Uniós kötelezettségszegési eljárások indultak az árrésstop miatt

Az Európai Bizottság szerdán két kötelezettségszegési eljárást indított az árréskorlátozások miatt. Az elsőt élelmiszerek, a másodikat drogériai termékek miatt kezdeményezte az uniós testület.

A bizottsági közlemény szerint a letelepedés szabadsága – az uniós közös piac négy alappillérének egyike – előírja, hogy a hatóságok biztosítsák a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódját és megkülönböztetésmentességét. Tartózkodniuk kell a gazdasági tevékenységek korlátozásától, kivéve, ha azt bizonyos közérdekű megfontolások indokolják. A kormányzat olyan szintre korlátozta a különbözetet bizonyos termékek beszerzési és eladási árai között, amely már nem fedezi a termékbeszerzési költségeken túli kiadásokat. Így arra kényszerítik a nem magyar kiskereskedőket, hogy veszteségesen adják el a termékeiket.

Szintén új eljárás indult, amiért a magyar hatóságok nem nyílt és átlátható pályázattal ítéltek oda egy nagy értékű homok- és kavicsbányászati ​​teleknél egy kitermelési szerződést. Az Európai Bizottság a letelepedési szabadságra hivatkozva úgy vélte, hogy az eljárás átláthatóságának hiánya megakadályozta az érdekelt gazdasági szereplők részvételét. A szerződést húsz évre ítélték oda, ami még 30-cal meghosszabbítható, és ez idő alatt a bizottsági közlemény szerint folyamatosan megsértik az odaítélési eljárásból kizárt más érdekeltek jogait.

Az Európai Bizottság mindegyik fenti esetben felszólító levelet küldött, így megnyitotta az eljárásokat. Ilyeneket az uniós jog kései, rossz vagy hiányos betartásakor indíthat. A kormánynak két hónapja van a válaszra.

Ha az sem megfelelő, akkor újabb levelezési kör következik, mint egy szintén szerdai döntéssel a kiskereskedelmi adónál. Emiatt tavaly októberben indult a most második lépcsőjéhez érő eljárás. Az Európai Bizottság 2024 áprilisában kezdte vizsgálni a Spar és az osztrák kormány panaszát, mert a testület szerint a magyarországi kiskereskedelmi különadó hátrányosan megkülönböztető. A Spar még március elején panaszolta be Magyarországot az EU-nál, mert szerintük sérti az uniós jogot, hogy a főleg külföldi üzletláncoknak 4,5 százalékos különadót kell fizetniük, miközben a franchise-ban működőknek csak 0-1 százalékot. Az árstopot is kifogásolták, amivel a termékek egy részét olcsóbban kellett eladniuk, mint amennyiért beszerezték azokat.

A második Orbán-kormány 2010 után egyszer már bevezetett egy kiskereskedelmi különadót, ami miatt 2011-ben kötelezettségszegési eljárást indítottak. Ezt viszont 2014-ben lezárták, vagyis nem lett belőle uniós per. A Spar és a kormány vitájáról szóló elemző cikkünk itt olvasható.

Az Európai Bizottság szintén második körös levelet küldött két másik kormány mellett a magyarnak, hogy megfelelően ültesse át a gyerekek szexuális zaklatása elleni irányelvet. A közlemény szerint a jogszabály a kiskorúak szexuális bántalmazását, kizsákmányolását és bántalmazását ábrázoló anyagokat bünteti Európa-szerte. Minimumszabályokat tartalmaz a bűncselekményekre és a szankciókra, megerősíti e bűncselekmények megelőzését és a gyerekáldozatok védelmét. Az irányelv azt is előírja a tagállamoknak, hogy biztosítsák a hatékony beavatkozási programokat vagy intézkedéseket az elkövetőknek. Az Európai Bizottság úgy látta, hogy a három tagállam kormánya e szabályok közül többet nem ültetett át megfelelően.

Ha a második szakaszban sem tudnak dűlőre jutni, abból előbb per, majd büntetés lehet.

A fentiek mellett az Európai Bizottság a szerdai csomagjában

• három másik tagállam kormányával együtt a magyarnak is második körös levelet küldött, mert nem teljesítette a zajvédelmi irányelv jelentési kötelezettségeit;
• új eljárást indított a szén-dioxid-kvóták kereskedelmi rendszerében az ingyenesen kiosztott kvóták megadóztatása miatt.