Román epret próbáltak lajosmizseinek eladni

Lezárult a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) négy héten át tartó, országos szamócaellenőrzése:

országszerte 479 helyszínen összesen 512 tételt ellenőriztek, a vizsgálatok szerint minden tizedik termékkel probléma volt

– írja az NKFH közleménye.

Hogy lehet minden eper lajosmizsei? – tettük fel a költői kérdést május végén megjelent cikkünkben, amiben bemutattuk, hogy hiába látni gyakran piacokon, útszéli árusoknál, hogy lajosmizseiként hirdetik az eprüket, ekkora mennyiséget biztosan nem képes kitermelni a Bács-Kiskun megyei városka.

Erre jutott az NKFH is, mint írják, sokan keresik kifejezetten a lajosmizsei epret, emiatt minden évben előfordul, hogy más – főleg romániai – származású szamócát próbálnak magyarként, sőt lajosmizseiként eladni. Az ellenőrök az idei szezonban is több ilyen esetre bukkantak. A közlemény szerint a romániai szamóca gyakran jóval olcsóbb a hazainál, így sokszor önmagában emiatt is népszerű.

A vásárlóknak jó figyelmeztetés lehet a csomagolás:

A külföldi gyümölcsöknek általában más a csomagolásuk: a magyar termelők jellemzően cserélhető 5 kilogrammos faládát használnak, míg a román szamóca műanyag rekeszben érkezik, a spanyol, görög vagy lengyel eper pedig kisebb, egyszer használatos csomagolásban van.

Az NKFH által koordinált országos akció a teljes kereskedelmi palettát lefedte, a nagybani piacoktól a hipermarketeken és zöldségeseken át egészen az utcai, ideiglenes árusítóhelyekig. Az ellenőrök nemcsak a gyümölcs minőségét és származását vizsgálták, hanem a higiéniai körülményeket is.

A vizsgált tételek mintegy ötöde volt külföldi eredetű, ez nagyjából megfelel a piaci arányoknak. A problémás tételek aránya azonban 10 százalék volt, ami azt jelenti, hogy minden tizedik minta nem felelt meg a nyomonkövethetőségi vagy jelölési szabályoknak.

Minőségi probléma sem a hazai, sem a külföldi szállítmányokkal sem volt, utóbbinál azonban a származást gyakran nem vagy félrevezetően tüntették fel. A leggyakoribb hiba a hiányos címkézés volt: például a minőségi osztály feltüntetésének hiánya, illetve a nyomonkövethetőség hiánya, amikor az árus nem tudta bizonyítani, honnan származik az áru. Négy tételt kellett ezért megsemmisíteni. Csaknem 3 millió forintnyi bírságot szabtak ki, több eljárás pedig még folyamatban van.