Megszavazták a gigantikus kockázatokkal tervezett 2026-os költségvetést

A parlament keddi rendkívüli ülésén 133 igen és 47 nem szavazattal elfogadták a 2026-os költségvetési törvényt. Idén még a szokásosnál is nagyobb kockázatot hordoz, hogy a tavaszi időszakban készítette el a Nemzetgazdasági Minisztérium a tervezetet, ugyanis a világgazdaságban rengeteg bizonytalanságot nővelő tényező van jelenleg. Hogy csak a fontosabbakat emeljük ki, nem világos, mi lesz Donald Trump vámháborús terveinek kifutása, továbbra is zajlik az orosz–ukrán háború, de a Közel-Keleten is felforrósodott a helyzet, miután Izrael megtámadta Iránt.

Úgyis át fogják írni

Úgy tűnik viszont, hogy a kormány – egyre inkább felvállaltan – nem olyan dokumentumként tekint a saját költségvetési törvényére, mint amihez igazodni szükséges; az elmúlt években állandóan dinamikusan változtak a célszámok menet közbeni igazításokkal. A 2025-ös példa alapján az sem segít sokat a helyzeten, ha őszre tolják a költségvetési tervezést. Tavaly ugyanis arra hivatkozva adták be később, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye nagyon nem mindegy, és csak Donald Trump hozhatja el a békét Ukrajnában. Végül hiába nevezték el a novemberben beterjesztett jogszabályt „békeköltségvetésnek”, egyelőre egy működő tűzszünetet sem sikerült összehozni Ukrajnában, a számokat pedig folyamatosan át kell írni a büdzsében. (Az megint más kérdés, hogy ennek valószínűleg jóval kevesebb köze van a háborúhoz, mint azt a kormány kommunikálja.) Mindenesetre a korábbi túlzott várakozásokból most alább adtak Nagy Mártonék, és a 2026-os törvény neve már csak „háborúellenes költségvetés”.

A jelenkori adottságokból és a korábbi tapasztalatokból kiindulva a frissen elfogadott törvény még sok ponton alakulni fog jövőre (függetlenül attól, hogy a Fidesz marad-e kormányon), de azért nézzük a fontosabb számokat a 403,4 forint körüli euróárfolyammal számolt dokumentumban.

Mint látható, a GDP-re megint kiemelkedően ambiciózus számot adott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az idei bukdácsolás fényében nem tűnik túl valószínűnek, hogy egy 4 százalék fölötti érték összejönne 2026-ban, független elemzők inkább 1–2 százalék közötti értékeket becsülnek mostanság.

A bevételi oldalon a kormány úgy kalkulál, hogy a 2025-ös tervvel közel megegyező összeg fog befolyni, egyes sorokon, például a fogyasztási adóknál kifejezetten nagy pluszt várnak 2025-höz képest. Ehhez ugye az kell, hogy a mostani szinthez képest optimistább legyen a hangulat, meglóduljon a lakosság költési kedve.

A teljes befolyó összeg szinten tartását azonban nem ezzel sikerült elérni, hanem úgy, hogy a korábbi tervekkel ellentétben végül mégis velünk marad az összes mostani ágazati különadó, az energiacégektől, bankoktól, biztosítóktól, kiskereskedelmi láncoktól szektoronként több százmilliárdot fog beszedni az állam a tervek szerint. A különadóteher az energiásokon kívül minden ágazaton nőni fog, az áthárítás révén ezek és az inflációkövető emelkedések végső soron a lakosságon csapódnak le.

A kormány más módon is tágította a saját anyagi mozgásterét, például dobta az arra vonatkozó tervet, hogy jövőre már visszamenjünk a maastrichti kritériumoknak megfelelő 3 százalékos hiány alá. Először csak 3,5 százalékra húzták fel a hiánycélt, de a beadott és most megszavazott törvényben már 3,7 százalék szerepel. Ez jelentős, több százmilliárd forintban mérhető nyújtózkodási lehetőség az eredeti elképzeléshez képest – ami a valóságban végül még ennél is több lehet majd, hiszen egyes előrejelzések még nagyobb hiányt látnak valószínűnek jövőre Magyarországon (pl. Standard & Poor's: 4,5 százalék).

A korábban kivezetni tervezett, aztán mégis megtartott pénzügyi különadók és ez a plusz hitelfelvételi terv együttesen jóval ezermilliárd forint feletti tétel, ami nem fog rosszul jönni a választási évben a kormánynak. Bizonytalan viszont az uniós források lehívása, sőt, ami a Helyreállítási Alapot illeti, ott már az a veszély is fenyeget, hogy teljesen lecsúszik róla az ország. Említést érdemel a nagyobb önkormányzatokat sújtó szolidaritási hozzájárulás, amit évről évre emel a kormány, az idei 360 milliárd után 2026-ban már 395 milliárdot szeretne így beszedni. Budapest bíróságon támadja az intézkedést, az eljárásnak még nincs vége, ennek ellenére az önkormányzat számlájáról inkasszózzák az összegeket (a témával videós riportban foglalkoztunk nemrég).

A kiadási oldalon jövőre 320 milliárd forintot különítenek el egy újonnan belépő intézkedésre, két- és háromgyerekes anyáknak járó szja-mentességére. Az egyéb kedvezményekkel (pl. családi adókedvezmény emelése) együtt a kormány úgy számol, hogy 1300 milliárd forint marad az érintettek zsebében. Az adórendszer tehát egyre inkább szelektál, de nem jövedelem, hanem családi állapot szerint nő vagy csökken az adóprés egyes csoportokon.

A költségvetés egyik legnagyobb tétele a nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra menő mintegy 7700 milliárd forint, de egyik kedvenc területére, a gazdaságfejlesztésre is mindegy 5000 milliárdot szán a kormány. A lakossági rezsicsökkentésre 792,5 milliárdot adnak a közösből. Védelmi kiadásokra több mint 1900 milliárd forint jut, emellett megjelent egy új kategória is a költségvetésben, az úgynevezett védelmi tartalék. Ez egyelőre üres (pontosabban 1 milliárdos, jelképes összeg szerepel a soron), azért írták bele a jogszabályba, mert van rá esély, hogy EU ki fogja venni a védelmi kiadásokat a költségvetési szabályozás alól. Ebben az esetben további 1,5 százalékos GDP-arányos mozgástér keletkezne, amit erre a sorra átcsoportosítva lehetne kihasználni.

A kamatkiadások továbbra is elég masszívak lesznek, 2026-ban 3300 milliárd forintra (GDP-arányosan 3,7 százalékra) tervezték ezt a tételt, ebből 800 milliárd forint megy majd a lakossági állampapírok birtokosainak. Ennél a kategóriánál azért még érhetik kellemetlen meglepetések a kormányt, ha a forintárfolyam netán mégsem úgy (400 forint körüli euróval) alakul, ahogyan arra most számítanak.

Mit gondol a Költségvetési Tanács?

A Költségvetési Tanács (jelenlegi összetétel: Horváth Gábor elnök, Varga Mihály MNB-elnök és Windisch László számvevőszéki elnök) is látta a büdzsével kapcsolatos komoly kockázatokat, ennek ellenére nem gondolták úgy, hogy piros lámpát kellene mutatniuk. A KT véleménye számos problémát és bizonytalanságot rögzít:

• a költségvetésbe írt makrogazdasági pálya teljesülésére nézve az elhúzódó geopolitikai konfliktusok és az éleződő kereskedelempolitikai feszültségek jelentenek kockázatot;
• ha nem lesz olyan magas a GDP-növekedés, mint a kormány várja (ez már csak a 2025-ös, a várttól jelentősen elmaradó érték is miatt is előfordulhat), akkor kevesebb lehet az adóbevétel is;
• a bevételi oldalon találtak olyan tételeket, amelyeknél nem látják biztosnak, hogy be fognak érkezni, ez tovább növelheti a hiányt, de már a mostani törvényben szereplő 3,7 százalék sincs összhangban a hatályos uniós joggal;
• a betervezett 50 milliárd forintos általános tartalékot nagyon alacsonynak látták (ezt a kormány utána gyorsan meg is emelte 192 milliárdra);
• az idei borús gazdasági adatok a bérmegállapodás újratárgyalását eredményezhetik;
• az uniós források bizonytalan mivolta és az a tény, hogy ezeket viszont mindenképp előfinanszírozza az állam, együttesen azzal járhat, hogy nőni fog a hiány;
• az állami vagyon növelését szolgáló tartalék előirányzata felülről nyitott, emiatt az megtörténhet, hogy végül nem fog olyan ütemben csökkenni az államadósság, mint a tervekben szerepel.

Windisch László a KT véleményének ismertetésekor a parlamentben konkrétan úgy fogalmazott: „nem tartja kizártnak”, hogy megvalósulnak a kormány jövő évi költségvetési tervei.