Súlyos hiányosságokat állapított meg az ÁSZ az állam 800 milliárdos támogatáspolitikájában

Éles kritikát fogalmazott meg az Állami Számvevőszék az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló állami támogatási rendszerről, írja a Portfolio. Az ÁSZ áprilisi jelentése szerint a rendszer nemcsak eredményeket, hanem komoly kockázatokat is hordoz, egyes esetekben pedig valós költségvetési torzításokat is eredményezhet. A jelentés átfogó reformjavaslatot is megfogalmazott.

Az egyedi kormánydöntések rendszere a beruházásösztönzés kiemelt eszköze itthon, 2020 és 2023 között a kormány összesen több mint 800 milliárd forintot ítélt oda különféle vállalati projektek támogatásába. 2021 külön kiemelkedik, ekkor 223,2 milliárd forint támogatást hagytak jóvá, melynek 90 százaléka külföldi tulajdonú cégekhez került.

A legnagyobb összegű egyedi támogatás (76,4 milliárd forint) az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárához kapcsolódott. Az EKD-támogatások közel felét azok a vállalatok kapták, amelyek stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal, például a Bosch, a Mercedes, a Hankook vagy a Samsung – összesen 96 ilyen szerződés létezik.

Az ÁSZ jelentése szerint azonban vannak komoly hiányosságok: a támogatási döntések előkészítése során például elmarad a nemzetgazdasági hatások vizsgálata (GDP, GNI, hozzáadott érték, külkereskedelmi mérleg), pedig ezek lennének azok a szempontok, amelyek indokolhatják a közpénzek beruházásokra való elköltését. Az ÁSZ azt is bírálja, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok gyakorlatilag hiányoznak az EKD-támogatási eljárásból, ezek csak a támogatási döntés után, az engedélyezési eljárás részeként kerülnek napirendre. Ez a megállapítás azért is fontos, mert az akkugyárakkal szemben az elmúlt években látott lakossági, szakmai kifogások legnagyobb része a környezeti hatásokról szólt.

Az ÁSZ szerint az energiaellátásra gyakorolt hatásokról sem eszik szó az előkészítési eljárásoknál, de hiányosságokat állapított meg a beszállítói hálózatokkal kapcsolatban és a megtérülési modell megalapozottságában is. Az ÁSZ utóbbiról azt írja, a számítások nem veszik figyelembe, hogy a munkaerőpiac gyakorlatilag teljesen lefedett, és nem szerepelnek a számításban az alternatív lehetőségek – azaz az, hogy mi történne, ha nem támogatnák a projektet, például a beruházás más formában vagy helyen jönne létre.

Az Állami Számvevőszék jelentése azt is leszögezi, hogy nem az állami támogatások elvét, hanem a kivitelezés minőségét bírálja.