2024 és 2025 áprilisa között, egy év alatt 4655 fővel csökkent a 15 legnagyobb magyarországi gyár alkalmazottainak létszáma – derült ki, amikor összesítettük az Opten erről szóló adatsorait. A 15 gyárból 11-ben kevesebben dolgoznak, mint egy éve, csak négynél dolgoznak többen, ott is csak minimálisan. Átlagosan 7,8 százalékkal csökkent az alkalmazottak létszáma.
A 4600 fős és több mint 7 százalékos leépítés nem biztos, hogy nagyon durván hangzik, de érdemes tudni, hogy Magyarországon a legtöbb nagy iparvállalat bérelt munkaerővel dolgozik, és amikor csökken a kereslet, először a munkaerő-közvetítőkön keresztül alkalmazott munkásokat küldik el. Vagyis a valóságban valószínűleg sokkal több munkahely szűnt meg ezeknél a cégeknél, mint amit a statisztikák mutatnak.
Bár a magyar ipar már 2023 óta nem képes növekedést produkálni, az idei első negyedévben a korábbinál is rosszabbak az eredmények: februárban például 8 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbi szintet. Szakszervezeti vezetők és a munkaadók képviselői szerint emiatt a legtöbb gyárban már hosszú ideje egyfajta lassú leépítés zajlik, vagyis úgy csökkentik a létszámot, hogy visszavágják az óraszámokat, nem írnak ki új álláshirdetéseket és a távozó kollégákat nem pótolják.
A helyzet furcsaságát az adja, hogy a foglalkoztatottsági statisztikákon idén áprilisig nem látszott a hosszú ideje tapasztalt szakaszos, lassú leépítés. Ebből vagy az következik, hogy a leépítésekről szóló hírek nem igazak, vagy az, hogy a munkájukat elvesztők viszonylag gyorsan új állást találnak.
Azért, hogy megtudjuk, ezek közül melyik igaz, megnéztük a 15 legnagyobb magyar gyár tavaly áprilisi és idén áprilisi alkalmazotti létszámát. Itt a legnagyobb árbevételű magyarországi cégek 2023-as listájából indultunk ki, ahonnan kiszűrtük a szolgáltatásokkal, kereskedelemmel és egyéb tevékenységekkel foglalkozó cégeket. Maradtak tehát azok, amelyek valamilyen termék gyártásával foglalkoznak. Mivel a BorsodChem és a Mol Petrolkémia nem közöl havi alkalmazotti adatokat, őket lehagytuk a listáról, illetve a dél-koreai SK-csoport két cégét, az SK Ont és az SK Batteryt egy vállalatnak vettük.
Az így kapott 15 cégnek tavaly áprilisban még 64 446 alkalmazottja volt, ez azonban idén áprilisra 59 791-re csökkent. Ez 4655 fős, vagyis 7,79 százalékos csökkenésnek felel meg. Azt, hogy melyik cégnél melyik évben hányan dolgoztak, ezen a grafikonon lehet megnézni:
Az ábrán látszik, hogy a gyártással foglalkozó cégek közül az Audinak van a legtöbb alkalmazottja, az ő létszámuk egy év alatt 653-mal csökkent. Árbevétel szempontjából 2023-ban az akkugyártással foglalkozó Samsung SDI volt a második, náluk 631 munkahely szűnt meg. Harmadik helyen forgalom alapján a kecskeméti Mercedes végzett, ahol idén áprilisban 68-cal dolgoztak többen, mint egy éve.
Az abszolút értékű számoknál látványosabb, ha azt nézzük meg, százalékosan hogy változott az alkalmazotti létszám.
A grafikonon látszik, hogy négy cégnél, a GE-nél, a Richternél, a Mercedesnél és a BYD pátyi alkatrészgyárában dolgoznak csak többen, mint egy éve. A legtöbb cégnél 10 százalék körül csökkent az alkalmazottak létszáma, de vannak egészen durva visszaesések, például:
- az elektronikai alkatrészek bérgyártásával foglalkozó Jabil tiszaújvárosi üzeme (24 százalék);
- a Samsung SDI gödi gyára (18 százalék), ahol a megrendelések visszaesése miatt több gyártósort is leállítottak;
- az SK komáromi és iváncsai gyárai (34 százalék), amelyek az utóbbi időben szintén nem jutottak elegendő megrendeléshez.
Megkérdeztünk szakszervezeti vezetőket és szervezőket a magyar ipar helyzetéről, ők azt mondták, hogy gyakorlatilag minden cégnél leépítések vannak, és ez a fenti adatok alapján reálisnak tűnik. Vannak persze most induló beruházások, amelyeknél aktívan toboroznak, de kérdés, hogy ezek mikor és mennyi magyar munkavállalót vesznek majd fel.
Az ipar gyengélkedése és a létszámcsökkentések a béremelések ütemét is meghatározzák, a dolgozók alkupozíciója ugyanis egy ilyen helyzetben nagyon rossz. Emiatt ahol most zajlanak a bértárgyalások, ott jellemzően elég kicsi, akár 5 százalék alatti béremelést tudnak csak kiharcolni a munkavállalók. Ebben a helyzetben egyre kevésbé valószínű, hogy tartani lehet a 2026-ra ígért 13 százalékos minimálbér-emelést.
Frissítés: Cikkünk megjelenése után kaptuk a jelzést, hogy azzal szemben, amit a neve sugall, gyártással foglalkozik a komáromi székhelyű Cloud Network Technology Kft. is, ami előkelő helyen szerepel a legnagyobb árbevételű magyar cégek között. A cégnél tavaly április és idén április között 500 fővel nőtt a dolgozók létszáma, vagyis ők a legtöbb magyar iparvállalattal szemben aktívan toboroznak.
