt, jelen pillanatban ez káros is lenne, mert további vagyonvesztéssel járna. Az MNB vezetése szerinte most optimálisan próbálja kezelni a meglévő közvagyont annak érdekében, hogy az eddig befektetett pénz minél nagyobb része megtérüljön.

A szerdán megszavazott javaslat emellett tartalmazza azt is, hogy a kilencfős monetáris tanács tizenegy fősre bővül, miután a jegybanki alelnökök száma háromról négyre nő, amit ellensúlyoz további egy független tag.