A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) évente jelenleg mintegy 40 milliárd forintos költségvetéssel működik, ennek nagyjából 60-70 százaléka a teljesítményalapú állami finanszírozás, a többi a saját bevétel, ami folyamatosan nő. Méretét tekintve egy széles portfólióval rendelkező nagyvállalathoz hasonlíthatjuk.
A campus az elmúlt évtizedekben szép csendben a 130 ezres nagyváros életének meghatározó szereplője lett, mostanra legalább annyira, mint az Audi.
Húszezer embernek van köze hallgatóként, oktatóként vagy munkavállalóként az egyetemhez, ami csaknem két tucat éttermet működtet, van sörháza, sajtműhelye, saját MR-készüléke, nyugdíjas otthont tervez, hotelt működtet, négy általános és középiskolát tart fenn, és több sportágat támogat, sőt NBI-es férfi kézilabdacsapata is van. De közben az elmúlt öt évben 46 szellemi alkotást, 31 szabadalmat, használati mintaoltalmat és 34 védjegyet is benyújtott.
Ha jól fektetsz be…
A kecskeméti Neumann János Egyetem esete mutatott rá a legnyilvánvalóbban arra, hogy a modellváltó egyetemek gazdasági helyzetének gránitszilárdsága – ha a kapott pénzzel nem gondos gazdaként bánnak – az alaptörvényével vetekszik. A kecskeméti egyetemet fenntartó Neumann János Egyetemért Alapítvány 2020-ban és 2021-ben összesen 144 milliárd forintot kapott az államtól különböző fejlesztésekre. A pénz kisebb részéből megvettek egy épületet, 127,5 milliárdot azonban az ÁSZ szerint „kirívóan alacsony” kamatra kölcsönadtak az MNB-birodalomhoz tartozó Optima Befektetési Zrt.-nek. Az Optima a pénzüket azóta értéküket vesztett lengyel részvényekbe tette, és onnan nem is tudja kivenni, így most a kecskemétieknek egy félkész egyetemi campusuk van, miközben a tudásváros építését el sem tudják kezdeni.
Ennek ellenpéldája a győri Széchenyi István Egyetem, amely jól fektetett be, így csak a kamatokból 1,8-2,2 milliárd forint nyereséget könyvelt el az elmúlt években. Biztonsági játékosként tehetne úgy, hogy olyan bankot választ, amely tisztességes kamatot kínál, de ennél tovább ment: olyan üzemeltetési és szolgáltatási portfóliót, gazdasági társasági láncot épített ki, amelyre hasonló példát nemigen látunk Magyarországon.
„Az önállóságot és a függetlenséget garantálja ez a modell. Rugalmasabban lehet dönteni, de nagyobb felelősségvállalással, emellett körültekintő, hosszú távú stratégiai és részben befektetői gondolkozás szükséges” – mondta a beszélgetésben részt vevő dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, dr. Lukács Eszter, a nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, valamint Dósa Gábor, az egyetem tulajdonában lévő Uni Inno Zrt. vezérigazgatója.
Hogy csinálják a nagyok?
A győri egyetemen már a főiskolai státusz idején kialakult a menedzserszemlélet, a korábbi rektor, Szekeres Tamás idején a helyi vállalatokkal kötött együttműködések felerősödtek. Egyebek mellett a laborok hasznosításával – unikális vizsgálatokra képes laborok vannak a campuson – nyitottak az üzleties működés felé, a céges környezet építését pedig még a modellváltás előtt, 2016-ban elkezdte az SZE. A modellváltás elmondásuk szerint felerősítette a folyamatokat, de már akkor pontosan tudták: ezzel új ajtók nyílnak ki előttük, viszont hibázni is lehet. Az egyetemnek modellváltás előtt sem voltak tartozásai, nem ugrott bele PPP-beruházásokba, ahol a közfeladatok ellátására az állami és a magánszektor együtt szerződött. Nem akart új utakat felfedezni, inkább megnézte, hogy a világ vezető egyetemei miként működnek gazdaságilag sikeresen.
„Nyugat-Európától Észak-Amerikán át Ázsiáig” utaztak a campus vezetői, a mintákat onnan hozták. Az is nyilvánvaló volt számukra, hogy a műszaki tudományi múltjukra kell alapozniuk. A SZE kilenc karából 5 most is gazdasági-mérnöki, de működik mellette jogi, művészeti, pedagógiai és egészségtudományi képzés is. Ez utóbbi azért fontos, mert a külföldi utak és a nagy egyetemek példái azt mutatták, hogy egy egyetem anyagi biztonságát a jól eltalált innovációk – például az egészségügy területén – meg tudják alapozni.
A győri egyetem jelen pillanatban az államtól kapott 20-25 milliárd forint mellé még 15 milliárdot tesz az éves büdzséjébe. Befektetései eredményeit csak az egyetem céljaira használhatják fel, fejlesztései, beruházásai bár két irányba mutatnak, egymást segítik:
- A „tudástranszfert” menedzseli az Uni Inno Zrt., amely a szellemi tulajdonok, a startupok, a spinoffok születését, fejlődését, majd eladását kezeli.
- A különböző kft.-kből álló gazdasági társasági hálója pedig megtermeli azt a pénzt, amellyel nemzetközi hírű és szintű egyetemmé kívánnak válni.
Vegyük külön a kettőt, kezdjük ez utóbbival, a nemzetközi célokkal és a gazdasági beruházásokkal.
Kell a kollégium a külföldieknek
A győri egyetem jóval később nyitotta ki kapuit a külföldi hallgatók előtt (2018-ban jött az első önköltséges diák), mint Pécs, Szeged vagy Debrecen, négy évtizedes lemaradást akar tehát behozni. De ahhoz, hogy hallgatók érkezzenek, szállást (is) kell biztosítani számukra. Jelenleg 2500 kollégiumi hely áll a diákok rendelkezésére, ebből ezer helyet már a külföldi hallgatóknak adnak ki.
A terv az, hogy a külföldiek számát megduplázzák, de ha újabb ezer helyet kivennének a meglévő rendszerből, akkor a magyar diákoknak nem maradna férőhely. Mivel a számok azt mutatják, hogy egyre többen jelentkeznek a megyén és a régión kívülről is Győrbe, az albérletárak pedig a kisalföldi megyeszékhelyen egy garzon esetében is 150-180 ezer forint/hó, ezzel az opcióval nem számolhat az egyetem. Magyar és nemzetközi hallgatóknak is kell tehát a hely.
Az SZE plusz 1100 férőhelyet jelentő kollégiumban gondolkodik, és ehhez még hozzászámolja a nemzetközi oktatók számára is biztosítandó szállásokat (apartmanokat), a tanárok gyerekeiknek egy angol nyelvű iskolát, illetve egy innovációs parkot a cégeknek – így viszont összesen már 30-50 milliárd forintos beruházásba kellene belevágnia. Az már évek óta nyilvánvaló a campus számára, hogy Győr jó otthona az egyetemnek, de az önkormányzat határai végesek, Dézsi Csaba András korábbi fideszes polgármester két éve úgy fogalmazott, hogy
már nincs az, hogy „Dagobert bácsi hátra dől, és a pénzes zsákokba esik”.
Ezt a pénzt tehát magának (vagy az állammal együtt) kell kitermelnie. Az egyetem kft-i között a szállodai és éttermi szegmens markánsan van jelen, a SZE üzemelteti például a város egyik 4 csillagos szállodáját, a Hotel Famulust. Emellett még csaknem húsz éttermet, sörházat a bencésekkel, de van sajtkészítő műhelye is. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy minek ennyi étterem egy egyetemnek?
A válasz visszautal a korábbi, nemzetközi célokra: „Egyre több ázsiai hallgatónk lett, ők pedig nem találtak eddig olyat a városban, ami a nemzeti konyhájuk ételeit kínálja. Ahhoz, hogy őket ide tudjuk csábítani, ilyen szolgáltatást is biztosítanunk kell. Vettünk és működtetünk tehát egy indiai konyhát kínáló éttermet. Ez segítheti a turizmus-vendéglátás és a menedzsment szakok gyakorlati munkáját is” – válaszolta Filep Bálint.
Van, ami pénzt hoz, van, ami pénzt visz
A befektetések egy részénél a minimum elvárás a „nulla pluszos” eredmény, az intézményeik üzemeltetésre is (az őrző-védő feladatokat leszámítva) azért hoztak létre saját céget, hogy a pénzt megfogják. A magánegészségügy szintén nyereségorientált szegmens, a Dzsudzsák Balázséktól két éve megvásárolt egészségügyi cégeknek ez a feladata. A férfi kézilabda NB I-ben újoncként a hatodik helyen végző ETO University Handball Team esetében nyilván már nem ez a cél: itt működtető a SZE és presztízsnövelőnek tekinti a befektetést, nem beszélve arról, hogy egyetemisták is játszanak a csapatban, amely tavasszal nem kis meglepetésre megverte a Szegedet.
Az eddig felsorolt területek is csak egy részét mutatják be annak a feladathalmaznak, amelyet a SZE elsősorban Győrben, de például Mosonmagyaróváron (ott működik agrártechnológiai, élelmiszertudományi, fenntarthatósági kara és kutatóközpontja) is ellát. Biztosak lehetünk ugyanakkor abban, hogy a helyiek, ha ezt a cikket olvassák, szintúgy rácsodálkoznak az egyetemi szerepvállalás mértékére, mert a jelenlétét az egyetem nem tolja hivalkodó módon a győriek arcába.
Külön-külön nyilván értesülhetnek valamelyik történésről, például arról, hogy Győr szellemkórháza, a sok éve üresen álló Zrínyi utcai kórház épületei most újulnak meg, és ez a beruházás is az egyetem égisze alatt zajlik. Idősotthon is létesül az egészségtechnológiai campus mellett, kétmilliárdos a projekt.
Aki a sporthíreket követi, annak pedig az tűnhetett fel, hogy a Győri Jégsport Központ nevébe bekerült az „egyetemi” szócska, amely szintén a szerepvállalásra utal a helyi hokiban. „Az a kérdés, hol kell leállni? Milyen, mekkora a gazdaságos üzemméret?” – mondják maguknak is az egyetemi vezetők.
Azt értik és érzékelik, hogy az évek során a trend változott, tehát már hozzájuk fordulnak egyre többen a vállalkozói, a civil és az egyházi szférából is. Együttműködést szeretnének velük. Így lett sörházuk is, amit a bencésekkel együtt üzemeltetnek Győr szívében. A világhírű, az idén hetedszer BL-t nyert női kézilabdacsapat szintén együttműködést kért az egyetemtől: speciális informatikai megoldást a profi sportolók hatékony egyéni fejlesztésére.
„A jövőnk a saját kezünkben van, és most sok barát vesz körül” – mondja Lukács Eszter, hozzátéve, hogy a legnehezebb feladat jelen pillanatban a szerencselovagok kiszűrése. Olyan védekezési zónákat alakítottak ki, amelyek szűrőjén fennakadnak a haszonlesők. Fontosnak tartja, hogy nagyon sok vállalati és akadémiai partnerrel működnek együtt, és az amerikai Stanfordtól a szingapúri Nanyang Műszaki Egyetemig a világ legjobb felsőoktatási intézményeitől érkeznek hozzájuk előadók, akik gyakran vendégprofesszorként is maradnak.
A tudományt se feledjük
Miközben végig a gazdasági vonalat elemeztük, az egyetem a tudományos arcát is szeretné megmutatni, ami szintén összefügg a gazdasági teljesítőképességével. A vezetés törekszik arra, hogy az egyetem polgárai, munkatársai számára a lehető legjobb munkafeltételeket biztosítsa. A SZE a világ 1300 legjobb műszaki egyeteme között található, a magyar campusok között a tizenegyedik. Mint írtuk is, az Uni Inno Zrt.-t startupok és spinoffok menedzselésére hozták létre, a társaság jelenleg 17 szellemi alkotást hasznosít és 10 vállalkozásban van tulajdonrésze. A legsikeresebb spinoffja a dróntechnológiát érinti.
A vállalati háló abban segítség, hogy a hallgatók és az oktatók az ötleteiket a gyakorlatban is ki tudják próbálni. „Van egy ötlet, és ha az jó, adunk néhány millió forintot, amiből azt ki tudja dolgozni a pályázó, aztán megméreti magát a céges világban. Mikor innen kikerül, már tudja, milyenek a valós kihívások” – mondja az elnök. Dósa Gábor ehhez hozzáteszi: a céges érdekeltségek, a szabadalmak, védjegyek az oktatás minőségére is visszahatnak. Az ipari szakemberek bevonása a képzésekbe és a közös kutatási projektek hozzájárulnak a végzettek munkaerőpiaci keresettségéhez és sikerességéhez.
Az egyetem „felülről nyitott” költségvetést szavaztatott meg munkatársai tudományos tevékenységének díjazására. A legmagasabb kategóriát jelentő D1-es cikkért nettó 2,3 millió forintot tud fizetni – ez pedig évente akár tíz alkalommal folyósítható a nyertesnek. Az alatta lévő Q1-ért 2 millió jár ugyanígy. Ezek döntő részt nemzetközi együttműködésben, általában három nemzet kutatóinak munkájából születő szellemi termékek, publikációk, az összeg szétosztása az érintettekre tartozik, abba az egyetem nem szól bele.
Az egyetem születése
De honnan jutott el idáig a SZE? Győr várossá nyilvánításának 700. évfordulóján, 1971-ben tették le a három évvel korábban alapított – addig ideiglenesen Budapesten és Szegeden működő – Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola alapkövét. Győrben az idősebb korosztály még mindig a rövidítés alapján KTMF-ként emlegeti a campust, amely 1986-ban vette fel Széchenyi István nevét és 2002. január 1-jétől egyetem. Az első győri tanévet 1974/1975-ben 400 hallgató kezdte meg.
A hetvenes években modern és csillogó campusnak számított a KTMF, de a csillogása – legalábbis az épületeké – a kétezres évekre megkopott. A nagy átalakítás és bővítés 2009-től gyakorlatilag folyamatosan zajlik, a campus mostanra ismét éppúgy modernek számít, mint az alapításkor mondták róla. Ebben szerepe volt az Audinak is, amely önálló tanszéket indított, és egy helyi legendáról bizonyosodott be néhány éve az is, hogy az egyébként minden követelménynek megfelelő főiskola egyetemmé válásához is köze volt az autóipari nagyvállalatnak.
Az „Ez már a mi 50 évünk” című, 2021-ben megjelent könyvben mutatták be azt cetlidarabkát, amelyen Orbán Viktor aláírása látható. A jelenlegi kormányfő első miniszterelnöki ciklusához kötődik a történet, miszerint az akkor még rendszeres audis látogatásainak egyikén a német vezetők ismét előjöttek a témával, hogy Győrnek lehetne végre egyeteme, mert nekik is szükségük lenne rá. Orbán fel is firkantotta a kérést egy papírra, amit azonban a gyárban felejtett a különítménye.
A győri Audi illetékesei el akarták küldeni neki Budapestre, de azt a választ kapták, hogy nem szükséges, mert a rajta szereplő mondatot „a miniszterelnök úr megjegyezte.”
A parlament 2001. december 12-én 308 igen szavazattal, 6 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett szavazta meg a Széchenyi István Főiskola Egyetemmé válását. Idén csaknem 12 ezren jelentkeztek a győri székhelyű egyetem kilenc karának valamelyikére, ez az országosnál magasabb, 15,9 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
