Fellendülőben az új lakások építése itthon, de a régióban továbbra is sereghajtók vagyunk

25 százalékkal nőtt az új lakásokra kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma az első negyedévben 2024 azonos időszakához képest – derül ki az MBH Elemzési Centrum közleményéből. A növekedés mértékét árnyalja, hogy nagyon alacsony volt a bázis, az elemzők szerint azonban az adat még így is biztatónak mondható a hazai gazdaság számára.

Az egymillió főre jutó lakásépítések száma Magyarországon lassuló trendet mutat, régiós összehasonlításban pedig még rosszabbul állunk. Habár 2024-ben szinte mindenhol csökkent a lakásépítések száma, a többi országhoz képest továbbra is le vagyunk maradva. Míg Csehországban, Szlovákiában és Romániában is egymillió főre vetítve nagyjából 3000 új lakás átadása volt jellemző az elmúlt években, Magyarországon ez a szám 2020-ban sem érte el ezt a szintet, és az elmúlt években folyamatosan csökken.

Az elemzők szerint pozitív trend ugyanakkor a lakáspiaci tranzakciók számának dinamikus emelkedése, ami a gazdasági élénkülésnek, állami támogatásoknak, a reálbérek emelkedésének, valamint az állampapírpiaci lejáratoknak és hozamkifizetéseknek köszönhető. Az elemzésben arról írnak, hogy az ingatlanpiac fokozatosan helyreállt, és ez a lakásépítési kedvre is pozitívan hathat a szűkülő kínálat miatt.

Az elemzői várakozás az, hogy a gazdasági kormányzat által meghirdetett 300 milliárd forintosra emelt Lakhatási Tőkeprogram nagyobb lendületet adhat a szektornak, illetve azt is pozitívként értékelik, hogy 2030-ig meghosszabbították az új építésű lakások 5 százalékos áfakulcsát, amit a rozsdaövezetekben vissza is lehet igényelni.

A lakásépítések fellendülése jó hatással lehet a gazdasági teljesítményre is, ha kedvezővé váló gazdasági környezet és a bevezetett élénkítő intézkedések hatására felfut a lakásépítés, az éves szinten több tizedszázalékkel emelheti a GDP-t.