Ebbe a háborúba Magyarország egyszerre több oldalon szállt be – 8 pontban az akkuipar átalakulásáról

Összeesett a magyar akkugyártás, és ezért a benzines autókat okolják. A valóság sokkal durvább címen hosszú cikkünk jelent meg a globális akkuipar helyzetéről, és arról, hogy annak átalakulása milyen hatásokkal van a magyar gazdaságra. A cikk apropóját az adta, hogy 2023 vége és 2025 eleje között kevesebb mint felére esett vissza a magyarországi akkugyárak termelése, ez pedig az idei első negyedévben már a magyar GDP-n is látszott.

Akinek van ideje és érdekli a téma, annak mindenképpen érdemes lehet végigolvasni a cikket, akinek viszont nem, annak itt nyolc pontban foglaltuk össze a legfontosabb tanulságokat. Ezek:

1. Tévhit, hogy a magyar akkugyárak termelése azért omlott össze, mert nem fogynak az elektromos autók. Világszinten folyamatosan nő az eladott elektromos autók száma, és ha Európában 2024-ben volt is egy megtorpanás, azóta újra egyre többet vesznek belőle.
2. Bár az elmúlt években számos akkuipari beruházást bejelentettek, ma a magyar akkugyártás nagyon nagy részét még két cég, a Samsung SDI és az SK On termelése teszi ki. A két dél-koreai cég eladásai 2023 óta zuhanórepülésben vannak.
3. Ennek az az oka, hogy a Samsung és SK volt ügyfelei közül több cég arról döntött, hogy inkább más gyártóktól vesz akkumulátorokat. A piaci átalakulás legnagyobb nyertesének Debrecenben építkező CATL tűnik.
4. Az elmúlt két évben általános trendnek tűnt, hogy a világszinten és Európában is nő a kínai gyártók súlya, ők fokozatosan egyre nagyobb piaci részesedést tudnak megszerezni, miközben visszaszorítják a koreai cégeket. Ennek az egyik oka, hogy a hatalmas belső piacra nagyobb mennyiségben tudnak termelni, mint az exportorientált koreai gyártók. Másrészt a kínaiak rengeteg állami támogatást is kapnak.
5. A piaci átalakulás másik fontos tényezője technológiai: míg korábban Európában szinte kizárólag nikkel-kobalt-alapú aksikat szereltek elektromos autókba, most kezdenek elterjedni a rosszabb hatékonyságú, de olcsóbb vasfoszfát-alapú akkumulátorok. Ilyeneket viszont koreai cégek még nem tudnak gyártani.
6. Az akkuiparban az elmúlt években durva túlkapacitások alakultak ki, sok cég csődbe ment, mások lemondták a beruházásaikat. Ebben a helyzetben nagyon durva ár- és technológiai verseny alakult ki, és nehéz elképzelni, hogy a következő években ne menjenek csődbe további, ma még nagynak és erősnek tűnő akkugyártók.
7. Ebben a versenyben viszont simán benne van még egy-egy nagyobb technológiai vagy piaci fordulat is. A stacionárius – tehát nem autóba, hanem fix helyre szerelt – akkumulátorok piaca például hosszú távon akár az elektromos autókét is lehagyhatja. De egy, a korábbinál hatékonyabb vagy olcsóbb termék kifejlesztése az elektromos autókba való aksik piacát is átrendezheti.
8. Azzal, hogy Magyarország a tíz legnagyobb akkugyártóból ötöt a területére hívott, több oldalon is beszállt ebbe a háborúba. Elképzelhető tehát, hogy a magyarországi akkugyárak egy része hosszú távon bezár, másik része viszont rendkívül sikeres lesz. Azt viszont, hogy Magyarország nyer-e ezzel az ágazattal, vagy sem, inkább az határozhatja majd meg, hogy képesek leszünk-e saját jogon beszállni az ágazatba, ki tudunk-e majd olyan magyar terméket vagy szolgáltatást találni, amiben jobbak vagyunk a koreaiaknál és a kínaiaknál.

Ha valakinek ez az összefoglaló meghozta a kedvét, akkor a grafikonokkal alaposan felszerelt cikket itt tudja elolvasni.