„A magyar polgárok érdeke, hogy tudják, hogy készülnek az akkumulátorok” – így készítik elő az akkuipari hatóságot

„Az a cél, hogy legyen egy intézmény, ami integrált módon, a különböző szempontokat egyszerre figyelembe véve foglalkozik majd ezzel a szektorral. Ehhez egyrészt szükséges, hogy olyan jogköröket kapjon, hogy felügyelni tudja a piaci szereplőket, másrészt hogy kapjon a működéséhez szükséges forrásokat” – mondta a Telexnek Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője a nemrég bejelentett Akkumulátoripari Piacfelügyeleti Hatóságról és kompetenciaközpontról.

A hatóság létrehozásáról a kormány döntött, azt egy május közepén megjelent kormányhatározatban hirdették ki. A határozatban ugyanakkor viszonylag kevés konkrétum szerepel, aszerint a hatóság kialakításáról szóló előterjesztést három miniszternek és a kiemelt nagybefektetésekért felelős kormánybiztosnak szeptember 30-ig kell előkészítenie.

A határozat szerint a kormány egyetért azzal, hogy az akkumulátorokról és akkumulátorhulladékról szóló európai uniós rendeletekben „meghatározott tagállami kötelezettségek végrehajtása további nemzeti feladatok elvégzését teszi szükségessé, amely összehangolt hatósági jogköröket és átfogó akkumulátoripari kompetenciát igényel”. A rendelet szerint a hatóságnak jövőre 6, 2027-re 5,8 milliárd forint forrást biztosítottak.

A rendelettel a kormány felkérte a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetőjét, hogy működjön együtt a minisztériumokkal a piacfelügyeleti hatóság és kompetenciaközpont kialakításának előkészítésében. Az akkuszövetséget alapítása óta Kaderják Péter vezeti, a hatóság céljairól és lehetséges feladatköreiről őt kérdeztük.

Valakinek az akkumulátorokat is meg kell vizsgálnia

Kaderják Péter szerint a hatóság felállítására egyrészt azért van szükség, mert az akkumulátoriparra vonatkozó európai uniós rendelet számos előírást határoz meg a tagállamoknak és az előírások betartatásával kapcsolatban feladatokat is kiad nekik. Ezek megvalósítása, gyakorlatba ültetése komoly feladat, amit a magyar kormány egy új szakhatóság felállításával végez majd el. A tervek szerint ez a hatóság ellenőrzi tehát majd azt, hogy a magyarországi akkugyártók és akkufeldolgozók az uniós és a magyar szabályoknak megfelelően működnek-e.

Kaderják Péter szerint „ahogy a Nébih megvizsgálja, hogy a csokimikulás megfelel-e a csokimikulásokra vonatkozó szabályoknak, úgy valakinek az akkumulátorokat is meg kell vizsgálnia”, és erre a feladatra hozzák létre az új hatóságot.

Az akkuszövetség elnöke szerint a magyar polgárok érdeke, hogy tudják, milyen technológiával, milyen alapanyagok felhasználásával készülnek az akkumulátorok, és szükség van egy olyan intézményre, ami elérhetővé teszi ezeket az információkat. „Ha átláthatóvá tudja tenni az iparág működését, az új hatóság segíthet majd az akkumulátoriparba vetett közbizalom helyreállításában.”

Az ellenőrzési funkció egyik része a kémiai biztonságot érintené. Az akkumulátorcella-gyártók például bevizsgálják a saját termékeiket, vagyis megnézik, mi történik egy cellával, ha megütik, ledobják, átszúrják őket. Ennek ma még nincs hivatalos ellenőrzése, de a cél az, hogy egy hatóság is meg tudja csinálni ugyanezeket a teszteket, ellenőrizni tudja, hogy mi történik az akkumulátorral, ha megsérül, felforrósodik, vagy más, potenciálisan káros hatás éri.

Talán ennél is fontosabbak az akkumulátorok élettartamának végén felmerülő kérdések. Az akkumulátorok energiatárolási kapacitása a használattal csökken, így felvetődik a kérdés, hogy meddig alkalmazhatók az eredeti funkciójukra és mi történik velük, amikor már nem megfelelők arra. Ilyenkor az egyik lehetőség, hogy egy másik feladatra használják az akkumulátort (például kiveszik az elektromos autóból és berakják egy ház pincéjébe, ahol a napelem által termelt áramot tárolja), a másik lehetőség, hogy feldolgozzák, újrahasznosítják.

Annak érdekében, hogy melyik esetben milyen döntés az optimális, elemzéseket, tanulmányokat kell készíteni és erre lenne alkalmas az akkuügyi hatósággal együtt létrehozott kompetenciaközpont. Másrészt a gyártók és a feldolgozók által használt technológiákat ellenőrizni is kell, amit a hatóság saját laboratóriumban tenne meg. Ez egyben válasz is arra, miért van szüksége a hatóságnak az évi 5-6 milliárd forintos költségvetésre, efféle laboratóriumok kiépítése és működtetése ugyanis sok pénzbe kerül.

Még nem tudják, átvesz-e majd jogköröket

A hatóság felállításával kapcsolatos egyik legfontosabb kérdés talán az, hogy milyen jogköröket kap majd meg és ehhez kapcsolódóan átvesz-e más hatóságoktól hatásköröket. Kaderják Péter erről szóló kérdésünkre azt mondta: „Erre mi is kíváncsiak leszünk.” Döntés ugyanis még nem született, a szabályokat a minisztériumoknak a Magyar Akkumulátor Szövetséggel közösen a következő hónapokban kell majd kidolgozniuk.

Kaderják Péter szerint az biztos, hogy a piacfelügyeleti funkció ellátásához bizonyos jogkörök szükségesek, vagyis például a hatóságnak hozzá kell férnie olyan információkhoz, mint hogy a gyártók milyen technológiával, milyen mennyiségben, hogyan állítják elő a termékeiket.

Ez azt jelenti, hogy az iparág szereplőinek valószínűleg kötelességük lesz az erre vonatkozó adatokat megosztani a hatósággal.

Az akkugyárakat egyéb – környezetvédelmi, iparbiztonsági, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi – szempontból most a kormányhivatalok különböző osztályai ellenőrizhetik és vizsgálhatják. Felmerülhet, hogy a létrehozandó akkuhatóság ezeket a feladatokat, vagy ezek egy részét átvegye a kormányhivataloktól. Arra, hogy ez megtörténhet-e, Kaderják Péter sem tudott választ adni, mondván: „Nem tudjuk, hogy a jogalkotó milyen jogköröket akar átadni, ezt neki kell majd eldöntenie.”

Ellentmondásos lépések sorozata

Amikor az akkumulátorgyártás a koronavírus-járvány után felfutott Magyarországon, a hatóságok láthatóan nem voltak felkészülve az ágazat ellenőrzésére. Az ipari üzemek ellenőrzése a vármegyei kormányhivatalok különböző osztályainak, valamint a katasztrófavédelem iparbiztonsággal foglalkozó részlegének feladata volt, azonban ők sem létszámban, sem eszközökben nem voltak képesek ennek a feladatnak az ellátására.

Frissítés: Cikkünk megjelenése után az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jelezte, hogy a fenti állítás szerintük nem felel meg a valóságnak, mert, mint írják: „a katasztrófavédelem szervezetén belül működtetett iparbiztonsági hatóság a legkorszerűbb kockázati alapú, mennyiségi kockázatelemzési szemlélet megteremtésével, magasan képzett hatósági szakemberek alkalmazásával és szisztematikus hatósági és felügyeleti feladatellátással biztosította a veszélyes üzemek, beleértve az akkumulátor gyártó, és feldolgozó létesítmények és veszélyes tevékenységek szakszerű felügyeletét, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzését, valamint a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó hatósági szankcionálás rendszerét (tevékenység korlátozás, tiltás, bírságolás).”

A probléma egyik része volt, hogy a hatóságok egyszerűen nem tudták érdemben megbüntetni a törvényeket ismétlődően megszegő cégeket: a katasztrófavédelem például legfeljebb hárommilliós, a munkavédelem pedig legfeljebb tízmilliós büntetéseket tudott kiszabni. Ezt azzal érdemes összehasonlítani, hogy 2023-ban a Samsungnak 2300, az SK-nak 800 milliárd forint árbevétele volt. A problémához tartozott, hogy több egymástól független forrásunk szerint a hatóságokon nagyon sokáig politikai nyomás volt, hogy akkor se állíttassák le az akkugyárak termelését, ha azokban súlyos szabálytalanságokat találnak.

Az elmúlt két évben a kormány több lépést tett a helyzet átrendezésére. Ennek egyik eleme egy olyan központosítás volt, amelyben az üzemek iparbiztonsági ellenőrzését a katasztrófavédelemtől a vármegyei kormányhivatalokhoz szervezték át. Ezt a lépést akkor sokan úgy értelmezték, hogy a kormányzat szeretne a korábbinál is erősebb kontrollt gyakorolni az aksigyárak ellenőrzése felett.

Több szempontból ugyanakkor szigorítottak a szabályozásokon és a szankciórendszeren:

• 2024 elején 10 millióról 100 millió forintra emelték a munkaügyi bírságok dolgozónként kiszabható legmagasabb mértékét;
• 2024 közepén kötelezővé tették környezeti hatásvizsgálat végzését az akkugyárak létesítésekor;
• 2024 végén pedig az akkugyártásnál is használt NMP kibocsátási határértékét csökkentették köbméterenként 150 milligrammról 1 milligrammra.

A kormány tehát már 2024-ben szigorított valamennyit a szabályozási környezeten, miközben a szabályok betartatását a politikai kinevezettek által vezetett vármegyei kormányhivatalok feladatává tette. Kérdés, hogy az akkuügyi hatósággal milyen irányba változtatnak majd a szabályozási környezeten.