Kulcsfontosságú a korrupcióellenes keret megerősítése Magyarországon az uniós miniszterek testülete szerint

Az Európai Unió pénzügyminiszterei kedden elfogadták a tagállami kormányoknak, köztük a magyarnak adott idei ajánlásaikat.

Az európai bizottsági javaslat alapján kiadott dokumentumban a pénzügyminiszterek többek között azt ajánlották, hogy a magyar kormány

• költsön többet védelemre;
• az ilyen kiadásokra adott kivétel mellett vessen véget a túlzott államháztartási hiánynak;
• vezesse ki az ársapkákat;
• javítsa a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, miközben a nyugdíjak mértéke továbbra is megfelelő marad, különösen a jövedelmi különbségek kezelésével;
• kerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és testre szabott jogszabályokat, hogy bizonyos cégeknek kedvezzen vagy épp akadályozza azokat;
• javítsa a szociális és munkanélküli ellátást;
• nyújtson célirányos lakhatási támogatást az alacsony jövedelmű háztartásoknak, valamint növelje a lakáskínálatot, többek között a szociális lakások tekintetében;
• tegyen konkrét lépéseket a fosszilis üzemanyagok kivezetésére, különösen a dízelnél és azoknál, amik akadályozzák az áramosítást a lakóházaknál, vezesse ki a szükséghelyzeti energiatámogatási intézkedéseket;
• javítsa a természetes vizek megtartását és a szemét kezelését;
• sürgősen pörgesse fel a helyreállítási terv végrehajtását.

Tessék már végre haladni a jogállamisági feltételekkel, kérik a miniszterek

főleg a jövőre lejáró, egyszeri helyreállítási alap miatt hívták fel rá a miniszterek a magyar kormány figyelmét, hogy haladni kellene a jogállamisági feltételek teljesítésével. Innen 10,4 milliárd euró járna, de – egy potyaelőleget leszámítva – már csak a magyar kormány nem adhat be rendes kifizetési kérelmet, mert nem teljesítette az előfeltételeket. A kötelezettségvállalások „2026 augusztusáig történő teljesítése érdekében elengedhetetlen”, hogy a magyar kormány „sürgősen felgyorsítsa a reformok és beruházások végrehajtását a releváns kihívások kezelése révén, elsősorban az EU pénzügyi érdekeinek hatékony védelméhez szükséges intézkedések gyors végrehajtásával. E tekintetben

kulcsfontosságú – valamint az üzleti környezet javítása és a versenyképesség előmozdítása szempontjából is alapvető jelentőségű – a korrupcióellenes keret megerősítése és a közbeszerzési verseny fokozása.”

Az egyik ilyen elvárás, hogy tegyék átláthatóbbá a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat). A miniszterek szerint

„a közpénzek kezelésére szolgáló új struktúrák, például a közérdekű vagyonkezelő alapítványok gyengítik a költségvetési felügyeletet, mivel úgy tűnik, hogy hatékony ellenőrzési mechanizmusok nélkül működnek”.

Megállapították, hogy Magyarországon felgyorsult a kohéziós politikai programok végrehajtása, amikkel már most is javít a versenyképességen és fellendíti a gazdasági növekedést. Ugyanakkor a „sikeres végrehajtásukhoz kulcsfontosságú, hogy Magyarország sürgősen megoldást találjon a feljogosító feltételekkel kapcsolatos, függőben lévő kérdésekre, különösen az Alapjogi Chartának való megfeleléssel és az Unió pénzügyi érdekeinek védelmével kapcsolatos lezáratlan kérdésekre”. (A kohéziós források egy részét befagyasztja a csak a magyar kormány ellen indult jogállamisági eljárás, amit 2022-ben a másik 26 kormányból 25 szavazott meg, és több mint 400 milliárd forint már elérhetetlenné is vált miatta. Emellett az Európai Bizottság is zárolva tartja a pénz egy részét az EU alapjogi chartája miatt, bár a kormány teljesítette a messze legnagyobb értékűt az ilyen elvárások közül, a maradék pedig nem függ össze a többi eljárás feltételeivel.)

A magyar kormánynak is rugalmasan számolják el a védelmi kiadásokat

A miniszterek szerint „Magyarország számos területen továbbra is kihívásokkal néz szembe”, például

• a versenyképesség fokozása;
• az innováció és a digitális képességek megerősítése;
• az energetikai átállás felgyorsítása;
• a megfizethető lakhatáshoz – többek között a szociális lakhatáshoz – való hozzáférés javítása;
• a hátrányos helyzetű csoportok továbbképzése és munkaerőpiaci integrációja;
• a szegénység, a társadalmi kirekesztődés és az oktatási egyenlőtlenségek elleni küzdelem;
• a vízgazdálkodás ellenálló-képességének fokozása terén.

Ugyanakkor megjegyezték azt is, hogy magas a foglalkoztatottság, uniós támogatással emelkednek a tanárbérek, és a kormány a túlzott államháztartási hiány miatt indult eljárásban az elvárt maximum alatt tudja tartani a kiadásokat. Utóbbinál a magyar kormány is kérte, hogy adjanak ideiglenes mentességet a védelmi költésekre, amit a miniszterek kedden megadtak neki és a másik 14 igénylőnek.

Bóka: Brüsszelből bábkormányon keresztül akarnak irányítani

Az ajánlásokat az állam- és kormányfők egyhangú következtetéseket kiadó Európai Tanácsa is minden évben megerősíti. Tavaly erre úgy sikerült rábólintania Orbán Viktornak, hogy a csúcstalálkozó napjának reggelén még arról írt: lesz egy „délutáni csata, ahol el akarják fogadtatni azokat a gazdasági intézkedéseket, amik földre vinnék a magyar családokat. Adóemelés, a rezsicsökkentés eltörlése, a nyugdíjrendszer átalakítása, a 13. havi nyugdíj eltörlése, ezeket követelik Magyarországtól a bürokraták. Ezt én vissza fogom utasítani, és meg fogom védeni az új gazdaságpolitika legfontosabb, családokat védő elemeit.”

A pénzügyminiszterek után az uniós ügyekkel foglalkozók is jóvá szokták hagyni az ajánlásokat, mielőtt az állam- és kormányfők elé kerülnek. Bóka János EU-ügyi miniszter egy keddi Facebook-bejegyzésben úgy látta, „Brüsszel” már megírta Magyar Péter gazdaságpolitikai programját. „Az irány világos:

• fel kell számolni a rezsicsökkentést;
• el kell törölni a kamatstopot és az árrésstopot;
• ki kell vezetni az otthonteremtési támogatásokat;
• meg kell szüntetni az extraprofit-adókat;
• és le kell állítani a gazdák dízeltámogatását”

– írta az ajánlásokról.

A szintén aznap kiadott jogállamisági jelentéssel együtt úgy látta, „Magyar Péter programját Brüsszelben írják. Fejezetről fejezetre. Sokféle nevet visel – ajánlás, reform, jelentés –, de

a lényeg mindig ugyanaz: Magyarországot Brüsszelből, bábkormányon keresztül irányítani.”

„Nem értünk egyet a Bizottság által megfogalmazott országspecifikus ajánlásokkal, amelyek nem veszik figyelembe a gazdasági cél- és eszközrendszert, így azok mérlegelés nélküli végrehajtása jelentős terheket róna a magyar háztartásokra” – közölte szerdán a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). (A jogilag nem kötelező ajánlások „több tanácsi bizottság által módosított és jóváhagyott, és a Gazdasági és
Pénzügyi Bizottság által véglegesített szövegét” a Tanács véglegesítette, azaz nem csak vakon rábólintott a bizottsági javaslatra.) „Magyarország forrásainak nem Ukrajnában, vagy a profithajhász multiknál van a helye, hanem a magyar embereknél és a hazai vállalkozásoknál” – szögezte le az NGM. A kormánynak „Brüsszellel ellentétben” nem a „multik, hanem a családok és a nyugdíjasok, valamint a magyarországi vállalkozások támogatása az első. Ennek érdekében Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtjuk végre, adómentessé tesszük a CSED-et, a GYED-et és az örökbefogadói díjat, megduplázzuk a családi adókedvezményt, megvédjük a 13. havi nyugdíjat és a rezsicsökkentést. Ez a magyar út, ami hosszútávon garantálja hazánk versenyképességét.”

A keddi ülésen Lóga Máté, az NGM gazdaságfejlesztésért és iparért felelős államtitkára képviselte a magyar kormányt.

A miniszterek július 1-én fogadták el az ajánlásokat az előkészítő, állandó képviseleti szinten.

Cikkünket kiegészítettük az NGM szerdai közleményével.